A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1950_02_05_28p.txt
A MINISZTERTANÁCS RENDELETE az államvasuti és postai munkavállalók fizetésének rendezéséről
A Magyar Közlöny vasárnapi száma a Magyar Népköztársaság misztertanácsának két rendeletét közli.
Az egyik az államvasuti, a másik pedig a postai munkavállalók fizetésének és szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről szól. A rendelet által életbeléptetett fizetési reform a vasút és a posta, különleges helyzetére való tekintettel továbbra is fenntartja a kinevezési és előléptetési rendszert, de egyúttal a munkakör szerinti bérezést is bevezeti olymódon, hogy a kinevezés és előléptetés alapján megállapított alapbér az összfizetésnek csak egy részét teszi, míg a fizetés jelentékenyebb részét a munkaköri bér határozza meg.
A fizetésrendezésre fordított - összeg megközelíti a 70 milliót és a rendezés különösen az alacsnyabb fizetésű munkavállalóknál jelent nagobb javulást. A rendelet hatálya valamennyi vasúti és postai munkaválalóra kiterjed.
Munkaidő tekintetében a heti 48 órás munkahét lép életbe a vasút és a posta dolgozóira nézve is és a rendelet szabályozza a folyamatos szolgálat körűlményei folytán hosszab szolgálatot teljesítők munkaidejét is.
Az étkezési és tisztálkodási szünet és a pihenőidő tekintetében általánosságban a rendeletek a kollektív szerződések intézkedéseit veszik át és rendezik a túlórák kérdését is, messze túlmenően azokon a kereteken amelyek szerint eddig a vasúti és postai dolgozók a túlórák dijazását kapták.
Munkabérek tekintetében a rendelet a kinevezési rendszer fenntartása mellett, egyrészt figyelembe veszi a munkavállalók képesítését és szolgálati idejét, másrészt és döntő mértékben a ténylegesen betöltött munkakört, úgyhogy a munkavállaló fizetése mintegy 30 százalékig a szakképesítéstől és a szolgálati évektől függő alapfizetésből és 70 százalékig a munkaköri bérből tevődik össze.
A kinevezési rendszer van hivatva biztosítani a vasút és a posta nagy szakmai képzettséget igénylő szolgálatánál a munkavállalók állandóságát. Az a körülmény, hogy az alapfizetések a képzettség magasabb fókán lényegesen emelkednek, serkentőleg fog hatni a munkavállalókra a magasabb szakképzettség megszerzésére a munkaköri bér viszont azt is biztosítja hogy minden munkavállaló teljesítményének és munkája minőségének megfelelő díjazásban részesüljön.
A bérrendezés általánossága a dolgozók egészére fizetésemelést jelent, de amikor az új rendezés szerinti fizetés nem éri el a munkavállaló eddigi jövedelmét, a különbözetet személyi pótlék gyanánt folyósítják.
A rendelet a családi pótlék jelenlegi rendszerét érintetlenül hagyja és biztositja a munkavállalóknak - néhány módosítással - az eddig élvezett természetbeni juttatásokat is.
A betegségi biztosítás terén is fenntartja a rendelet az eddigi helyzetet. Változattanul megmarad a munkavállalók nyugdíjjogosultsága és az élvezett nyugdíj mértéke is.
A teljesitménybérezés tekintetében a rendelet biztosítja és előírja annak széleskörű alkalmazását. Különösen a fizikai munkavállalók bérezésében jelent a rendelkezés lényeges elörehaladást, biztosítva számukra az ipar dolgozókkal azonos munkaköri besorolás és a teljesítménybér elszámolásának lehetőségét.
Vitás kérdések elintézésére egyeztető bizottságokat rendszeresítenek.
A rendelet március 1-ével lép életbe.
A cikk eredeti linkje...... 1.
