Szögedi Telefon (Interurban)

1899: a magyar gyorstávíró!

"Pollák Antal és Virág Sándor, a gyors táviratozás magyar felfedezői, e hónap 13-án indultak az Oceania hajón Amerikából hazafelé. A két jeles magyar feltaláló a legfényesebb sikereknek eredményeit hozza magával: dicsőséget s két millió dollárról való szerződést, amelyet a "Trust Compagnie"-val kötöttek" - írta a Pécsi Napló 1899. december 19.-én, 289. lapszámában, majd így folytatta:

Borítóképen: Pollák Antal egy bemutatón

"Ezt az óceántúli mesés összeget a megalakult részvénytársulat financzírozása után fizetik ki a magyar feltalálóknak, egy és fél milló dollárt részvényekben. A részvényesek 5-6 hónap alatt befizetik a részvényárakat s igy a két magyar feltaláló, a kik közül Pollák Antal Szentesen született és Pécsett is rokonai vannak - egy félév múlva többszörös milliomos lesz."

Sajnos nem így lett

Édesapja, Pollák Sándor a város főorvosaként az 1873-as kolerajárvány megfékezésén dolgozott, amiért megyei főorvossá nevezték ki; közreműködött a Szentesi Kórház megalapításában. Pollák Antal tanulmányait Szentesen kezdte, majd a grazi kereskedelmi és ipari akadémián folytatta. Ezt követően gabonakereskedéssel kezdett foglalkozni.

Munkája mellett, kedvtelésként, rendszeresen folytatott optikai, elektrotechnikai és vegyészeti kísérleteket, illetve saját készítésű távcsövével csillagászati megfigyeléseket végzett.

1895-ben készítette el teleautográfnak nevezett képtávíróját. Olvasmányélménye alapján kezdett el foglalkozni a képátvitel lehetőségeivel. Elgondolásának lényege az volt, hogy a telefonmembránra erősített tükörrel lehetne fényjeleket átvinni egyik helyről a másikra. Végül nem képeknek, hanem az írásjeleknek az átviteli módját sikerült megoldania.

A gyakorlati megvalósításhoz Virág József gépészmérnökkel szövetkezett. Először morze-jelek átvitelét oldották meg, mégpedig óránként 80-100 ezer szó sebességgel az addig elért sebesség tízszeresével.

Képtávíró, avagy fax?

Berendezés kézzel írott vagy nyomtatott szövegek, ábrák, rajzok, állóképek továbbítására távirati úton úgy, hogy az átviendő információt képpontokra bontják. Színes képet nem továbbít. Kétféle alaprendszer használatos: a facsimile csak kétféle képpontot, feketét és fehéret tud megkülönböztetni; a fototávíró árnyalatokat is megkülönböztet. A legtöbb képtávíró adó- és vevőkészülék forgódobon elhelyezett képet tapogat le, ill. reprodukál.

Ezt követően az Egyesült Villamossági Rt-nél fejlesztette tovább találmányát, Virág József mérnökkel közösen.

1899-re elkészítették a gyorstávírót, mely óránként 70.000 szó továbbítására volt alkalmas morzejelekkel.

1901-re továbbfejlesztették találmányukat, mely így latin betűs szöveget tudott továbbítani. 1903-ban Virág József halála után a Magyar Tudományos Akadémia Wehrmann-díjjal tüntette ki a feltalálókat.

A sikeres bemutatók után oly módon fejlesztették tovább a berendezést, hogy morze-jelek helyett folyóírást lehetett vele továbbítani. A gyakorlati alkalmazás sorozatos balszerencsés események a finanszírozó amerikai bank csődje, a feltaláló-társ, Virág halála miatt nem történt meg. A gyorstávíró Magyarországon nem került bevezetésre és külföldön is csak népszerűsítő előadásokat tartott.

A végül 1906-ban létrehozott társaság fejlődését, a találmány elterjesztését megakasztotta, majd végleg meghiúsította az első világháború kitörése.

Szerző: Szabolcs Fürjes