A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1955_06_02_8p.txt
Ötven éves a magyar autógyártás
A szegedi Csonka János postaautója
Az első autó Magyarországon 1895-ben jelent meg a főváros utcáin. A Benz gyártmányú kocsinak rengeteg nézője akadt, de az autó gyakorlati jelentőségét még nem ismerték fel.
1904-ben a Magyar Posta 8 postaautó beszerzését határozta el. A kocsik elkészítésére nemzetközi pályázatot írtak ki. A pályázók között megyénk szülötte Csonka János is szerepelt. A bírálóbizottság Csonka 4 hengeres teljesen önálló konstrukciójú kocsiját fogadta el, s hogy jól választott, azt az igazolta, hogy a Csonka-féle postaautók 25 éven keresztül, szinte zavar nélkül szolgálták a Magyar Postát.
Csonka János a gépszerkesztő
Csonka János 1852. június 22-én született Szegeden. Apja Tsonka Vincze vízimalomépítő ezermester volt. Csonka János már gyermekkorában vonzódott a gépekhez és apja műhelyében sajátította el a gyakorlati műhelyismereteket. Külföldi vándorútja után 1875-ben - 23 éves korában - a budapesti Műegyetem gépműhelyének vezetője lett.
A Műegyetem műhelyében készítette el Csonka 1883-ban az első magyar robbanó motort. Csonka gyakorlati munkájához kapcsolódott Bánki Donát műegyetemi hallgató elméleti felkészültségével. A két szakember közös munkásságának eredményeképpen született a magyar motortechnika egyik legnagyobb felfedezése, a porlasztó (karburátor). Az 1883. február ll-én szabadalmaztatott porlasztó szerkezet elvén alapulnak a ma használatos autók, repülőgépek, minden benzinmotor.
Az első magyar gyártmányú autó
A Magyar Posta pályázatára elkészített Csonka-féle postaautó 1905. május 31-én hajnalban gördült ki a Műegyetem kertjéből 2000 kilométeres próbaútjára. E napot számítjuk a magyar automobilgyártás - születésnapjának -, amikor már nem kísérletről, hanem tényleges gyártásról beszélünk.
Az első postaautórendelésből részesedett a Győri Wagongyár is, Csonka János teljes rajzokat és egy minta motort bocsátott a gyár rendelkezésére az autógyártás megkezdése céljából. A Waggongyár eleinte csak az alváztartót gyártotta, a finomabb részeket Csonka János készítette. Később a gyár belejött a nagyobb pontosságot igénylő differenciálmű, sebességváltó, sőt a motorgyártásba is. Így fejlődött ki Győrben a »Rába« autógyár. A nagy lendülettel induló magyar autógyártást az első világháború állította le.
Csonka János az oktató
Csonka János közel fél évszázadon át vezette a Műegyetem gépműhelyét és tanította a magyar mérnökgenerációt a gépszerkesztés gyakorlati ismereteire. Kísérletei keltették fel Bánki Donát műegyetemi hallgatóban - később műegyetemi tanár - a robbanó motorok iránti figyelmét, de sok, később kiváló szakemberbe oltotta be a gépszerkesztés csíráját.
Csonka János csőgyújtójai tette lehetővé, hogy a motor táplálására petróleum helyett, a robbanás veszélyének kiküszöbölésével benzint használhassanak. A robbanómotorgyártás azonban csak egy része volt Csonka munkásságának. Műhelyében gőzgépeket, gőzkalapácsokat, anyagvizsgálógépeket készített, sőt a milleniumi kiállítás kisvasútjainak mozdonyát is Csonka építette.
72 éves koráig vezette a Műegyetem gépműhelyét, de nyugdíjaztatása után sem tért pihenőre. Csonka János érdeme sok találmányán és oktatói munkásságán kívül a magyar autógyártás megindítása.
Pap János
A cikk eredeti linkje...... 1.
