2023_11_26_mpk_urugrasa.txt
A Magyar Királyi Posta űrugrása – 1900!
"Peugeot motorkocsik a magyar postaszolgálatában. A budapesti m. kir. posta- és távirdaigazgatóság 20 drb. Peugeot-posta-automobilt rendelt meg a >>Velodrom<< vállalatnál Budapesten (VII., Erzsébet körút 19. sz.), mely ezen kitűnő franczia gyártmányú motoros kocsik kizárólagos képviselője Magyarország területére" – Sport-Világ, 1900. október 14.
Borítóképen: A postai háromkerekű automobil
Változtak az idők. A Magyar Posta (akkor Magyar Királyi Posta) is lépést akart tartani a kor tempójával, ami nem volt egyszerű feladat, ugyanis a kiegyezés utáni fejlődés bizony igen komoly terheket rótt a csomagok és levélküldemények kézbesítőjének, na meg a különböző kiadványok terjesztőjének.
A forgalmazó hirdetése (Sport-Világ, 1900. október 14.)
A fenti kijelentést támasztja alá a következő idézet is:
"... a levélgyűjtő szolgálat is a kezelést gyorsító reformon megy át, amennyiben a székesfőváros területén kifüggesztett 557 levélgyűjtőszekrény kiürítését 14 gyűjtő központ fogja végezni és pedig sokkal gyakrabban, mint eddig. A forgalmasabb belterületre szánt naponta 14-17-szeri kiürítést első nagyobbszabású kísérletként könnyű három- és négykerekű automobilok fogják végezni."
forrás: Pesti Napló, 1900. november 17.
Igen, megjelentek hát az automobilok a postánál, hogy a megnövekedett igényeknek megfeleljenek, hogy gyorsabbá tegyék a küldemények eljuttatását, hiszen akkoriban addig nem látott módon pörgött a gazdaság.
A posta már korábban is gondolkodott azon, hogy motorizálni kellene a postaszállítást, sőt, valójában már 1898-ban elkezdték a kísérleteket triciklikkel. Azért választották ezt a meglehetősen könnyű szerkezetet, mert a szállítandó súly a legtöbb esetben nem volt több 25-30 kilogrammnál, de a gyorsaság már annál fontosabb volt!
Benz automobil, 1900
Bár a fenti képen látható Benz sem volt hatalmas darab, de még ez is feleslegesen nagy volt a feladat elvégzéséhez (meg persze drága...), így nem véletlenül fejlesztették a borítóképen látható kicsi, ámde mindenütt elférő és korában fürgének számító szerkezetet.
Ne feledjük el, ez volt az első hazai tervezésű és gyártású robbanómotoros postai jármű!
A motor korabeli ismertetése azzal kezdődik, hogy a lehető legegyszerűbben igyekeznek elmagyarázni a robbanómotor működését. Itt egy érdekes adatot is közölnek; "a levegő legyen 87-94%, a benzin 13-16%. Ha kevesebb a levegő, akkor még nem, ha több, akkor már nem robbanó a keverék". Ilyen egyszerű ez kérem!
Azzal folytatódik az ismertető, hogy a gép csak akkor működik megfelelően, ha a motor fordulatszáma 1000/perc, de ha ez közvetlenül a hátsó kerekeket hajtaná, akkor a 80 cm átmérőjű kerekekkel a gép bizony 150 km/h sebességgel haladna (ez értelemszerűen csak elviekben lehet igaz). Ezért áttételt alkalmaztak, ami két eltérő méretű fogaskerékkel értek el.
A posta-tricikli szemléltető rajza
A hajtásra szolgáló benzint egy 3 kilogrammnyi benzin befogadására alkamas tankba lehetett tölteni (az ábrán H-val jelölve), ami 50 kilométer megtételére volt elegendő. Ez számításaink szerint 8 liter körli 100 kilométerre vetített fogyasztást jelentett. Ma ez soknak tűnhet, de a kor technikai színvonala mellett teljesen normális érték volt.
A B-vel jelölt fogantyú szolgált a levegő-benzin keverési arány szabályozására, a D-jelű fogantyú pedig azt szabályozta, hogy a keverékből mennyi jusson a motor hengerterébe.
És igen, ahogy azt sejteni lehet, a két szabályozott mennyiség között ott volt a karburátor, ami szintén magyar találmány, méghozzá 1893-ból (!), megelőzve Maybachot és Daimlert is!
Nem nehéz tehát kitalálni, hogy a háromkerekű postakocsi megalkotója nem más, mint Csonka János!
De mire volt képes ez a "gyösz"? Nos, bármilyen meglepő, de ideális körülmények között bizony nem volt kihívás számára a 35 km/h-ás sebesség, ami - vegyük figyelembe, még nem igazán vannak az utakon automobilok! – akkoriban észveszejtő sebességnek hatott. De legalábbis mindenképpen gyorsabb volt, mint a fogatos, vagy éppen a kerékpáros kézbesítés!
A gép tehát a "kevés gyakran több" elve alapján épült meg, így saját súlya mindössze 90 kilogramm volt, a fenti sebességet pedig - a nyeregben a postással és a szállítmánnyal a csomagtartóban - 2,5 lóerős motorral is el lehetett érni. A leírások gyakorlati példát is hoztak a sebességre:
"Míg a posta gyalogküldönce 1 kilométer távolságot rendes viszonyok közt 14 percz alatt, egy egyfogatú postakocsi pedig 8 percz alatt tesz meg, a tricikli ugyanezt az utat, számbavéve minden elébe gördülő akadályt, 3 percz alatt befutja, anélkül, hogy a jelentékeny sebesség az utczai forgalomra veszélylyel járna, mert a gép csekély súlya és puha gummikerekei és könnyű kormányozhatósága az elgázolás veszélyeit jóformán kizárják."
Nos, a posta akkoriban egy űrugrást hajtott végre, és lám, manapság is vannak hasonló szerkezetek a posta szolgálatában!
Postai tricikli 2020-ból
Szerző: Szabolcs Fürjes