A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
A távirat
2017. október 11. - EuroAstra
Távirat? Az meg mi? Kérdezik majd pár év múlva a fiatalok, akik az internet és mobiltelefonok világában nőttek fel. A távirat lassan - talán nem is olyan lassan - kimegy a divatból. A Magyar Posta vaskos budapesti telefonkönyvében mindössze egy mondat áll róla. "Lepje meg magyarországi ismerőseit díszlapon feladott távirattal." Próbáltam táviratot feladni telefonon, de először senki sem jelentkezett a megadott számon. Mikor végre elértem, kérdeztem az árát. Hat órán belül megkapja a címzett és háromezer forint az ára. Köszönöm, akkor inkább nem.
Mielőtt végképp elfelejtjük a táviratot, érdemes felidézni azt a korszakot, amikor még gőzmozdonyok voltak és a sinek mellett húzódtak a távírópóznák, rajtuk egy, vagy több vezetékkel. Így kötötték össze egymással a települések vasútállomásait, postahivatalait.
Távírópózna égbe bámul, Sürgős hír száguld valahol.... Juhász Gyula versének kezdő sorai. A száguldás Morse-jelekkel történt. Samuel Morse amerikai feltaláló 1837-ben találta fel azt a pontokból és vonásokból álló kódrendszert, amely lehetővé tette táviratok küldését. (És sok minden mást, de ez most nem érdekes. Vajon a cserkészek most is tudnak "morzézni"?)
A távirat fontosságát egy példán szeretném megmutatni. A feladó állomás Morse-jelekre kódolta át a távirat szövegét, a célállomás dekódolta, egy postás pedig soron kívül kivitte a címzettnek. Az egyszerűség és gyorsaság kedvéért ékezet helyett az "e" betűt, pont és vessző helyett a "stop" szót használták. (Ki tudja, miért?)
Tegyük fel, hogy Dénes elutazott Zalaegerszegről Budapestre, feleségének megígérte, hogy megérkezésekor táviratot küld. Kitöltötte a távirat-blankettát. "Szerencsésen megérkeztem Budapestre. ügyemet intézem, megéheztem, most indulok ebédelni a Vörös Macska étterembe. Rád gondolok és ölellek, hű férjed, Dénes." Az illetékes zalaegerszegi postahivatal vékony papírszalago megkapta az üzenetet, amelyet ráragasztott egy másik távirati blankettára. A címzettkez a következő szöveg érkezett*:
"Szerencseesen megeerkeztem budapestre stop uegyeimet inteezem stop megeeheztem, most indulok ebeedelni a voeroes macska eetterembe stop raad gondolok és oelellek stop hue feerjed deenes stop."
Egy internetes újságban bukkantam rá a következő hírre: "Indiában a múlt vasárnap több száz ember tolongott a korábbi negyvenötezerből megmaradt hetvenöt távíróállomás valamelyikénél, hogy emlékül küldjön szeretteinek táviratot. Indiában ugyanis ezen a napon bezárt az állami üzemeltetésű távíróhálózat, mivel a Föld második legnépesebb országában is a telefon, az SMS és az e-mail vált uralkodó kommunikációs formává. A magyarok még ragaszkodnak hozzá, bár rohamosan csökkenő mértékben."
Meg kell említenem még a világ leghíresebb táviratát, a Zimmermann-táviratot. 1917. január 31-én Arthur Zimmermann német külügyminiszter üzenetet küldött a mexikói kormánynak. Ebben indítványozta, hogy Mexikó lépjen be a háborúba a Központi Hatalmak (Német Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Bulgária és az Oszmán Birodalom) oldalán, és arra kérte Mexikót, hogy puhatolja ki, vajon Japán hajlandó lenne-e az együttműködésre. (Az USA megtámadására.) A kódolt üzenetet, amelyet a mexikói német követen keresztül juttattak el a címzetthez, elfogták és megfejtették az Egyesült Államokban. Kiderült, hogy Németország New Mexikót, Texast és Arizónát ajánlotta fel Mexikó számára, amennyiben elfogadja a német javaslatot. Wilson 1917. március 1-jén nyilvánosságra hozta az üzenetet, amely az egyik fő oka volt annak, hogy az Egyesült Államok belépett a világháborúba. Ez véglegesen eldöntötte az első világháború kimenetelét.
Láng Róbert
A Zimmermann távirat.
A cikk eredeti linkje...... 1.
