A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Délmagyarország - dm_1953_11_20_75p.txt

SZEGEDI JEGYZETEK

Az időről és a telefonról

Kovács elvtársnő személyzeti osztályon dolgozik. Napközben sokszor csörömpöl az asztalán a telefon, ez a hasznos, fontos segítőtárs amely, ha jól viselkedik, nagyon meg tudja könnyíteni a munkát és rengeteg időt megtakarit.

Kovács elvtársnő meg is becsüli. Igaz, pár hónappal ezelőtt bizony elég sokat mérgelődött miatta. Gyakran kellett tíz percet, negyedórát is várnia, amig "vonalat" kapott. Amióta azonban a posta rendbehozta a központot, pillanatok alatt felhangzik a kagyló felemelése után a búgó jel. Jóideje már, hogy az előfizetőknek semmi panaszuk nincs és nem is lehet a telefonra. Kovács elvtársnő is dícséri, ahol csak szóbajön és a legutóbbi napokig egészen szilárd volt a postáról alkotott elismerő véleménye.

Ám, egyik este kénytelen volt rádöbbbenni, hogy tapasztalatai hiányosak és nem fenékig tejfel a  telefon sem!

Ez történt:

Moziban volt, az utolsó előadáson. A szünetben eszébe jutott, hogy okvetlenül be kell még telefonálnia az üzembe. A Fáklya-mozihoz legközelebb a sarki népboltban található telefon. Itt azonban - minden magyarázat nélkül - megtagadták az engedélyt ahhoz, hogy felhívhassa a gyárat. Továbbmenni nem volt ideje, s így csak az előadás vége, tíz óra után próbálkozott újra. Tíz után már bezártak az üzletek, elindult tehát a posta felé.

Tudta, hogy az ottani automatához két darab 20 filléres kell, s méghozzá bronzból, csak igy kapcsol a kélszülék.

Bronz 20 fillérje nem volt. - Sebaj, majdcsak adnak a Postán! - gondolta magában. Sietnie kellett és rémülten látta, hogy az egyetlen ablak elött, ahol még dolgoztak, legalább 25 ember álldogál türelmetlenül és várja hogy sor kerül rá. - No, itt én nem kapok az elvtársnőtől 20 fillért, nem is zavarom.

Körülnézett, hogy mit lehetne tenni. Más választása nem volt, hát szerényen megszólitott egy várakozó asszonyt:

- Elvtársnő, nem cserélne nekem két darab bronz 20 fillérest?
- Még vagy ötször elmondta ugyanezt a kérdést, amíg két különböző embertöl sikerült egy-egy 20 fillérest szereznie. A többieknek nem volt.

Ekkor már jó 15 perce a postán tartózkodott. Közben az egyik postai alkalmazottnál is megpróbált pénzt váltani, de az már nem volt szolgálatban és kissé sértődötten hárította el a kérést.

Fő azonban, hogy már meglett a nénz. Besietett a fülkébe az előírás szerint bedobta a pénzt, két perc alatt le is bonyolitotta a beszélgelést. Vissza akasztotta a kagylót és ekkor furcsa dolog történt. Visszaesett mind a két 20 filléres.

Hát ez mi?! Ezért töltöttem én el negyedórát, hogy most kiderüljön nem is volt rá szükség. A készülék úgy látszik megértöbb, mint az, aki a bronz 20 filléres rendszert kitalálta és a pénz viszszaadásával fejezte ki helytelenítő véleményét.

Csontos Magda























A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
Home
Delizsánsz.
1952   <<   1953   >>   1954