A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Vasárnapi Ujság - vu_1891_09_13_600p.txt

TÁVÍRDÁK ÉS POSTÁK.

A távírda használata úgyszólván naponta nagyobb kiterjedést nyer és jelenleg már oly országokban van leginkább alkalmazva, melyekkel ezelőtt másfél századdal még a vadon fogalmát jelezték.

Míg az éjszak-amerikai Egyesült-Államokban évenként 43 millió távirati sürgöny lesz feladva, mely szám 1890-ben húsz százalékkal megszaporodott, addig az aránylag sokkal gyérebb lakosságú Ausztráliában száz emberre átlagosan kétszáz távirat esik, mi leginkább azon körülménynek tulajdonítható, hogy itt a távirati díjszabás a lehető minimumra leszállíttatott.

Az új világ tehát e tekintetben is elhagyta Európát.

Angliáiban,                  1000 emberre 110 távirat esik :
Svájczban,                        "     "    100    "      "
Hollandiában,                      "     "     80    "      "
Francziaországban,               "     "     60    "      "
Ausztria-Magyarországban,     "     "     28    "      "
Oroszországban ...               "     "     12    "      "

E helyütt megjegyezzük, hogy a szaporodás minden országban észlelhető, csakis az orosz birodalom tesz némi kivételt, a mennyiben az utolsó öt év alatt (1885—1890) a távírdák forgalma huszonhárom százalékkal csökkent. A szibériai nagy vasút kiépítése után ezen arány valószínűleg meg fog javulni, sőt a birodalom egyéb részeiben már is változott volna, ha, a mint tudjuk, a rendőrség zaklatásai különösen Szent-Pétervárott és Moszkvában a közönség nagyobb részét vissza nem tartóztatná a távirda-használatától.

Ezen sajnos körülménynek tulajdonítható az is, hogy Oroszországban a telefont csak állami hivatalokban használják, mert a rendőrség magánosok számára annak berendezését csak kivételesen engedélyezi.

A posták forgalmában, kevés és csekély kivételekkel, Angliában és ennek gyarmataiban a "netovább" határaihoz értek. Olcsóság dolgában Anglia legelől jár.

A posták jövedékét csakis eszköznek tekintik az ipar és kereskedelem emelésére, mely réven a posta túlkiadásai tízszeresen megtérülnek. Londonból Yokohamába egy levéljegy ára csak három pennyvel drágább mint Londonból Edin-btirghba, mely utóbbi tétel magában véve már nagyon csekély.

Legtöbb gond fordíttatik azonban a posták minél gyakoribb közlekedésére, mi leginkább a vasúti vonatok igénybe vétele által eszközöltetik. Minden közlekedő vonaton levelek és postadarabok továbbíttatnak, sőt legújabban a gyors tehervonatokon is találunk mozgó postakocsikat, melyek bizonyos állomásokon a küldeményeket felveszik és leadják.

Mindamellett az angol közönség még most is sokalja a levelek viteldíját és nem múlik parlamenti ülésszak, melyen a posták drágasága szóba ne kerülne, habár, a mint említettük, e tekintetben már a minimum határáig eljutottak. Nevezetes, sőt rohamos emelkedések a posták forgalmában csakis Franczia- és Olaszországban észleltettek, mig a többi európai államokban a haladás kissé nehézkesnek mondható.

Magától értetődik, hogy idővel a távbeszélők szaporodása, különösen nagyobb városokban, a posták forgalmára nagy hatást fog gyakorolni, de mindamellett a közlekedés ezen neme leginkább a társadalom növekedő művelődése és emelkedő jólléte által nyerhet lendületet.

Kelet-Indiában a posták forgalma a legutóbbi rossz termések és egyéb elemi csapások befolyása által majdnem tizenöt százalékkal rosszabb lett. Hasonló fogyatkozást mutat fel a német birodalom 1890-iki forgalma, mig a szegénysége miatt annyira ócsárolt Spanyolországban a posták tetemes forgalmi szaporulatot jeleztek, mely körülmény a politikai viszonyok szilárdulása folytán beállott rendesebb állapotoknak tulajdonítható.

A szappan és a, postajegyek növekedő kelendősége mai napság valamely ország anyagi viszonyainak javulását jelezi.























A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
Home
Delizsánsz.
1890   <<   1891   >>   1892