A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Vasárnapi Ujság - vu_1917_07_22_464p.txt
A BUDAPESTI ÚJ TELEFONKÖZPONT.
A telefon tudvalevőleg amerikai találmány ugyan, de az a "gondolat, hogy ezt a készüléket a praktikus életben lehessen hasznosítani: magyar ember agyában született. Se Graham Bell, se Edison nem tudta, hogy mit kezdjen a találmányával, ez" utóbbi csak gyermekjátéknak szánta.
Mikor Edison - rendes szokása szerint - reklámszerűleg közölte a lapokkal találmányának a leírását, Puskás Tivadar Brüsselben tartózkodott (noha állandó lakása Amerikában volt) s ép azzal foglalkozott, hogy az üzleti élet számára olyanféle telegrafikus központi összeköttetést létesítsen a nagy városokban, a mint később a telefonközponti kapcsolás lett. Mihelyt Edison találmányáról a lapok útján értesült, azonnal átlátta, hogy az ő czéljára alkalmasabb eszköz a telefon, mint a telegráf. Hajóra ült, egyenesen Edisonhoz sietett s megvette tőle a pátens jogát. Olcsón jutott hozzá. Európa összes országaira ötvenezer dollárért vette meg a szabadalmat, míg az Amerikára szóló jogot egy barátjával vétette meg hetvenezer dollárért. Edison nem remélt ennyit, elcsodálkozott, hogy ilyen jó vásárt csinált s a szerződés megkötése után megkérdezte a vevőket, miként képzelik a találmányt hasznosítani. Mikor közölték vele tervöket, kételkedett a sikerben, - de jó szerencsét kivánt.
S nemcsak Edison gondolkodott így. Az üzleti világ nem bizott benne, hogy telefonközpontok létesítésével hasznos vállalatot lehessen alkotni. Puskás potom áron volt kénytelen elvesztegetni az Európa különböző államaira szóló jogokat - ámbár megvolt győződve róla, hogy kincseket dobál el. Franczia- és Magyarországot kivéve, eladta az összes európai államokra szerzett szabadalmát s így kapott akkora összeget, a mekkorával a párisi telefonközpontot megépíthette. A Magyarországra szóló jogot testvérének, Puskás Ferencznek ajándékozta. De az nem tudott boldogulni vele. Bankoknak, pénzembereknek ajánlotta fel, hogy társuljanak vele s létesítsenek Budapesten egy telefon hálózatot. Lesajnálták az igyekezetét - komolyan nem állott vele szóba senki. Puskás Tivadarnak magának kellett hazajönnie, hogy kezébe vegye az ügyet. Eladva párisi érdekeltségét s az öszszeggel, melyet ezért kapott, megcsinálta Budapesten az első berendezést. De pénze elfogyott, csakhamar hitelt is kellett igénybe vennie. Kilenczszázezer korona kölcsönt vett fel s ez rövid idő alatt megemésztette az egész vállalatot.
A mikor a budapesti telefon Puskás tulajdonát képezte: a legtökéletesebb volt egész Európában. Kapcsoló gépei a legjobbak voltak, a szolgálat pontos és figyelmes, magok a beszélőgépek kifogástalanok. Úgy, hogy gyorsan fejlődött a vállalat s a fejlődés gyors maradt akkor is, mikor az állam megváltotta a vállalatot. Az eredeti központ, mely egy bérházban (a Fürdő- és Bálvány-utcza sarkán lévő Mocsonyi ház legfelső emeletén) volt elhelyezve, csakhamar szűknek bizonyult. Állandó épületet kellett e végből emelni. De ez az új helyiség sem elegendő ma már az összes gépek és személyzet befogadására. Meg kellett nagyobbítani, azután pedig egészen új második helyiséget kellett építeni. Ez a második helyiség, mely a Józsefvárosban, a Mária Terézia-téren épült, elkészült már pár év előtt, de csak az imént adták át teljesen hivatásának. Múlt vasárnap éjszaka úgyszólván néhány pillanat alatt kapcsolták át az előfizetők egy részét az új helyiségbe, a mely helyiség nemcsak új fejlődést enged meg, nemcsak a czélnak megfelelő, hanem teljesen modern szempontok figyelembevételével is épült.
A cikk eredeti linkje...... 1.
