A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Vasárnapi Ujság - vu_1856_06_15_207p.txt
Távirdavonal az ausztriai birodalomban
1847-ben állíttatott először és akkor hossza 80 mfdre terjedt, most pedig e tekintetben a legtöbb európai államot fölülhaladja, hossza összesen 969 mfd. levén. Ebből a Magyar- és Erdélyországon keresztülfutó 207 mfdet tesz. A távírda 1851-ben 21,976 államsürgönyt, 22,935 magán sürgönyt közölt és 122,606 ftot jövedelmezett, 1855-ben pedig már 59,021 államsürgönyt, 145,200 magán sürgönyt közölt és 519,805 ftot jövedelmezett.
A posta pedig 1851-ben 31,196,000 levelet, 1855-ben pedig már 51,388,300 levelet szállított. E jótékony közlekedési eszközök használatának illy emelkedése a haladást igen örvendetes színben tünteti elő, főkép a két testvér magyar hazára nézve. I. Ferdinánd követe írja, nem egészen három századdal ezelőtt, hogy konstantinápolyi útjában, Győrtől kezdve az ország hosszában nem talált fogadót. Erdélyben pedig 1690-ig nem volt fogadó; maguk a polgárok ingyen látták el mindaddig az utasokat barmaikkal együtt a szükségesekkel, mig I. Lipót király a mondott évben az illető földbirtokosok és községek által nyilvános fogadókat állíttatni rendelt.
A posták szintén csak a mult század elején lettek először felállítva, I. Ferencz király alatt pedig a póstavonalak és állomások szaporittattak, sőt 1804-ben sürgöny (Diligence) is állíttatott fel a kereskedés főbb vonalain .
Csak ebböl is kiviláglik, hogy már őseink is birtak a haladás szükségének érzetével és hogy többet nem tettek, annak nem annyira ők, mint a sajátos körűlmények és állapotok voltak okai.
A cikk eredeti linkje...... 1.
