Szögedi Telefon (Interurban)

Baja - baja_1881_11_20_2p.txt

A f. h. 14-én tartott közigazgatási bizottsági ülésből:

Főispán ur ő méltósága megnyitván az ülést először is fölolvastatni kéri Drescher Rezső árvaszéki h. elnök urnak Baja város szerződéses postájának államosítása iránti tömör irálya alaposan megindokolt indítványát, mit térszüke miatt csak röviden kivonatolva közlünk:

"Tény az, hogy a forgalom élénkülésének egyik hatalmas tényezője a postaügy.

Tény az, hogy a minél helyesebben rendezett posta közlekedés jótéteményeinek minél egyenletesebb, minél egyformább, a helyi viszonyokat minél inkább számba vevő elosztásában fekszik a postászat tudománya szerint a posta legáljog igazolásának theoriája, egyik fő érve; fekszik azon okilagos összefüggés, mely a nagy forgalom keletkezése és a forgalom könnyű lehetősége között tagadhatatlanui fennáll; fekszik a posta ügy azon cultur ébresztő hatása, hogy a minél könnyebb, gyorsabb, olcsóbb levél és hírlap forgalom élénkülése által mind sűrűbben váltott eszme csere és mind pezsgőbbé lendült szellemi élet roppant üzleti élénkséget is eredményez.

Tény az, hogy a kifejlettebb forgalmi élet, mely nagyobb városokban az élénkebb ipar és kereskedelmi mozgalomnál fogva mutatkozik, nagyobb tekintetbevételt, szorgosubb gondozást igényel, különösen a postaügyet illetőleg az állam részéről is.

Elvitázliatlan ezeknél fogva az, hogy egy oly nagy-forgalom város mint Baja, az államnak, a postaügyben mintegy kötelességszerűen kiváló gondozására. Számithat pedig nézete szerint annyival is inkább, mert részint forgalomban vele egyenrangú mint Kecskemét, Zolmbor, Szabadka városok, részint forgalomban nálánál sokkal kisebb fejlettségű mint Mohács, Vukovár, Balassa-Gyarmath, Turocz-Szt-Máirton, Liptó-Szent-Miklós, Eger, Torda, Zilah és más kisebb városok postái immár államosítva lőnek.

Nem véve azonban magasabb elvi szempontokat, számos oly practikus és speciálisan városi előny is kínálkoznék az államosítás által, melynek elérhetése a czélba vett reformot, szerfelett kívánatossá, sürgős szükségüvé teszi:

a) Még a volt Grasalkovits herczegi uradalomtól a bajai postaállomásnak talán évszázad előtt 78 hold 500 négyzsögöl szántó föld dotáltatott, mely fundatio, ha a czél, melyre alapittatott, elesnék, más közhasznú instituliora fordittatnék.

b) Államosítás által az egyszerű levelek után 1 kr, ajánlottak és postai küldemények után 2-2 kr a városi közönség által fizetni szokott kézbesítői dijak elmaradnának.

c) Ezúttal csak 200 frtig lehet egy blanquetten pénzt utalványozni, holott államosítás esetén nagyobb városokba 1000 frtig Baja-Budapest-Bécs és illetve Baja-Bécs közt 5000 ftig lehetne egy blanquetten utalványozni. Mily előny ez a forgalom élénkítésére, különösen kereskedőink és hitelintézeteinknek, megmagyarázásához úgy hiszem nem kell kommentár.

d) Az által hogy a város közönsége a posta államosítása folytán tehermentesittetnék, minden a postai teendők ellátásáért a postamestereknek és magán levélhordóknak köteles viszont szolgáltatás- és dijaktól megszabadul.

e) Ezúttal naponta csak egyszer, nyáron kétszer hozatnak be a nagy Dunáról a levelek, természetesen a postamester zsebe javára beosztott fuvaiozás szerint, holott állami kezelésnél valahányszor hajó posta jő, annak behozása, ha kényelmetlen is, azonnal megfogna történni.

f) Részemről súlyt helyezek arra is, hogy államosítás esetén, államilag kinevezendő, képesített posta tisztek, adózó polgárok és jórészt családapák fognák a postát kezelni. Mindezeknél fogva kéri hogy ő méltósága a főispán ur és a tek. közigazgatási bizottság azon álláspontot, hogy Baja szabad királyi város szerződéses postájának államositása az államra úgy általános mint postatudományi úgy közfrgalom, politikai mint állam háztartási, úgy nemzet gazdasági mint financziális, a városra nézve pedig úgy vagyoni mint társadalmi, úgy kereskedelmi mint művelődéi helyesen felfogott legjobb érdek, előny elfogadni s azért postánk mielőbbi államosítását sürgős szükségként, kivánatosnak kimondani, és ilyenül legfelsőbb helyen kérelmezni, - egyben pedig nyomatékosabb kifejezéséül a jelzett reform iránt nyilatkozó közóhajnak, Baja város tekintetes törvényhatósága elé, a czélból hogy ez a m. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minister urnál postánk államosilását sürgősen kérelmezze, a legközelebbi alkalommal tehát elmaradhatatlanul még a f. évi november havi közgyűlésben javalló előterjesztést tenni méllóztassék."

Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott és annak értelmében a kellő lépések megtétetni rendeltettek.

Érdekes és igen igazságos is volt a főispán urnak a közegészségügyi előadó úrhoz intézett azon aggodalma, hogy a helyütt mindig hangoztatni hallja a közegészségügynek legjobb állását, mig privative s a közéletben is a közegészségügy tetemes elhanyagoltsága felett hall panaszokat; - hogy ekként attól tart, a miszerint az előadó urak nem egészen a valónak megfelelő, illetve kevesebb gonddal egybeállitott adatokat terjesztenek a bizottság elé, s igy ennek hatályos műköködése béníttatik meg.

Dr. Hauser Mór és dr. Ivánovits Pál urak is konstatálják, hogy egészségügy állapotaink elhanyagolvák, azokon javítani kell, e szükséget érezve, a bajon segíteni a szervező bizottság is - mennyiben ez feladatához tartozhatott - iparkodott; de az egészségügyi bizottság is az által óhajt, hogy a közgyűlés elé kimerítőbb, javaslatot fog beterjeszteni.

Érdekes volt még az adóügyi előadó ur túlsötét szinekkel ecsetelt azon előterjesztése, mintha Baja városa állandóan már évek óta 100,000 frton felüli adóval volna hátralékos, és ezért kéri a várost felelősségre vonni, illetőleg annak költségére uj adóközegek szaporítását elrendelni.

Dr. Hauser Mór a panaszlott adóhátraléok természetét fürkészve azon meggyőződésre jut, hogy mintegy 36,000 frt az, mi hátraléknak nevezhető és hogy ebből is olyan positiot milyen pl. a földhitelintézet 15,000 frtja levonván, a város adókötelezettségével arányban alig felvethetően csekély volna az adóhátralék, sőt azt hiszi szóló, hogy Baja város a történt befizetések után is ítélve oly nagyszerűen áll - mint ritka más város.

Drescher Ede megjegyzi, hogy épenséggel nem osztja dr. Hauser Mór véleményét, mert az nem elég őszinte, és nem is elég komoly. Igen is van mulasztás, hiba. Érezte ezt a törvényhatóság maga és kívánja is orvosolni, és ép azért az adóügy rendezését is a kiküldött szervezkedési bizottság kiváló figyelmébe ájulta. Nem osztja azonban az adófelüigyelői helyettes véleményét sem, mert panasza orvoslást fog nyerni a szervező bizottság által, s igy időelőtti, de tárgytalan is.

A határozat utóbbi indítvány értelmében hozatott - mit az adófelügyelői helyettes ur megfellebbezett.