A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Postamérnöki szolgálat.
1887-1937
Az 50 év története.
(Táviró)
ELŐIDŐK:
1847. Az első magyarországi távíró vonal, megnyílik a pozsonyi távíró állomás.
1850. A pesti és zágrábi távíró állomás berendezése.
A magánforgalom részére megnyilik a távíró szolgálat.
1853. A "Vár" távíró állomás megnyitása.
1854. A pesti távíró állomás élére távírda felügyelőséget szerveztek.
1855. Nyugateurópai távíró egyesülés.
1864. "Kőbánya" távíró állomás megnyitása.
1865. Nemzetközi távíró értekezlet Párisban. Egyezménykötés.
1866. Óbudán és a Császárfürdőben távíró állomás.
1867. Első magyar Hughes-összeköttetés Pest és Bécs között. A magyar felelős kormány átveszi a magyarországi és erdélyi távíró berendezéseket: 16.738 km távíró vonal.
1868. Nemzetközi távíró értekezlet Bécsben. Egyezménykötés.
A magyar felelős kormány átveszi a horvát-szlavon távíró berendezéseket.
1869. Az Országházában távíró állomást rendeznek be.
1870. Hódmezővásárhely, Körmöcbánya, Magyaróvár, Zilahon távíró állomások épülnek.
1871. A felelős magyar kormány átveszi a Határörvidék távíró berendezéseit, Gyulafehérvár, Zenta, Zimonyban távíró állomások épülnek.
1872. Magyar cég szállítja a távíró készülékeket.
Salgótarjánban távíró állomás épül.
Nemzetközi távíró értekezlet Rómában. Elsőízben volt a magyar igazgatásnak Ausztriától függetlenül szavazati joga.
Ez évtől kezdve Meidinger-féle elemeket használnak a Danieli-elemek helyett.
1874. A tözsdén távíró állomás nyílik meg.
1875. Nemzetközi távíró értekezlet Szentpétervárott, Egyezménykötés, "Vizíváros" távíró állomás.
1877. Puskás Tivadar felvetette a telefon-központ eszméjét.
1879. Puskás Ferenc bemutatja Budapesten a távbeszélő működését.
Nemzetközi távíró értekezlet Londonban.
1889. Puskás Ferenc engedélyt kap távbeszélő berendezések létesítésére.
1881. A "Műszaki Tanács" felállítása az állami építkezések ellenőrzésére.
A posta a közmunka és közlekedésügyi minisztérium fennhatósága alá kerül.
Megnyílik hazánkban az első távbeszélő központ (Budapest, Fürdő-utca 1., máj 1.)
Távbeszélő központ megnyitása Temesvárott (dec. 1.) el.
1882. Magyar cég veszi kézbe a távíró huzalok gyártását.
A Margit-hídon lefektetik az első telefon kábelt.
Az első alközpont a pénzügyminisztériumban,.
1884. Távbeszélő központ megnyítása Szegeden, Pozsonyban és Aradon.
A kormány engedélyezi nyilvános telefon állomások felállítását.
Magyar cég kezdi szállítani a távíró vonalakat tartó vasalkatrészeket.
1885. Nemzetközi távíró értekezlet Berlinben.
Magyar cég kezdi szállítani a porcellán szigetelőket.
1886. Szilágysomlyón és Kassán házat vesz a posta a kezelési szolgálatnak.
A MŰSZAKI SZOLGÁLAT 50 ÉVÉNEK JELENTŐS ESEMÉNYEI:
1887. Ez évben foglalják el hivatalukat az első posta mérnökök.
A távíró, távbeszélő és a posta egyesítése.
Az állam megváltja a budapesti távbeszélő hálózatot és bérbe adja Puskásnak.
Távbeszélő központ megnyitása Pécsett és Zágrábban.
Szatmáron házat vesz a posta.
1888. Törvénycikk szabályozza a távíró, távbeszélő huzalok házakon való elhelyezését.
Távíró, távbeszélő és egyéb villamos jelző berendezések létesítése az állam fenntartott joga. (XXXI. t.-c)
A posta mérnökeinek első elektrotechnikai vizsgája.
Távbeszélő központ megnyitása Nagyváradon és Debrecenben.
Baross Gábor elrendeli a postatisztképző tanfolyam megnyitását.
Első mérnőkelőadó a postatiszti tanfolyamon.
1889. Használni kezdik az első teljesen magyar gyártmányú távbeszélő készülékeket.
Távbeszélő központ megnyítása Miskolcon.
Táviratközvetítés távbeszélőn át.
Besztercebányán rézgálic telítőtelepet létesít a posta.
1890. A miniszter elrendelte a légvezetékek átépítését, falitartókról tetőtartókra.
A miniszter elrendelte az áttérést a számszerinti hívásra.
Nemzetközi távíró értekezlet Párisban.
Megnyílik a Főposta épületében a Helyközi központ.
Helyközi forgalomban résztvevő "bérlő" állomásokat szerelnek fel.
Budapest-Bécs közötti telefonvonalat átadják a forgalomnak (f. jan. 1.).
Megindul a helyközi forgalom állami kezelésben.
Távbeszélő központ megnyitása Sopronban és Fiumében, a posta kezelésében.
A távirat kézbesítését az állam veszi át Budapesten.
1891. Miniszteri rendelet szabályozza a kísérleti állomás munkakörét.
Méröszobát rendeznek be a Főposta épületében. (A mai kísérleti állomás csírája.)
Az "Országos Posta és Távirda Gazdasági Hivatal" felállítása.
Az állam megkezdi a vidéki telefon hálózatok megváltását.
Távbeszélő központok megnyitása Kassán és Győrött.
Kolozsvárott megépül a postapalota.
Szigetelők tömeges gyártása postamérnöki irányítással.
1892. Budapest-Berlin távíró vonal üzembe helyezése.
Távbeszélő központ megnyítása Székesfehérvárott, Nagykanizsán, Szolnokon, Szabadkán és Kolozsvárott. .
1893. Új távbeszélő vonal épül 4 áramkörrel Budapest-Marchegg, Bécs között.
Helyközi távbeszélő forgalom megindul Budapest-Pozsony, Győr, Szeged, Temesvár, Arad közt (dec. 3.)
Távbeszélő központ megnyitása Szombathelyen, Baján és Esztergomban.
A Telefonhírmondó megkezdi üzemét.
Magyar cég rendezkedik be vörösréz huzal gyártásra.
1894. Megépül a nagyváradi postaigazgatóság épülete.
Távbeszélő központ megnyitása Kecskeméten, Komáromban és Hódmezővásárhelyen.
Távbeszélő készülékekre részletes szállítási és műszaki feltételekkel pályázat hirdetés.
1895. Távbeszélő központ megnyitása Egerben.
Megszervezik a műszerészi állásokat.
1896. A kereskedelmi minisztérium könyvalakban kiadja a távíró és távbeszélő berendezések építésére és fenntartására vonatkozó utasításait.
A kereskedelemügyi minisztérium posta és távírda szakosztálya posta és távírda vezérigazgatósággá alakul át.
A kerületi postaigazgatóságok keretében külön műszaki ügyosztályokat szerveznek.
Az ezredéves kiállításon részt vesz a posta is távíró és távbeszélő készülékekkel, távbeszélő központok bemutatásával.
Nemzetközi távíró értekezlet Budapesten.
Ez évben próbálják ki az első géperejű járműveket.
A Telefonhírmondó közvetíti az Opera és a Népszínház előadásait.
A Szerecsen-utcai távbeszélő központban Lecianché-elemek helyett akkumulátorokat tesznek.
Új rendszerű szabványos távbeszélő készülék bevezetése.
Külön távbeszélő készülék, biztosítékok rendszeresítése.
1897. Az állam saját kezelésbe veszi a budapesti távbeszélő hálózatot.
A kormány két mérnököt külföldre küld távbeszélő berendezések tanulmányozására.
Megnyílik Budapest-Berlin között a távbeszélő összeköttetés.
Központi Anyagraktár építése a Gyáli-úton.
Üzembe helyezik a Szerecsen-utcai távbeszélő központot.
Távbeszélő központ megnyitása Tatán.
Első távbeszélő szaknévsor. Minden előfizetőnek már kapcsolási száma van.
Felállítják a "Budapesti m. kir. távbeszélő hálózat igazgatóságát".
Megkezdődik az áttérés kettős vezetékre.
Az első kétvezetékes multiplikációs központ bevezetése.
A vegyes kábelelosztó rendszer kialakulásának kezdete.
Kábelborda rendszer alkalmazása szénlemezes viliámhárítókkal.
Kezelők részére a mellbeszélők alkalmazása.
1898. Berendezik a m. kir. posta járműjavító műhelyét.
Távbeszélő központ megnyitása Szentesen.
1899. Távbeszélő központ megnyitása Makón és Nyíregyházán.
Házat vesz a posta Orsova, Nagykároly, Vöröstorony és Nagybecskereken.
Megnyílik a budapest-londoni, szófiai és szarajevói távíró összeköttetés.
Forgalmas vonalakon bevezetik a Hollós-féle duplex üzemet.
Használatba veszik a Kiss-féle Morse-rendszerű kékírógépet.
Első távbeszélő kábel tömbcsatornában (márc, 10.)
1899. Megindul Budapesten az első motoros levélgyüjtő szolgálat.
Távbeszélő központ megnyitása Pápán, Hatvanban és Gyöngyösön.
Szerecsen-utcai 30 vonalas próba CB központ.
Páncélos kábeleket is fektet a posta.
Első távbeszélő légkábelek.
A Budapesti Központi Távírdán a Meidinger-elemekről gépüzemű áramtermelésre térnek át.
Budapest-Bécs közt Hughes-duplex üzem.
.
Járműjavító műhely Mátyás-tér 15. alól Kőbányai-út 22. alá költözik.
1900. A miniszter a "Budapesti m. kir. távbeszélő hálózat igazgatóságát" megszüntette, helyébe a "Budapesti távbeszélő hálózat átalakító munkáinak vezetőségét" állította fel.
Megindul a Nagymező-utcai távbeszélő központ építkezése.
A számmal hívás kötelezővé lett.
Első ízben szerelnek fel távbeszélő állomásokon pénzbedobó készülékeket.
A Helyközi központ a Szerecsen-utcai központba kerül át.
Távbeszélő központ megnyitása Kiskunfélegyházán, Kaposvárott és Veszprémben.
Átalakítják a nagykárolyi és nagybecskereki postaházakat.
1902. A budapesti távíró kábelhálózat építése.
LB asztali készülék rendszeresítése.
1903. Megnyílik a Nagymező-utcai központ.
Budapest után Fiuméban is építenek CB központot.
Nemzetközi távíró értekezlet Londonban.
"Előkészítő nemzetközi rádióértekezlet" Berlinben, utána a magyar kiküldöttek egy szikraadót és egy vevőberendezést vásárolnak.
Első rádió adás-vétel Csepel és Ujpest között.
A kísérleti állomás a Főpostáról a Hajós-utcába költözik.
CB I. és II. typusú telefonkészülékek bevezetése.
1904. A "Budapesti távbeszélő hálózat átalakító munkáinak vezetősége" megszünik, helyette felállítanak posta és távirda műszaki hivatalt.
A helyközi központ a Nagymező-utcába került.
Megszünt a Baross-utcai és a Szerecsen-utcai központ.
Távbeszélő központ megnyitása Szarvason, Mohácson, Békéscsabán és Szekszárdon.
Budapest és Hatvan között a távíró vonalakat kábelbe helyezik.
Katonai körökkel rádió-távíró kísérletek Budapest-Bécs között.
1905. A budapesti tűzjelző hálózat postai kezelésbe kerül.
Távbeszélő központ megnyitása Cegléden és Nagykőrösön.
1906. Nemzetközi rádió konferencia Berlinben. Egyezménykötés.
Az "Előre" hajó Anconáig tartó útja alatt állandó rádió-távíró összeköttetést tart fenn a fiumei állomással.
A püspökladányi oszloptelítő telep üzemének megindítása.
A postavezérigazgatóság részére magyar gyártmányú személyszállító kocsi készül.
A pécsi CB központ üzembehelyezése.
CB központ felszerelése Szabadkán.
Az első vonalfelvigyázói tanfolyam.
1907. Megépül a Budapest-Konstantinápoly és Budapest-Braila távíró vonal.
Szegeden CB központ nyílik meg.
Távbeszélő központ megnyitása Keszthelyen.
Az első pupinozási kísérlet telefon vonalak csillapítás csökkentésére.
Megkezdik az express csomagok kihordását gépkocsival.
Készülékjavító műhely épül a Gyáli-úton.
1908. Nemzetközi távbeszélő értekezlet Budapesten.
Nemzetközi távíró értekezlet Lissabonban.
A "Posta, távirda műszaki hívatal" megszünik.
Felállítják a "M. kir. posta műszaki föfelügyelőség"-et és a "Budapesti távíró és távbeszélő hálózat műszaki felügyelőségé"-t és a vidéki műszaki felügyelőséget.
A teljesen földalatti multiplikációs rendszer kezdete.
CB központ nyílt meg Győrött.
Távbeszélő központ megnyitása Kalocsán.
CB 5-ös kapcsoló rendszeresítése.
Megkezdték a Kiss-féle távírógépek kicserélését Hollós-félére.
1909. Megszünt az "Országos m. kir. posta és távírda gazdászati hivatal", munkáját a m. kir, központi anyagraktár vette át.
Országos posta, távíró és távbeszélő felügyelő bizottságot szerveznek.
Távbeszélő központ megnyitása Dombóvárott és Kiskúnhalason.
CB X/50-100-as alközpontok létesítése.
1910. Távbeszélő üzemosztály felállítása.
CB 10-es kapcsoló.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Párisban.
Megindul a személyszállítás postaautóbuszokkal.
1911. Elkészül Bátaszéken a postaház.
CB központ létesül Nagyvárad, Pozsony és Sopronban.
CB 25-ös alközpont.
Bevezetik a táviratok hallásvételét kopogó rendszerrel.
Helyi telepes telefonkészülékeknél száraz- (Dura-) elemek használatát rendszeresítik.
1912. A műszaki szolgálat 25 éves jubileuma.
Miniszteri rendelettel megalakul a "M. kir. postaházak építési felügyelősége."
Megépül a soproni postaigazgatóság székháza.
A kísérleti állomás önálló épületet kap a Gyáli-úton.
Megnyílik a műszerész tanonc iskola.
A postai járműjavító műhely a "M. kir. posta központi járműtelepe" elnevezést kapja.
Kisegítő központ nyílik meg a Teréz központban "József" névvel.
Távbeszélő központ megnyitása Balassagyarmaton.
Állami kezelésbe kerül az utolsó, még magánkézben levő városi távbeszélő hálózat Kismartonban.
A kábelek postai szerelési fenntartása megkezdődik.
Nemzetközi rádió konferencia Londonban. Egyezménykötés.
1913. Elkészült a József-központ épülete.
Befejezik a nagyváradi postapalota építését.
CB központ létesül Miskolcon és Eszéken.
Műszaki utasítás jelenik meg nyomtatásban a kábelek tervezésére és építésére.
Pupin és kranup kábelek fektetése Budapesten a helyközi vonalak részére.
1914. CB központ létesül Marosvásárhelyt.
Elkészül a Telefunken-rendszerű 7.5 kW-os kioltó szikrasorú adóberendezés Csepelen.
1915. CB központ létesül Temesvárott, 1 fő és 2 mellékállomásos kapcsolót rendszeresítenek.
Megkezdődik Konstantinápollyal rádió adó- és vevőberendezésen át a rendszeres rádió távíró levelezés.
A hadi távbeszélő központban helyeznek el először Lieben-féle lámpával erősítőt.
Mangán érc kutatás.
1916. A hadiközpont kibővítve átkerül a József-központba.
Távbeszélő vonalvizsgáló asztalokat készítenek.
Rendszeres rádiólevelezés Barcelonával és Bodennel.
1917. A Mária Terézia-téri központ megkezdi üzemét "József-központ" néven.
A csepeli állomás meghívta Szentpétervárt és táviratot ad le a fegyverszüneti tárgyalásokra vonatkozólag a bécsi hadügyminisztérium megbízásából. Ez a központi hatalmak első érintkezése rádió útián a világháború alatt az ellenséges állomok felé.
1918. Egyesítik a posta központi anyagraktárát a készülékjavító műhellyel.
Multiplikációs alközpontok épülnek.
1919. A "Műszaki Főfelügyelőség" és a "Budapesti távíró és távbeszélőhálózat műszaki felügyelősége" megszünik. Helyettük a Vezérigazgatóságon a B főosztályt szervezik meg 5 ügyosztállyal, illetve újra felállítják a Budapesti távíró- és távbeszélő Igazgatóságot.
Országos Szakoktatási Igazgatóságot szerveznek. Ehhez tartozik a Kísérleti Állomásis.
Elkészül az új helyközi központ a József központ épületében.
A rádió vételt és adást külön választják; a kísérleti állomáson van a vétel.
Vörös katonaság, majd román csapatok szállják meg a csepeli állomást.
1920. A magyar posta első ízben alkalmaz nagyfrekvenciás távbeszélő berendezést a vonalakon.
A posta ideiglenesen átadja a püspökladányi telítőtelepet a MÁV-nak.
Megtartják az első postamérnöki szaktanfolyamot.
Nemzetközi közlekedésügyi értekezlet Párizsban, melyen a háború után első ízben szabályozzák a távíró és távbeszélő összeköttetéseket.
1921. A Teréz központban kísérleti automatikus központ működik 30 szolgálati állomással.
Az első 624x2 eres kábel és elosztó.
A székesfehérvári 10 és 50 kW-os adó megépítése.
Az első rádió tanfolyam rádió távirászok részére.
5 kW-os csőadó megnyitása Csepelen (okt, 15).
A postaházak építési felügyelőségét a vezérigazgatóságba ügyosztályként beolvasztiák.
1922. A miniszter a Western-Eleciric rotary automatikus központ elfogadása mellett döntött.
Szigetelő kötések kóboráramok ellen.
Egyéni hiba-kartotéklapok rendszeresítése.
A posfa 2 db 259 watt teljesítményű távíró távbeszélő adóberendezést rendelt a berlini Huth-cégtől.
A MH. helyiségében. rádió kirendeltség működik.
Elkészül a székesfehérvári adóállomás.
Siemens-gyorstávíró rádión Budapest-Berlin közt.
Állandó szabványosító bizottság alakítása.
1923. Az Országos Szakoktatási Igazgatóság megszűnik.
Budapesten helyi áthívás automatizálása a trunk-indikátorral.
Első soros készülékek engedélyezése.
A tárnoki vevőállomás tervezése.
A rendszeres távíró üzem HAR (Hungaria Alba Regia) hívójelű rádiótávíró adó berendezéssel megindul.
A mátyásföldi repülőtéri rádió kirendeltség megkezdi működését.
A csepeli Huth adó-berendezés megkezdi a MTI híranyagának leadását. (Márc. 2.)
Első rádió műsor szórás a Huth-adón át.
1924. A rekonsirukciós bizottság felállítása.
LB és CB 24-es készülék szabványosítása.
Életbelépett Budapesten a beszélgetésszámlálási tarifa.
Elkészül az új anyagraktár vasbeton épülete.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Párisban.
A CCIF megalakulása Párisban.
Megnyílik a Főposta épületében az első magyar rádió üzemközpont (jan .17).
A HAX hívójelű gépadó első ízben lép távirati érintkezésbe Londonnal és Párissal.
A csepeli 2 kW-os Telefunken rendszerű adó beszerzése és építése.
A tárnoki rádióállomás üzembehelyezése.
1925. A vezérigazgatóság műszaki főosztálya kebelében megalakul a "Budapesti automatikus távbeszélő központok építési vezetősége".
Megkezdődik az üzenetközvetítés távbeszélőn.
Megkezdődik az ébresztőszolgálat távbeszélőn.
Első magyar gyártmányú automatikus alközpont üzemben.
A távbeszélő távkábelek építését megkezdik.
A Telefunken-rendszerű 2 kW-os adóberendezés első adása Csepelen (ápr. 30).
Nov. 14-én megjelenik a rádió rendelet.
A Rákóczi-úti stúdió tervezése, berendezésének készítése.
A magyar rádió műsorszóró ünnepélyes megnyitása dec. 1-én.
A posta kísérleti állomáson készült 1 kW-os távíró-távbeszélő adó megkezdi működését.
A rádió üzemközpont a rendszeres meteorológiai szolgálatba is bekapcsolódik.
Nemzetközi távíró értekezlet Párisban.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Párisban.
Nemzetközi rádió értekezlet Genfben.
1926. Megszünt a "Budapesti távíró és távbeszélő igazgatóság", munkakörét a posta vezérigazgatóság most felállított távíró és távbeszélő üzemi osztálya veszi át.
Áttérés ötjegyű kapcsolási számokra a budapesti hálózatban.
Elkészülnek a postaházak: Baja, Békéscsaba, Vác, Mohács, Békés, Érsekvadkert, Csenger és Örkényen.
A kísérleti állomás rádiótörténeti kiállítása a Vigadóban.
A "Creed"-rendszerű rádió gyorstávírók üzembe kerülnek.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Párisban.
Nemzetközi rádió értekezlet Lausanneban.
Első helyszíni rádióközvetítés, (Vitézavatás).
1927. Vidéken koncentrációs távíróváltók alkalmazása.
Elkészülnek a budapest-bécsi és budapest-pozsonyi távkábelek.
Baja, Békéscsaba, Hódmezővásárhely és Nyíregyháza CB távbeszélő központot kap.
Postai soros és visszahívó készülékek bevezetése.
Postamestferi házak épülnek: Berettyóújfalu, Békés, Héthalom, Csorna, Forróencs, Csurgó, Kunbaja és Nagyszénáson.
Csepelen üzembehelyezik a 3 kW-os műsoradót.
Első, több mikrofonkeverő berendezés helyszíni közvetítéseknél.
Pontos időadás megkezdődése.
Első modulációmérő berendezés.
Első képtávíróadás-kísérletek.
Tárnokra 3 Marconi-rendszerű keretvevőt szereznek be.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Comoban.
Nemzetközi rádióértekezlet Washingtonban. Egyezménykötés.
A CCIR megalakulása Washingtonban.
Nemzetközi rádióértekezlet Genfben.
Nemzetközi rádióértekezlet Prágában.
A "Műszaki Közlemények" c. folyóirat megindul.
1928. Megnyílik ápr. 28-án a Krisztina automata központ.
Elkészülnek Zugliget, Vár, Óbuda automatikus központok.
Budapesten a magyar telefon automata r. t. utcai fülkékben pénzbedobó készülékeket szereltet fel.
Új helyközi központ létesítése a József központ épületében.
Belvárosi automatikus központ üzembehelyezése.
Bevezették a fonikus távíró vételt fejhallgatóval.
20 kW-os műsoradó üzembehelyezése Lakihegyen (ápr. 28).
Megnyilt a Főherceg Sándor-utcai studió.
Tárnokra Telefunken-rendszerű rövidhullámú vevőkészüléket szereznek be.
Járműtelep az Egressy-útra költözik.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Párisban.
Nemzetközi távíró értekezlet Bruxellesben.
Befejeződik a postaházak felépítése Cegléd, Gyöngyös, Somogy-Csurgó, Gödöllő, Gyönk, Döbrököz, Lökösháza, Szeghalom és Hidasnémetin.
1929. A "Budapesti távíró és távbeszélő igazgatóságot" újra felállítják.
A kerületi műszaki felügyelőségeket Ügyosztályokként a kerületi postaigazgatóságokba olvasztiák be.
A távbeszélő kezelési hivatalokat mérnöki vezetés alá helyezik.
Lipót és Újpest távbeszélő központjait automatikussá tették.
Eternit csövek alkalmazása a kábelépítésnél.
Katódlámpás töltőberendezések rendszeres használatba vétele.
Villám üt a studió lakihegyi különleges zenei kábelébe. Öt napi és éjjeli munka tette ismét használhatóvá.
Villámcsapás éri a budapest-bécsi távkábelt is.
Nemzetközi rádióértekezlet Hágában.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Berlinben.
1930. A Teréz központ automatizálása befejeződik.
A szegedi és pécsi központok automatizálása.
Vidéken is életbelépett a beszélgetésszámlálási tarifa.
Helyitelepeknek Le Carbon elemeket is használnak.
Elkészül a budapest-szegedi, cegléd-szolnoki és a szolnok-szajoli távkábel.
Megkezdték a távkábellel párhuzamosan futó távíró vezetékek távkábelbe vezetését.
Első rádióközvetítés a szegedi távkábel érpáron.
Újabb 3 kW-os telefonadó üzembe helyezése Csepelen.
A rádió zavarelhárító szolgálat kezdete.
Megkezdődik a mozgó repülőgépekkel a rendszeres levelezés rádión át.
A Rádió-Unió budapesti nemzetközi értekezlete.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Bruxlellesben.
A József központ automatizálása befejeződik.
1931. Üzembe kerülnek a "Lágymányos" és "Budafok" automata mellékközpontok.
Megnyilik a "Zugló" automata mellékközpont.
A debreceni központ automatizálása.
A szentenderei falurendszerű központ üzembehelyezése.
A dunántúli félautomata kísérleti hálózat üzembehelyezése.
Megkezdődik a magyaróvári, miskolci, nyiregyházai és pécsi rádióműsort közvetítő állomások építkezése.
Nemzetközi rádióértekezlet Kopenhágában.
Első nemzetközi távbeszélő kezelési utasítás.
1932. Mérnök-gyakornoki állás rendszeresítése.
A budapesti távbeszélő automatizálása befejeződik "József"-fel.
Bekapcsolták Kőbánya, Kispest, Pestszenterzsébet önműködő mellékközpontokat.
Budapest-Prága és Budapest-Berlin között hangfrekvenciás távíró berendezést létesítenek.
Megkezdődik a magyaróvári, miskolci, nyíregyházai és pécsi rádióműsor közvetítő állomások építkezése.
Székesfehérvárott megindul a rövidhullámú távíróadás.
A kísérleti állomás átépíti a régi 3 kW-os adót 210 m-es hullámhosszra és ez sugározza Budapest II, műsorát.
Nemzetközi távíró értekezlet Madridban.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Madridban. Egyezménykötés.
1933. Az ikertelefon bevezetése.
Három elektródos góctöltésű biztosítékok bevezetése.
2 fő- és 12 mellékállomásos és 4 fő-, 20 mellékállomásos félig automatikus alközpontokat és billentyűs közvetítő váltókat rendszeresítenek.
Megkezdődik a rövidhullámú műsoradás Északamerika és egyéb világrészek elszakadt magyarsága részére.
Székesfehérvárott a második 20 kW-os rövidhullámú adó is üzembe kerül.
A négy közvetítő adóállomás felveszi az üzemet.
Rövidhullámú nagyteljesítnényű vevőkészülékekhez szükséges antennarendszerek elhelyezése és korszerű új vevőépület felépítése Tárnokon.
Elkészült a rádió-térmérő- és propaganda-autó.
Nemzetközi rádióértekezlet Bruxellesben.
Elkészült a 34 m. magas antennatorony (nov. 4).
A nagyadó (120 kW) üzembevétele (dec. 2).
Rövidhullámú adó készül a cserkésziamboree részére.
1934. Karcagon postaház épül.
Nemzetközi rádióértekezlet Luzernben.
A posta átadia a "Mávaut"-nak a személyszállító autóbuszokat.
Engedélyezik az üzemi személyszállítógépkocsik használatát.
A csepeli rádió állomáson leszerelt 5 kW-os lámpaadó átalakítva a székesfehérvári állomásra kerül.
Megszünik a csepeli állomás. A 120 méteres tornyot egészben ledöntik.
A kísérleti állomás propaganda úttal összekötött országos térerősségi méréssel tisztázza a vételviszonyokat térerősség és hangsikkadás szempontjából.
A régi 20 kW-os adó átépítése Bp. II.: 834 m-es hullámhosszra.
Megjelenik a rádiózavar elhárító rendelet (márc. 6).
Nemzetközi rádióértekezlet Lissabonban.
Nemzetközi rádióértekezlet Genfben.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Budapesten.
1935. Az új bakelit CB távbeszélő készülék forgalombahozatala.
Rendszeresítik a kis pénzgyüjítő perselyt.
A szelektoros-rendszerű távbeszélő berendezést bevezetik.
Jászberényben befejeződik a postaház megépítése.
A Sándor-utcai új studiót üzembeveszik.
A posta véglegesen átadja a püspökladányi fatelítőtelepet a MÁV-nak.
Képességvizsgáló berendezés a gépkocsi vezetők számára.
Nemzetközi rádióértekezlet Londonban.
1936. A távíró részére mikrofon zümmögő rendszeresítése.
A 6 számjegyes hívás bevezetése a budapesti távbeszélő hálózatban.
A tárnoki rádió állomás 4 drb Telefunken-rendszerű goniométeres vevőberendezést kap.
A 12 év óta üzemet tartó 10 kW-os lámpaadót a kísérleti állomás vezetésével átépítik Székesfehérvárott.
A kísérleti állomás több típust dolgozott ki "Népvevő" céljaira.
Nemzetközi távíró értekezlet Varsóban.
Nemzetközi rádióértekezlet Párisban.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Kopenhágában.
1937. A vezérigazgatóságon az Üzembiztonsági Ügyosztály felállítása mérnök vezetéssel.
A környékhálózatok bevonása budapesti hálózatban.
Lágymányos mellékközpont főközponttá alakul át.
Az amerikai magyar települések részére irányított rövidhullámú antennák készülnek a székesfehérvári rádióállomáson.
Nemzetközi rádióértekezlet Bukarestben.
Nemzetközi távbeszélő értekezlet Párisban.
Nemzetközi rádióértekezlet Nizzában.
A cikk eredeti linkje...... 1.
