A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Vasárnapi Ujság - vu_1908_07_19_591p.txt
SZALAY PÉTER
A mai élet a régitől talán abban különbözik legjobban, hogy óriási módon megnövekedett a forgalmi eszközök fontossága nemcsak az állami és a közgazdasági, hanem a magánéletben is. A vasút, a posta, a távíró és a telefon fontosabb eleme lett az emberiség szolidaritásának minden humanisztikus tanításnál, mert közelebb hozta egymáshoz a nemzeteket s az egyes embereket s bőségesebb módjait adta az egymás megismerésének és megértésének. S ép ezért egy nemzet művelődési állapotának legbiztosabb mértéke s egyúttal leghathatósabb tényezője közlekedési eszközeinek állapota.
Ebből a szempontból nézve a dolgokat, első sorban a magyar kultúra munkásának szól az az elismerés, a midőn most egyhangú dicsérettel emlegetik Szalay Péter államtitkárt, a magyar posta és távíró vezérigazgatóját abból az alkalomból, hogy most töltötte be az intézetnél való szolgálatának negyvenedik esztendejét. Szalay 1868-ban, mint huszonkét éves fiatalember miniszteri segédfogalmazói ranggal került a postához, a mely akkor fejletlen, nehézkes és kisszerű intézmény volt. Összes bevétele alig volt több négy millió forintnál s az állam állandóan ráfizetett. Azóta az intézmény óriásit fejlődött; 5459 hivatala működik országszerte, évenkint nyolczezer millió korona értékű küldeményt szállít, s évi 16-18 millió korona jövedelmet hajt a kincstárnak. Ebben a roppant föllendülésben fő része természetesen az ország viszonyai általános föllendülésének van, de az már maga is nagy dolog, hogy a magyar posta és távíró mindig lépést tudott tartani az általános haladással s a magyar állam legpontosabban működő intézménye lett. Mindebben Szalay Péternek kezdettől fogva része volt, 1895 óta pedig teljesen az ő vezetése nyomán halad tovább a posta. Ez alatt az idő alatt mutatta ki igazán szervező képességét. Nehéz időkben, egy budapesti postássztrájk közvetlen következményekép foglalta el vezető állását, szerencsés kézzel hamar kivezette az intézetet a fenyegető zavarból s rövid idő alatt sikerült az egész intézetet reorganizálni. Megvolt az a vezető embereknél első fontosságú tulajdonsága, hogy jól tudta megválogatni munkatársait, általában kitűnően érti az emberekkel való bánás nehéz művészetét s szakértelmén és kezdeményező képességén kívül ennek köszönheti első sorban nagy sikereit.
Leginkább szemmellátható munkája eredménye a távíró és telefon fejlesztésében. Az országos telefon-hálózat szervezése, a budapesti telefon-hálózat megváltása, az új telefonpalota és központ létesítése ép oly érdemei, mint a magyar telefonnak a nyugati s a balkáni államok telefon-hálózataiba való bekapcsolása, a mivel a magyar nemzet nagy hivatásának, a Kelet és Nyugat közötti közvetítésnek czéljait is előmozdította.
A belső szolgálat terén jelentékeny reformja volt a postára, távíróra és telefonra vonatkozó, 30 esztendőn át elszórva kiadott s sokszor ellenmondó rendeleteknek kódexbe foglalása, a mi a szolgálatot megkönnyítette, gyorsabbá és pontosabbá tette. Gyorsaság, pontosság, megbízhatóság: ezek a posta fő-erényei, ezeknek szellemét igyekezett Szalay Péter az intézet személyzetében továbbfejleszteni a szolgálati és fizetési viszonyok javításával, a hol kellett, szigorral, a hol lehetett, jóindulattal. Ennek tulajdonítható, hogy míg ily széles hatáskörben dolgozó vezető embernek mindig akadnak ellenesei, őt mindig, mondhatni egyhangú népszerűség vette körül.
Szalay Péter ezenkívül igen nagy szolgálatokat tett a magyar állam nemzeti jellegének kidomborításában is, a magyar posta-ügy nemzetközi összeköttetéseinek szervezésével, szerencsés nemzetközi egyezmények kötésével. A nemzetközi kongresszusokon mindig méltó módon képviselte a magyar államot s elismerést szerzett a magyar postának.
A cikk eredeti linkje...... 1.
