Szögedi Telefon (Interurban)

Békés Megyi Népújság - bmn_1965_01_07_42p.txt

A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL.

A távközlés történetének első korszaka

A tamtamtól a telefonig

- "Lynn ragyogó formában versenyez. Dobogón lehet. Első ugrásáról telefotót küldtem."

- Tokióban, a Nemzeti Stadionban, október 18-án délután 3 óra után néhány perccel ült a telexkészülék elé az angol riporter. Híradása azonnal - helyi idő szerint hajnali 6 óra után - már az ügyeletes londoni szerkesztő asztalán volt. Néhány perc múlva a fényképet is megkapta. A rotációs gépek néhány perc múlva elindultak és az első lap-példányok Lynn Davies tokiói fényképével már az utcán voltak, amikor az angol sportoló a dobogó legmagasabb fokán állva átvette az aranyérmet.

- A mai fiataloknak egészen természetes, hogy Földünk egyik részén leütnek egy billentyűt a telex-rendszerű írógépen és a Föld másik részén egy másik hasonló írógép írja a távolból kopogtatott szöveget. Pedig nincs még egészen másfél évszázada, hogy az emberi elme az elektromosságot is a tájékoztatás szolgálatéba állította.

Híradós - fáklyákkal

- A gyors hírközlés évezredes probléma. Afrika ősi népei feltehetően már az emberi történelem hajnalán felhasználták a messze hangzó tamtam dobok jelzőszolgálatát, amellyel száz kilométerekre juttatták el primitív üzeneteiket.

- A perzsák Cyrus uralkodásának idején, pontosan két és fél évezreddel ezelőtt már használták a másik legősibb üzenetközvetítési módszert, a staféta-továbbkiabálást. Kimagasló helyeken elhelyezkedő, jó hangú "szóvivők" kiabálták át egymásnak a megadott üzeneteket.

- A három évszázaddal később élő Polybios görög történetíró leírásából ismerjük a valószínűleg a perzsák által is használt optikai távjelző módszert. Betűtovábbításuk mutatótáblán alapult. Magyar ábécére átírt változatát az alábbiakban

közöljük:

A Á B C Cs D

E É F G H I

J K L Ly M N

Ny O ö P Q R

S Sz T Ty U Ü

V X Y Z Z s

- A jelzések egymástól látótávolságban lévő dombok vagy más kiemelkedő helyekről történtek. Az adó-, illetve a vevőállomásokon két fal mögött helyezkedett el hat-hat fáklyás. Az állomás vezetőjének utasítására úgy emelték fel jelzőként használt fáklyájukat, hogy a lángnyelv messze láthatóan emelkedett ki a fal felett.

- A bal oldali fal felett megjelenő fáklyák fénye jelezte, hogy a mutatótábla hányadik sorát kell nézni, a jobb oldali pedig arra utalt, hogy az említett sorban hányadik betű került közvetítésre. Az "É" betűt például úgy adták, hogy mindkét oldalon két fáklyát emeltek fel. A "Z" továbbítása úgy történt, hogy bal oldalon hat, jobb oldalon négy lángnyelv tűnt fel.

- Ennek az optikai hírtovábbításnak az volt a hátránya, hogy csak tiszta időben és akkor is főként éjjel lehetett igénybe venni.

Szemaforok - vasút nélkül

- Bizonyára sokan nem tudják, hogy a vasutak biztosító berendezéseként használt szemaforok használata megelőzte a vasutak korszakát. Claude Chappe 1782. március 22-én mutatta be a francia nemzetgyűlésnek távjelző szemaforját, melynek jelzőkarjaival 196, féle jelt tudott közvetíteni. A parlament egyhangúlag elfogadta a találmány gyakorlati megvalósítására szolgáló javaslatot és azonnal elrendelte, hogy Párizst a 30 mérföldnyire fekvő Liliével összekötő útvonalon 22 közvetítő állomás megépítésével épüljön fel az első szemaforvonal. Tizenegy esztendő múlva már hat vonalon 519 továbbító állomás dolgozott tökéletesített módszerrel. Több mint fél évszázadon át ez volt a legkorszerűbb távközlési rendszer Franciaországban.

- Sok érdekes, de a gyakorlatban alig megvalósítható távközlési eljárás előzte meg Samuel Morse munkásságát, aki 1832-ben valósította meg az elektromágneses távirati összeköttetés használható módját. Dicséretére szolgáljon az a tény, hogy készüléke és az általa javasolt morse-ábécé lényegében a mai napig változatlan formában maradt meg.

- Az első magyar távíróállomást 1850-ben a mai Budapesti Központi Tanácsháza épületében szerelték fel és hazánkat, éppen úgy, mint a világ minden részét, néhány év múlva behálózták a meglehetősen lassan dolgozó távírdák.

- Két magyar feltaláló: Pollák Antal és Virág József a századfordulón hamarosan világhírre szert tevő gyorstávirdai eljárást találták fel. Az adást előre kilyukasztott papírlapról továbbították. Ilyen rendszerrel óránként 80-150 ezer szóra lehetett növelni a teljesítményt.

A telefon diodalútja

1867. március 10-én elhangzott a technika történetében új fejezetet nyitó első telefonálás, a feltaláló Graham Bell és Watson munkatársa között. A. T. Edison, D. E. Hughes és sokan mások modernizálták a telefont, amely csupán a vezetékkel közvetlenül összekötött állomások között tudott kapcsolatot létesíteni. A telefonálás tömegesítésére csak azután kerülhetett sor, amikor Puskás Tivadar felfedezte a telefonközpont elvét. A budapesti postamúzeumban Edison saját kezűleg dedikált fényképén is ott látható a magyar feltaláló munkájának elismerése. A telefon elindulhatott világhódító útjára és ezzel új fejezet kezdődött a távközlés történetében,

dr. Veres Pál