Szögedi Telefon (Interurban)

Békés - bekes_1894_02_25_25p.txt

A megyei telefonhálózat.

A tekintetes törvényhatósági bizottság mult évi 728. ügy. száma határozatával felkérettünk bogy a Békésvármegyében létesítendő törvényhatósági távbeszélő ügyét beható tanulmány tárgyává téve, a létesítés módozataira, a költségek összegére s azok mikénti fedezetére nézve - esetleg a nagy méltóságu m. kir. kereskedelemügyi minister úrtól is kikérendő informaciók alapján - a legközelebbi közgyűlés elé tegyünk javaslatot.

Megbízatásunkban eljárva, van szerencsénk tiszteletünk kifejezése mellett arról az alábbiakban beszámolni.

I. Feladatunk első sorban is az lévén, hogy a módot állapítsuk meg, a mely szerint a törvény hatóság a távbeszélő intézményt megyénkben a közérdekre való tekintettel leghelyesebben honosithatja meg, első sorban is tárgyalás alá vettük azon módokat, melyek, mint a létesítésre alkalmasak, a 728. bgy. számú törvényhatósági határozatban meg jelöltettek s az összes körülmények taglalásával és figyelembe vétele mellett azon meggyőződésre jutottunk, hogy a törvényhatósági távbeszélő létesítésére a legczélszerübb s mondhatni egyedül czélszerü mód az, melyet a nagy méltóságú kereskedelmi minister ur ir elő múlt évi 94558. számú körrendeletében s mely szerint a törvényhatósági távbeszélő mint állami intézmény létesittetik. Az ekként berendezett távbeszélő ugyanis egyenlően áll szolgálatára a közönségnek, valamint a hivataloknak, kezelése kinevezett állami közegek alatt áll s költségei méltányosan vannak a minister ur által megállapítva.

Ezek szerint a törvényhatósági távbeszélő tesitésének módozatára nézve javasoltatik, hogy nagyméltóságú m. kir. kereskedelmi minister ur múlt évi 94558. számú rendeletében körvonalozott módon az állam által építtessék ki. Az állami távbeszélő létesítését találván leg czélszerübbnek, küldöttségünk elnöke a m. kir. kereskedelmi minister úrral érintkezésbe lépett annak kiépítésére nézve s a minister úrtól azon ígéretet nyerte, hogy tekintettel a múlt években megyénkben megzavart közbiztonsági viszonyokra, hajlandó Békésvármegyét azon hat vármegye közé sorozni, melyekben az állam még az idén kiépíti a törvényhatósági távbeszélőt, ha a megye ez irányú felterjesztése idejekorán kerül elintézése alá. A kereskedői minister ur ezen kegyes biztosítása folytán a kereskedelmi ministeri szakközegek felülbírálása alá bocsáttatott a törvényhatósági távbeszélő hálózatának megállapítására vonatkozólag az itteni államépitészeti hivatal által készített tervezet s az a ministériumban kevés változtatással végleg meg is állapittatott.

II. E tervezetet mellékelten van szerencsénk bemutatni. E szerint a főállomást Gyula, a vármegye székhelye képezi. Innen két fő- és három mellékvonal indul ki. A mellékvonalak Gy.-Vári Doboz és Kétegyházára vezetnek, a fővonalak egyike pedig Békésen át Mező-Berényig kettős huzallal halad, honnan az egyik huzal Körös-Tarcsa, Körös-Ladány, Szeghalom (Vésztő elágazással) és Füzes-Gyarmatra vezet, mig a másik Gyoma és Endrőd községeket köti össze a mezőberényi állomással. A másik fővonal Gyuláról Csabára halad kettős huzallal, honnan az egyik huzal Kondoros, Szarvas, Szent-András és Öcsöd községekbe vezet, mig a másik Csorvás, Orosháza és az orosházi járás többi községeit köti össze. Csabáról ezenfelül egy mellékvonal vezet Uj-Kigyósra.

- E hálózattal akként köttetnek össze Békésvármegye községei, hogy bármely községből bármely községbe pár kapcsolással át lehet a távbeszélőn szólani, mindenütt a posta lévén a hiv. állomás.

- A hálózat két községet kivéve mindenütt az állam által létesittetik. Két községbe, nevezetesen Sámsonba és Puszta-Földvárra azonban a kereskedelmi minister ur hivatott körrendelete értelmében nem épiti ki a hálózatot, mert e községekben nincs postahivatal s igy e helyeken a távbeszélő állami kezelés alá nem bocsátható. Nincs posta ugyan Puszta- és Szabad Szent-Tornyán sem, ide azonban mégis bevezettetnék az állami hálózatot, mert a Nagy-Szénás-Bánfalvára vezető vonal e községeket kell, hogy érintse. Ezek szerint Sámson és Puszta-Földvárra a megyének magának kell kiterjesztenie a telefon-hálózatot, ha azt nem akarja, hogy annak előnyeiből a megye e két községe ki zárassék. Hajlandónak ígérkezett azonban a kereskedelmi minister ur saját közegei által e két községbe is az állami hálózattal egy módon és időben bevezetni a távbeszélőt a megye költségére, csupán az u. n. önköltségeknek számítása mellett. Tehát e két község is összeköthető a főhálózattal a nélkül, hogy a költségek megállapításánál az a körülmény, hogy ez a 20,08 kmtrt kitevő két szárnyvonal építési költségeit kizárólag a megye fogja viselni, az összköltségekben észrevehető különbséget tenne, oly annyira, hogy az összes költségeknek alábbi kiszámításánál e két vonalra nézve külön számadást előterjeszteni fölöslegesnek találtuk.

- A tervezet teljes megösmertetése czéljából szükségesnek véljük még előterjeszteni, hogy az egész megyei hálózat hossza 359,08 klmt tesz ki, a vezeték hossza azonban, miután Gyula-M.-Berény és Gyula-Csaba között kettős vezeték terveztetik, 406,60 kmrre terjed.

III. Áttérve az építési költségek megállapítására, erre vonatkozólag jelentésünket a következőkben terjesztjük elő.

- A költségek megállapításánál szigorúan a 94558/893. sz. miniszteri rendelet határozmányaihoz, valamint a Dekkert Homolka és Egger-féle műszaki intézetek árjegyzékeiből kiirt adatokhoz tartottuk magunkat.

- A 94558/893. sz. ministeri körrendelet értelmében a törvényhatósági távbeszélő létesítési költségei a következők:

- a) az építéssel járó összes fuvar-költségek. E költségek pénzértékben előre természetszerűleg meg nem határozhatók.

- b) az összes durva munka költségei, melyek értéke szintén nem állapítható meg.

- c) Az oszlopok költségei. Ezek megállapitásánál alapul vétettek az alsó-fehér-körösi társulat telefon hálózatának elkészítésénél szerzett tapasztalatok, valamint Boros Béni erdőtulajdonosnak az oszlopok szállítására vonatkozólag kikért ajánlata. Ez adatok szerint az oszlopok, melyeknek a kettős vezetékű vonalokon 8 méter, a többieké 6 méter magasnak és 13 czm. felső vastagságuaknak kell lenniök, az illető vasúti állomásra szállítva körülbelül 1 frt 50 krért szerezhetők be. Minthogy minden 50-60 méterre kell egy oszlop, a 360 klm, hosszú hálózatra összesen (360X20) 7200 oszlop kell. melyeknek ára 1 frt 50 krjával számítva kitesz 10,800 frtot.

- d) A 94558/1893. számú kereskedelmi ministeri körrendelet 12. §-a értelmében a vezetékek berendezéséért minden klméter után 20 frt átalánydíj fizetendő. Ezen összeg 407 km. vezetéket számítva (407X20) kitesz 8140 frtot.

- e) Az egyes községi posta állomásoktól az előfizető hivatalokig a vezetéket minden előfizető maga tartozik elkészíttetni. Ha a hivatalok távolságát a póstától átlagban 1/4 klméterre számítjuk, s ha a Dekkert és Homolka czég árjegyzéke szerint 50 frtra számítjuk egy kilométer vezeték berendezési költségét, e czimen minden egyes hivatal utján eső kiadásként átlagban 12 frt 50 krért számíthatunk fel, mi 24 községi (Sámson, Sz- és P. Szt.-Tornya és Földvár magán állomás) előfizetőt, 7 főszolgabíróit és 3 központit számítva (36X12,50) összesen kitenne 425 frtot.

- f) A többször hivatolt körrendelet 17. pontja szerint a házi berendezés költségei czimén a létesítéskor minden előfizető 30 frtot tartozik fizetni, mi kitesz 28 községi és 10 megyei összesen 38 hivatalos előfizetési állomás után 1140 forintot.

Ezek a létesítés költségei.

Összegezve e költségeket a Békésvármegyében kiépítendő törvényhatósági távbeszélő hálózatnak a törvényhatóság által biztosítandó költségei a következők :

a) a fuvar --

b) a durva munka; --

c) oszlopok ára 10800 frt.

d) a vezeték ára 8140 "

e) külön vezeték 425 "

f) a házi berendezés költségei 140 "

Tehát készpénz: 20,505 frt.

E létesítési költségeken kivül előfizetés dija czimén terhelni fogja még a községek, illetve a vármegye pénztárát minden előfizetési állomás után évente 15 frt, tehát összesen (36X15) - 540 frt.

IV. Az itt részletezett költségek mikénti fedezésére nézve a következőkben terjesztjük elő javaslatuukat:

- Jólehet az egész kérdés alapjául szolgáló miniszteri körrendelet III. fejezete értelmében az összes költségeket a községek tartoznának az ott megállapított arányban fedezni, mindazonáltal méltányosnak találjuk, hogy a törvényhatóság is közalapja terhére külön hozzájáruljon a terhek viseléséhez, hogy ekként a létesítés nehézségei könnyitve legyenek.

- A községek és a vármegye között a költség fedezését a következőkben véljük méltányosan megosztani:

1. A községek teljesítenék a költségek részletezésénél fentebb a) pont alatt megjelölt fuvarozói és a b) pont alatti durva munkát, czélszerünek látszik ugyanis e teendőket a községekre hárítani, mivei azokat házilag és a községi közmunka igénybevételével pénz kiadás nélkül a legolcsóbban teljesithetik.

- A községek pénzbeli hozzájárulását képezné a vezetékek fentebb d) alatt megjelölt 8140 frt költségének fedezése. Legczélszerübbnek látszik a kőzségeket a vezeték költségeinek biztosításával megterhelni, mert e költség pontosan előre meghatározott összegű és igy a megyebeli 28 község mindegyikére nézve fix összegben lehet már eleve a hozzájárulást megállapítani. A 8140 frt az egyes községek közt nézetünk szerint a lakosság lélekszáma arányában osztandó meg. A 94558/93. sz. miniszteri rendelet szerint ugyan a vezeték költsége az egyes községek határán keresztül vonuló vezetékek hossza arányában osztandó meg, azonban a megosztás e módja Békésmegyében igen nagy aránytalanságokra vezetne, amennyiben némely kisebb község sokkal nagyobb hálózattal leend körülvéve mint a nagyobbak, s amennyiben méltánytalan volna a kisebb községeket a vezeték arányában esetleg nagyobb hozzájárulással terhelni meg, mint a nagyobb községeket azért is, mert ezek hatósága és lakossága bizonynyal sokkal nagyobb mérvben fogja igénybe venni a telefont, mint azoké. A 8140 frtot a következő összegekben viselnék a községek:

Gyula 629 frtot, Doboz 153 frt 50 krt, Gyula-Vári 93 frt 50 krt, Kétegyháza 117 frt 50 krt, Békés 790 frt 50 krt, Mező-Berény 392 frt 50 krt, Körös-Tarcsa 166 frt 50 krt, Csaba 1079 frt 50 krt, Uj-Kigyós 126 frt 50 krt, Szarvas 769 frt 50 krt, Szt.-András 211 frt 50 krt, Öcsöd 247 frt 50 krt, Kondoros 80 frt 50 krt, Szeghalom 281 frt 50 krt, Füzes-Gyarmat 245 frt 50 krt, Körös-Ladány 223 frt 50 krt, Vésztő 237 frt 50 krt, Orosháza 629 frtot. Bánfalva 103 frtot, Csorvás 151 frt 50 krt, Puszta-Földvár 78 frtot, Tót-Komlós 304 frtot, Sámson 102 frt 50 krt, N.-Szénás 88 frtot, P.-Szent-Tornya 101 frtot, Szabad-Szent-Tornya 52 frtot, Gyoma 342 frt 50 krt, Endrőd 342 frt 50 krt.

E költségeken kivül terhelné még a községeket a telefonnak a posta állomástól a község házába való bevezetése, mely czimen a fenti e) pont szerint minden egyes községnek körülbelül 10-15 frt kiadása leend.

- Végül az f) pont szerint mint a házi berendezés fejében minden község 30 frtot tartozand fizetni.

E költségek, valamint az évi előfizetés 15 frtnyi kiadásának fedezésére leghelyesebben a községek közpénztárát véljük megjelölhetni.

2. A vármegyét terhelné a telefon létesítés költségéből: 10800 frt az oszlopok beszerzése. Legczélszerübbnek látszik oszlopok költségeinek fedezését a vármegye terhéül róvni, mert ezen bizonyosan meg nem állapítható mérvű kiadás fedezésére egy egyed sokkal alkalmasabb, mint a 28 község s mert e kiadás a pénzbeli szolgáltatások között a legnagyobb s körülbelül a felét képezi a többi öszszes szolgáltatásnak, úgy hogy a megosztás a megye és a községek közt ekként teljesen arányosnak látszik.

- Az oszlopok 10800 frtnyi költségén kivül térhelné még a vármegyét a telefonnak a posta állomásoktól a főszolgabírói hivatalokig és a 3 központi állomásig való bevezetése átlag 12 frt 50 kr. költséggel, 7 főszolgabírói hivatal s 3 központi állomás után összesen 125 frt.

- További kiadása a megyének a házi berendezés 30 frtnyi költsége 10 előfizetési állomás után: 300 frt.

- Ezek szerint a vármegye terhe volna a létesítésnél 10800 frt + 125 frt + 300 frt = 11225 frt s évente előfizetési dijban : 150 frt.

- A létesítési költségeket a vármegyei közutalapból, az előfizetési dijakat pedig a várm. házi pénztárból véljük fedezhetőnek. A közúti alap igénybe vételére nézve engedélyét a kereskedelemügyi magyar kir. minister ur már eleve kilátásba is helyezte.

- Minthogy azonban valószinüleg még oly költségek is merülnek fel a létesítésnél, melyek előre nem láthatók, kérjük a tek. törvényhatóságot, hogy a létesítés költségeire, elszámolás terhe mellett kerek összegben 13,000 frtot méltóztassék a vármegye alispánjának rendelkezésére bocsátani.

- Kérjük egyszersmind, hogy a vármegye alispánját felhatalmazni méltóztassék, hogy azonnal megtehesse az intézkedéseket az oszlopok beszerzésére nézve, mert csak úgy kaphatók téli vágású jó oszlopok, ha a megrendelés még a tavasz be állta előtt történik. Nézetünk szerint leghelyesebb az oszlopokat az ismertebb czégektől kikérendő ajánlatok alapján beszerezni.

- Amennyiben javaslatunk elfogadtatik, kérjük végül utasítani a vármegye alispánját, hogy a magán előfizetők gyűjtése czéljából bocsásson ki előfizetésre való felhívásokat.

Ezekben terjesztettük elő kiküldetésünkről jelentésünket.

Megkülönböztetett tisztelettel

Gyulán, 1894. február 19-én.

Dr. Fábry Sándor, Tallián Béla s. k.

várm. főjegyző, főispán,

a küldöttség előadója. a küldöttség elnöke.