Szögedi Telefon (Interurban)

A magyar posta kronológiája 1526-1990

1526. A török hódítás következtében az ország három részre szakad.

I. Ferdinánd megbízza a Taxis-családot a Bécs és Pozsony közötti első magyarországi rendszeres postajárat működtetésével.

1558. Paar Péter báró átveszi a magyarországi posták irányítását.

1626. II. Ferdinánd első postapátense (rendelet a postahálózat működésének szabályairól).

1695. I. Lipót postapátense a postautakról, a postaállomásokról és a postakürtökről.

1703-1711. II. Rákóczi Ferenc a fennhatósága alá eső területeken önálló magyar postahálózatot működtet.

1722. III. Károly rendelettel állami kezelésbe veszi a postaszolgálatot, a levélszállítást, regálénak (állami monopóliumnak) nyilvánítja a posták felállítási jogát és jövedelmét. A postaépületeken elhelyezteti a birodalom címerét, szabályozza a postatarifákat, fejleszteti a postaúthálózatot, a működő postákat a bécsi legfőbb udvari postahivatalnak rendeli alá.

1748-49. Mária Terézia kiadja postapátensét. A Kincstár költségén a Habsburg Birodalom területén beindítják a levélpostától független személyszállító postakocsi-járatokat (diligence, delizsánsz).

1752. szeptember 18. Megindul a Bécs és Buda közötti rendszeres személy és csomagszállító delizsánsz-forgalom.

1817. A postákon kihelyezik a portós levelek gyűjtésére az első levélszekrényeket.

1824. A delizsánszok mellett megjelennek az éjjel-nappal közlekedő gyorspostakocsik.

1843. A nagyobb városokban megkezdik a küldemények házhoz kézbesítését.

1847 decembere. Pozsonyban megnyílik az első magyarországi távíróállomás.

1848-49. Kísérlet önálló magyar posta megteremtésére (Magyar Álladalmi Posta, magyar nemzeti színek és a magyar nyelv használata. Than Mór elkészíti az első magyar bélyegtervet, de kiadása a szabadságharc bukása miatt meghiúsul).

1850. december 26. I. Ferenc József kiadja postapátensét, melyben visszaállítja az 1848 előtti állapotokat. A posta nyelve ismét német, címertábláin, épületein ismét a császári kétfejű sas látható. Bevezetik a postautalvány-rendszert és a levélbélyegek használatát.

1855. Minden településtípusnál megkezdődik a levelek házhoz kézbesítése. A magyarországi vasútvonalakon megindul a rendszeres vasúti mozgóposta-forgalom.

1867. A kiegyezést deklaráló törvény kimondja: Ausztria és Magyarország postája külön, de egységes elvek szerint irányítandó. A magyarországi postaügyet a magyar mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalja.

1867. május 1-jén létrejön a Magyar Királyi Posta. Országos posta-főigazgatónak Gervay Mihályt nevezik ki. A posta hivatalos nyelve ekkortól a magyar, és újra bevezetik a magyar nemzeti jelképek használatát. A postaügyi közlöny kezdetben még kétnyelvű (magyar és német), később csak magyar. Az első magyar postabélyegeket még Bécsben nyomtatják.

1869. október 1. A világon elsőként a magyar és osztrák posta új küldeményfajtát vezet be, a postai levelezőlapot (ez még nem a képes levelezőlap!).

1871. Ettől az évtől nyomják a magyar bélyegeket Budán.

1874. Bernben megalakul a posták nemzetközi szervezete, az Egyetemes Posta Egyesület (UPU), alapító tagjai között van a Magyar Királyi Posta is. Magyar részről az alapító okiratot Gervay Mihály írja alá.

1887. Az uralkodó Baross Gábor miniszter javaslatára hozzájárul a posta és a távíró-szolgálat egyesítéséhez.

1890. Kiépül az első interurbán telefonvonal Bécs és Budapest között. A táviratok kézbesítését a Magyar Királyi Posta veszi át.

1896. Budapesten a postások kerékpárokat kapnak a táviratok és expresszlevelek kézbesítéséhez.

1900. Csonka János magyar konstruktőr háromkerekű motorkerékpárokat készít a Magyar Királyi Postának. Ezt a fővárosban az utcai postaládákba bedobott levelek összegyűjtésére használják.

1904. A Magyar Királyi Posta elsők közt van a gépkocsik postai használatában. 1903-ban nemzetközi pályázatot ír ki benzinmotoros postaautók beszerzésére. A pályázatot Csonka János nyeri meg. Vezetésével Győrben készültek az első magyar postaautók. Az első példányok próbaútja 1904-1905-ben sikerrel zárul. Ez a magyar autógyártás megszületésének éve. A Posta 1906. január 1-jétől állítja rendszeres üzembe a Csonka-féle postaautókat a fővárosban a postaanyag (csomagok, zárlatok) városon belüli szállítására. Néhány év alatt száz postakocsi áll munkába a Magyar Királyi Postánál.

1908. Az ez évi XII. Tc. kimondja a Magyar Posta teljes függetlenségét.

1909. A helyközi szállításoknál is megkezdődik a gépkocsik használata, a postai személyszállító automobiljáratok rendszerbe állításával újra indul a távolsági személyszállítás a Postánál.

1914-18. A frontokon és a hadtápterületeken megszervezik a tábori postaszolgálatot.

1920. Megindul a légiposta-forgalom Budapest és Szombathely között, és megkezdődik a hazai postahálózat újjáépítése.

1923. Csepelen üzembe helyezik az első, 250 wattos rádió-telefon állomást.

1933. Rendszerbe állítják a vidéki közvetítőállomásokat, Lakihegyen átadják az új, 120 kilowatt teljesítményű, 314 m magas nagyadót.

1936. Megalkotják Magyarország első postatörvényét.

1945. A háború befejeztével megkezdődik a postai szolgáltatások helyreállítása. Márciusban már kézbesítik a leveleket Budapesten.

1952. Befejeződik a teljes magyar postahálózat helyreállítása. Megkezdi működését az újonnan felállított Postaügyi Minisztérium.

1953. Az 1953. évi VI. törvény megszünteti az önálló Postaügyi Minisztériumot, feladatait a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium veszi át. Megindulnak az első hivatalos televíziós kísérleti adások.

1958. január. Átadják a Széchenyi-hegyi új televízióadót, a következő tíz évben kiépül az országos adóhálózat.

1964. Életbe lép Magyarország II. postatörvénye.

1973. A levélfeldolgozás gépesítése érdekében bevezetik az irányítószámokat.

1977. Taliándörögdön üzembe helyezik az ország első földi űrtávközlő állomását.

1978. Beindul a gépesített csomagfeldolgozás.

1985. Bevezetik az EMS nemzetközi gyorsposta-szolgáltatást.

1990. A 72 ezer főt foglalkoztató Magyar Posta szervezetéből szétválással három önálló vállalat jön létre: a Magyar Posta, a Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV) és a Magyar Műsorszóró Vállalat. Ezzel és a rendszerváltással megkezdődik a különvált Magyar Posta fejlődésének újabb szakasza.

1990. jan. 1. A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter 1989. dec. 20-án kelt 965.290/1989. számú létesítő határozata alapján, a távközléstől és a műsorszórástól való szétválással, 1990. január 1-jével létrejött a Magyar Posta Vállalat. Ezzel egy időben megalakult a Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV), valamint a Magyar Műsorszóró Vállalat (későbbi neve Antenna Hungária).

1990. jan. 1. A három utódvállalat létrehozta a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítványt.

1990. ápr. A Posta című, korábbi hírközlési és postai szaklap helyett megjelent az Új Posta Magazin.

1990. szept. Üzembe állt az NEC levélfeldolgozó rendszer (a korábbi Toshiba feldolgozó-gépsor helyett).

1990. A Magyar Posta a CEPT rendes tagjává vált.

1991. jan. 1. Megalakult a Magyar Posta Hírlap-kereskedelmi Igazgatósága a hírlapárusítás szervezésére, irányítására.

1991. Megkezdődött a postai járműpark korszerűsítése.

Informatikai fejlesztések: közel 220 postán a hátravont naplózó rendszert, 80 postán az ún. Egri

Felvételi Rendszert vezették be.

Megalakult a Postai Pénzszállítókat és Pénzkezelőket Segítő Alapítvány

Megalakult a Postai és Távközlési Művelődési Alapítvány

1992. jan. 23. Megalakult a Postások Szakmai Egyesülete (PSZE).

1992. márc. 30. Megszületett az utódvállalatok vagyonmegosztásra vonatkozó részletes megállapodása.

1992. júl. 1. Bevezették a Belföldi EMS Gyorsposta szolgáltatást. (A Nemzetközi EMS Gyorsposta már 1985. július 1. óta működött.)

1992. júl. 1. Bemutatták a nyilvánosságnak a Magyar Posta új logóját, arculati terveit (a logó általános használatát 1994. szeptember 30-ával rendelték el).

1992. 2000 postahelyet elláttak számítógép-alapú pénztárgépekkel.

A hírlapárusok postai munkavállalóból önálló kiskereskedőkké váltak.

1993. jan. 1. Megalakult az EMS Szolgáltatási Üzletág.

A Magyar Posta a világon elsők között alkalmazott vonalkódtechnikát a nemzetközi küldemények feldolgozásában.

1993. jan. 12. Megalakult a PostEurop, az Európai Postai Közszolgálati Üzemeltetők Egyesülete. A Magyar Posta is az alapítók között volt.

1993. ápr. 20-22. Az UPU felkérésére a Magyar Posta nemzetközi posta-vezérigazgatói értekezletet rendezett Budapesten.

1993. júl. 15. Új formaruhát kaptak a postás dolgozók.

1993. Megkezdték működésüket az első postaügynökségek.

1993. nov. 1. A Magyar Posta leányvállalataként megalakult a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Társaság (NHT).

1993. nov. 28. Elsőként Nagykarácsonyban szerelték fel postaépületre az új arculati elemeket.

1993. dec. 31. Hét regionális, postai tulajdonú hírlap-nagykereskedelmi részvénytársaság alakult (HÍRKER, BUVIHÍR, DÉLHÍR, ÉSZAKHÍR, PANNONHÍR, RÁBAHÍR, RÓNAHÍR). A járműjavítás postai tulajdonú kft-kbe szerveződött.

1994. jan. 1. A Magyar Posta részvénytársasággá alakult.

Bevezették a Napi Pénztárjelentés Rendszerét (NER).

A megyei napilapok leváltak a postai hírlapterjesztési rendszerről.

1995. jan. 1. Megalakult a Hírlapüzletági Igazgatóság.

1995. okt. 9. Ekkor adományozták először az Év Postása kitüntető címet

1996. jan. 1. Új típusú, egységes bizonylatokat vezettek be a pénzforgalomban (sárga csekkek), valamint technológiai váltás történt a bizonylatok feldolgozásában (Kleindienst rendszer).

1996. Az első postamesterek megbízása.

Megalakult a Postás Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár.

1997. febr. 7. Bejegyezték a www.posta.hu internetes domain-nevet.

1997. Megkezdődött a POS-terminálok telepítése a postahelyeken.

Megszűnt a felsőfokú tiszti- és középfokú segédtiszti tanfolyam.

1997. dec. 15. Az Európai Parlament és a Tanács kibocsátotta a postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó 97/67/EK irányelvét.

1997 végén. Megszűnt az utolsó kézi-kapcsolású távbeszélőközpont.

1998. jan. 1. Megkezdte működését a Postás Magánnyugdíjpénztár.

1998 jan. Megkezdődött az Elektronikus Posta Központ (EPK) éles üzemeltetése.

1998. ápr. 24. A Magyar Posta eladta a hírlap-kereskedelmi leányvállalatait (az értékesítési szerződés aláírásának napja).

1998. szept. 16. Aláírták az ún. Brüsszeli Egyezményt a PostEurop és az EU-csatlakozás előtt álló országok tagpostái között az EU postai direktívájában előírt kötelezettségek teljesítésének elősegítésére.

1998. A Nyugati pályaudvaron megszűnt a postavonati kiszolgálás.

1999 jan. Megjelent az "A Postás" című újság (a korábbi Posta Magazin helyett)

1999. márc. 05. A Küldetés Napja a küldetés kommunikációjának nyitó rendezvénye

1999. A nemzetközi vasúti mozgópostákat közúti járatokkal váltották fel. Utolsóként a BudapestBécs közötti 18-as mozgóposta szűnt meg.

A Magyar Postánál bevezették az SAP vállalatirányítási informatikai rendszert.

Teljesen átalakult az oktatási rendszer és a képzési technológia. Bevezették a modulokból álló képzési rendszert.

2000. A Magyar Posta ettől az évtől tagja a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért nevű szervezetnek.

2000. szept. 01. Az Ormánság 22 kistelepülésén mobil postai ellátást vezetett be a Pécsi Postaigazgatóság.

2000. dec. Megkezdődött az IPH back office rendszer telepítése.

2001. márc. 01. Az első ISO 9001 minőségirányítási tanúsítvány megszerzése a Magyar Postánál.

2001. máj. 14. A Magyar Posta vezetői bemutatták a lehetséges felhasználóknak a TETRA mobilkommunikációs rendszer működését.

2001. Megjelent a Magyar Posta első környezetpolitikája és környezetvédelmi jelentése.

2001. jún. 20. Kormányzati döntés született arról, hogy a Magyar Posta 10 évre koncessziós jogot kap egy hivatalos elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetésére.

2001. júl. 20. Kormányhatározat született a Postabank és Takarékpénztár Rt. állami tulajdonban lévő részvényeinek a Magyar Posta részére történő átadásáról. 2187/2001. (VII.20.) Korm. hat.

2001. nov. Megkezdődött az IPH front office rendszer telepítése.

2001. dec. 12. Aláírták a Magyar Posta és az Eurogiro együttműködési megállapodását.

2001. dec. 23. Hatályba lépett a hírközlési törvény, amely a magyar postai szabályozást összhangba hozta az EU-direktívával.

2002. jan. 1. Központosították a biztonság, az informatika, az ingatlangazdálkodás és a beszerzés területi szervezeteit.

A Magyar Posta az International Post Corporation (IPC) társult tagja lett (2007 januárja óta rendes tag).

2002. márc. 14. Felavatták az első közvetlen banki csatlakozással ellátott postai munkahelyet (Ózd 1-es postán). Ezzel megkezdődött az on-line lakossági folyószámla szolgáltatás a postákon.

2002. ápr. 3. Kísérleti jelleggel 9 elektromos meghajtású járművet helyeztek üzembe műemléki védettségű városrészekben kézbesítési feladatokra (Budai vár, Debrecen, Pécs).

2002. Megjelentek a nagyobb postahelyeken az első ügyfélhívó berendezések.

Bekapcsolódott a Magyar Posta az IPC minőségbiztosításai rendszerébe. Ettől az évtől alkalmaztak a nemzetközi átfutási idő mérésére rádiófrekvenciás diagnosztikai eszközöket, amelyeket 2004-től a belföldi átfutási idő mérésére is használnak.

2002. júl. 27-től A Magyar Posta tulajdonosi jogait az állam nevében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (2007-től Zrt.) gyakorolja.

2002. okt. 01. Megváltozott a vállalati lap neve: korábban A Postás volt, ettől kezdve Postás lett.

2002. dec. 31. Központi Régió Igazgatóság néven összevonták a Budapesti és a Budapest-vidéki Postaigazgatóságot.

2003. jan. 1. Az eddigi 350 gr-ról 100 gr-ra csökkent az egyetemes szolgáltató számára fenntartott levélküldemények súlyhatára.

2003. jan. 1. Megkezdte piaci működését a Magyar Posta Biztosító és a Magyar Posta Életbiztosító.

2003. ápr. A posta vezetése meghirdette a Modernizációs Programot.

2003. okt. 1. Megkezdte működését a Postások a Postásokért Alapítvány.

2003. nov. 5. Megnyílt az első önkiszolgáló postabolt Pécs 1. postán.

2003. dec. 17. A Posta Oktatási Központ akkreditált felnőttképzési intézmény és Nemzetközi ECDL Vizsgaközpont lett.

2003. dec. 31. Megszűnt a korábbi hat regionális postaigazgatóság. Megmaradt feladatkörüket három területi igazgatóság vette át (Központi, Nyugat-magyarországi és Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság)

2003-2004. Az ország területén 350 új mobil posta kezdte meg működését.

2004. jan. 1. Hatályba lépett a 2003. évi CI. törvény a postai szolgáltatásokról.

2004. márc. 1. Megkezdte éles üzemű működését az Országos Logisztikai Központ Budaörsön.

2004. márc. 14. Bevezették az elsőbbségi levél kategóriát.

2004. máj. 01. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. A Magyar Posta az egész országra kiterjesztette a postacsomagok házhoz kézbesítését.

2004. jún. 26. Megszűnt a belföldi vasúti postaszállítás.

2004. Átalakult a Magyar Posta teljes logisztikai (szállítási, feldolgozási) rendszere.

A Magyar Posta csatlakozott a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) munkájához

2004. aug. 12. Megjelent az első magyar személyes bélyeg.

2004. okt. 9. Új nívódíjakkal bővült a szakmai elismerések köre: az Év Értékesítője, az Év Kézbesítője, az Év Postavezetője

2004. nov. 23. Hazánkban megalakult a Postai Alágazati Párbeszéd Bizottság

2005. jan. 1. A Magyar Posta csatlakozott a fejlett postákat tömörítő REIMS végdíj-elszámolási rendszerhez

2005. Megkezdődött az Elektronikus Értesítési Rendszer (e-ÉRT) működése.

200 postán megjelentek az első online banki szolgáltatások (a posták száma 2007-ig 326-ra bővült).

Megkezdődött az ISO 9001 szabvány szerint, független tanúsító szervezet által rendszeresen felülvizsgált Minőségirányítási Rendszer kiépítése.

Postai modernizációs kulcsképzési programot szerveztek.

Megalakult a Postás Egészségpénztár.

Bevezették a Választható Béren Kívüli Juttatások (VBKJ) rendszerét.

2006. jan. 1. 50 grammra csökkent az egyetemes szolgáltató számára fenntartott levélküldemények súlyhatára.

2006. máj. Elindult országjáró útjára a Magyar Posta mobil nőgyógyászati szűrőkamionja.

2007. jan. 1. Bevezették a postahelyek üzleti szempontú tipizálási rendszerét.

A Magyar Posta elveszítette az előfizetéses országos napilap piac közel 95 százalékát. Megszűnt a Hírlap Üzletág.

2007. jan. 1. Megalakult a Posta Kézbesítő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

2007. A jogszabályi előírásokat betartva megszűnt 105 kisforgalmú, gazdaságtalan posta. Megszűntek a teleposta-házi szolgáltatások.

Megkezdődött az A típusú (nagy) posták nyitott pultossá alakítása.

Lakossági életmód-adatbázis hozott létre a Magyar Posta.

A 102 legnagyobb forgalmú on-line postahelyen pénzügyi tanácsadó munkahelyeket alakítottak ki.

Bevezették a csomagolt élelmiszerek postai forgalmazását támogató élelmiszer-biztonsági HACCP-rendszert.

Megszületett a Magyar Posta első felelősségvállalási (CSR) stratégiája.

2007 okt. Megkezdődött a Postapartner Program (kisforgalmú posták üzemeltetésének vállalkozásba adása). A folyamat befejezése 2010-ben várható.

2007 nov. 2008 márc. A vezérigazgatóság a Krisztina körútról a Dunavirág utcai irodaépületbe költözött.

2008. A Magyar Posta bevezette a Vállalkozói Ügyfélkártyát.

2008. júl. 1. 2008. július 1-jétől a Magyar Posta a közép-kelet európai régióban egyedülálló módon ügyfélszegmens-alapú értékesítési szervezetet hozott létre.

2008. nov. Megjelent a Magyar Posta első fenntarthatósági jelentése.

2009. júl. Szigetváron átadták az Országos Logisztikai Központ kihelyezett videokódoló üzemét.