Szögedi Telefon (Interurban)

Vasárnapi Ujság - vu_1890_11_09_734p.txt

A POSTA A HADVISELÉS SZOLGÁLATÁBAN.

Katonai munkatársunktól.

Régente a postának nem sok köze volt a hadviselés dolgaihoz, sőt még ezelőtt negyven évvel is úgy tekintették, mint valami hasznos, de azért nem feltétlenül szükséges intézményt.

Mostanában a posta nemcsak azon országban játszik nagy szerepet, melynek serege támadó vagy védelmi háborút folytat, hanem mozgósított hadseregnél ép oly kevéssé nélkülözhető, mint ennek tápszervonalai. Miután az intézmény különféle ágazatai, a kezelés gyorsasága és megbízhatósága tekintetében sok helyütt a tökéletesség netovábbját elérték, alkalmazásuk a hadviselés dolgaiban nem tartozott a rendkívül nehéz feladatok közé.

Az európai seregek tábori postái az egész szerkezet kiegészítő részét képezvén, ugyanazon pillanatban kezdik meg működésüket, a melyben a mozgósítási parancs kiadatik.

Míg a háború lefolyása a vasúti közlekedések akadálytalan felhasználását lehetővé teszi, a tábori posta szintén ez utón indul a sereg után, de mihelyt a vasutak különféle okoknál fogva számításon kivül esnek, a tábori posta forgalma is sok nehézséggel jár és csak úgy teljesítheti szolgálatát, ha az intézmény szervezete már béke idején minden tekintetben nagy gonddal előkészíttetett ; Napóleon tökéletesen berendezte a futári szolgálatot, melynek segítségével az anyaországból vagy az útban fekvő nevezetesebb városokból hivatalos sürgönyöket aránylag rövid idő alatt megkapott, de magához a hadsereghez levelek vagy egyéb küldemények csak elvétve juthattak.

Az austerlitzi ütközet hirét ötödnapra tudták meg Parisban, habár a két óránként felváltott lovasfutárok kilencz lovat vesztettek el a sebes lovaglás következtében. Ellenben a nagy vezér ritkán vesztett csatát, a melyben valamely későn érkezett jelentés vagy hir a főszerepet ne játszotta volna.

Így Aspemnél Durve tábornagynak egy fontos sürgönye elkésvén, e körülmény a csata lefolyását az osztrákok javára döntötte el, mit Napóleon csakis másnap tudott ismét helyre ütni.

A tábori posták rendes működése legelőször az 1854-iki krimi hadjáratban volt észlelhető, midőn a franeziák St.-Arnaud tábornagy alatt a félszigeten legelőször partra szállottak. A Konstantinápoly felől naponként érkező gőzösök és hadihajók magukkal hozták a hadsereg számára Francziaországban feladott leveleket és egyéb küldeményeket, melyeknek rendes továbbítását a franczia mozgó tábori posta külön közegei ritka pontossággal teljesítették. Utóbb az angolok és olaszok is követték a franeziák példáját, csakhogy az idő rövidsége miatt a tábori posta szervezése sokféle nehézségbe ütközött.

1859-ben az osztrák seregnél is megindították a tábori postákat és azóta maga az intézmény szervezéséről már béke idején is gondoskodnak.

A tábori posta valamely hadseregnél a vezérkari főnök felügyelete alatt áll, de azért sok helyen, mint például Németországban, egy külön tábori főpostamester van, ki a fővezér kíséretéhez tartozván, önállólag intézkedik a szolgálat ezen ágaiban. Mihelyt valamely hadtest főhadiszállása megállapodott, a tábori főposta azonnal megkezdi működését és ennek részleteit, idő és helyek tekintetében, a különféle csapatokkal tudatja.

Mondjuk például, hogy a X-ik hadtest G. városa környékén ütötte fel főhadiszállását, és miután vasúti közlekedését elvesztette, kerülő utakon tartja fenn az összeköttetést az anyaországgal. A tábori főpostamester, a vezérkari főnök értesítése szerint, megállapítja a tábori posta útját, mindazon városok és faluk megnevezésével, melyeken menet-jövet haladnia kell. Minden csapattestnek tudtára adatik, hová küldheti leveleit átvétel végett, viszont arról is történik jó eleve intézkedés, hol lesznek átvehetők a megérkezendő postadarabok és egyéb küldemények. Begyakorolt, ügyes hivatalnokok egyéb helyiségek hiányában, czélszerűen berendezett mozgó postakocsikon nyitják meg az irodát, melynél a levelek vagy csomagok feladása egyszerűsített eljárással történik. Vannak tábori levélhordók, kik az egyes csapattestek számára megérkezett darabokat ép úgy kézbesítik, mintha a katona otthon laktanyájában tartózkodnék.

Levélbélyegek vagy egyéb dijak nem alkalmaztatnak, de az illető feladó kívánatára pénzes vagy értékküldeményekről külön elismervények állíttatnak ki dij nélkül.

Hasonlóképen működik az anyaországban felállított tábori posta, mely kizárólag a mozgósított sereg postaszolgálatát teljesíti.

Az utolsó franczia-német háborúban a német sereg számára minden nagyobb városban külön tábori főposták alakultak, melyekhez vidékről érkező, és a sereg valamely testében szolgáló katonához intézett levelek vagy küldemények utasítandók voltak. Azon egyszerű megjegyzés : "a tábori főposták számára" elegendő volt arra, hogy a levél továbbítása minden fennakadás nélkül megtörtént, mert ama tábori főposták a fő-vezénylet útján rendes értesítéseket kaptak a csapatok hollétéről, s így a leveleket könnyen beoszthatták.

Berlinből magából a hadjárat lefolyása alatt naponként átlag 46,000 levél, újság, 156,000 levelező lap, és 28,000 különféle tartalmú csomag küldetett a hadsereg után.

Viszont a tábori posta rendesen háromszor érkezett meg napjában Francziaországból, sőt különös esetekben még többször is. Minden nagyobb csata után, melynek hirét a táviró meghozta, a közönség sűrű tömegekben vette körül a tábori posta helyiségeit.

Egy nagy üveggel födött táblán mindazon levelek ki voltak téve, melyek az illetőknek a táborban nem voltak kézbesíthetők, mivel a czímzett elesett. Ilyenkor szívrepesztő jelenetek fordultak elő és sok család ez úton tudta meg legelőször, hogy valamely tagja elesett. Ugyanez történt a csomagok vagy pénzes levelek osztályánál, a midőn a szegény anya, ki gyakran utolsó forintját kiadta, hogy a táborban levő fiának dohányt vagy szivart küldhessen, arról értesült, hogy "a czimzett meghalt"!