Szögedi Telefon (Interurban)

Budapesti Közlöny - bk_1893_12.txt

A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 82.934. sz. alatt a Budapest fő- és székváros területén létesítendő "Telefon-Hírmondó" tárgyában a következő engedélyokiratot adta ki.

Engedély

Budapest fő- és székváros területén létesítendő közhasználatú "Telefon-Hírmondó" berendezésre.

A távirda, a távbeszélő és a villamos jelzők felállítása, berendezése és üzembe tartása az állam fentartott jogai közé tartozván, a kereskedelemügyi minister, az 1888. évi XXXI. t.-czikk és annak végrehajtása tárgyában az 1890. évi julius hó 18-án 28.445. sz. alatt kiadott rendelet alapján, Puskás Albert budapesti lakosnak, Budapest fő- és székváros területén közhasználatú "Telefon-Hirmondó" létesítésére az alábbi feltételek alatt

engedélyt ad.

1. §.

Ezen engedély alapján jogosítva van a fentnevezett engedélyes, Budapest fő- és székváros területén az úgynevezett "Telefon-Hírmondó" közhasználatú berendezést egy központi hivatallal, a közigazgatási bejárás alkalmával megállapított irány-nyomon és az ugyanakkor megállapított támszerkezetek, anyagok és gépek használata mellett felállítani, a jelentkező előfizetők lakásain, irodáiban, telepein és gyáraiban állomásokat létesíteni és ezeket a központi hivatallal összeköttetésbe hozni.

2. §.

A nevezett engedélyes szorosan köteles:

a) az 1888. évi XXXI. t.-czikk határozmányaihoz és az annak végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23.445. sz. alatt kiadott ministeri rendelet intézkedéseihez;

b) a jelen engedélyokirat feltételeihez;

c) minden más érvényben álló vagy későbben alkalmazandó törvényekhez szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez, valamint az utrendőri és városrendészeti szempontokból az illetékes hatóságok által megállapítandó intézkedésekhez.

3. §.

A szóban forgó közhasználatú berendezés felállítására és üzemére az engedély a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 25 év tartamára adatik, és az élők közötti jogügylet utján csak a kereskedelemügyi minister engedélyével, illetve jóváhagyásával ruházható át másra.

Az engedélyezett vállalatnak más személyre való átszállása tekintetében egyébiránt az 1890. évi julius hó 18-án 28445. sz. alatt kiadott ministeri rendelet 78-81. §-ai alkalmazandók.

A berendezés jelen engedélyokirat keltétől számítandó egy év lejárta előtt a központi hivatallal és legalább 10 előfizető-állomással a forgalomnak átadandó, különben az engedély hatályát veszti.

4. §.

A közhasználati "Telefon-Hírmondó" számara szükséges vezetékeknek, az állami vasutüzleti és közhasználatra engedélyezett távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések támpontjaitól külön, álló támpontokra kell feszittetni; a támpontokat oly magasságban kell alkalmazni, hogy a legalsó vezeték, közút, utcza vagy tér feletti átfeszitéseknél az ut közepétől mérve legalább 5.1/2 azaz öt és fél méter magasan legyen.

Az állami, vasúti vagy más engedélyezett berendezések földfeletti vezetékeinek keresztezése lehetőleg mellőzendő: a mennyiben ki nem kerülhető, a legalsó huzal az állami berendezés huzalai fölött 1 méter magasságban vezetendő.

5. §.

Engedélyes köteles a vonalak épitése közben vagy bármikor azután is, a kereskedelemügyi minister által köz- vagy jogosult magánérdekbő kívánt és esetleg a közigazgatási bejárás alkalmával megállapított és jóváhagyott irány-nyomtó eltérő módosításokat, kiegészítéseket vagy áthelyezéseket bármily kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával foganatosítani.

Ellenben az engedélyes a kereskedelemügy minister részéről már jóváhagyott irány-nyomnak bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához, kiegészítéséhez vagy áthelyezéséhez, a következő §-ban megállapított eseteket kivéve - a nevezett minister engedélyét illetve jóváhagyását előzetesen kieszközölni tartozik.

6. §.

A közhasználatú "Telefon Hirmondó"-nak kereskedelemügyi minister által jóváhagyott iránynyomon kiépített vonalain az engedélyes újabb vezetékeket előzetes jóváhagyás nélkül hozzáfeszithet.

Nemkülönben megépíttetheti a fő- és székváros területén a minister által jóváhagyott irány-nyomon létesitett vonalakból kiágazó azon egyes huzalokat, melyek az egyes előfizetők bekapcsolására szükségesek, ha azok az általános és jóváhagyott iránynyomtól 300 méternél távolabb nem vezettetnek.

7. §.

Köteles engedélyes, az engedélyezett hálózat kiépítése után, annak iránynyom-vázlatát és a központi hivatal bekapcsolási rajzát két-két példányban a budapesti posta- és távirda-igazgatósághoz felterjeszteni s azokat legkésőbb minden év elején legkésőbb január hó végéig, az összes változtatások feltüntetésével ugyanoda szintén két-két példányban benyújtani.

8. §.

A jelen engedélyokiratban engedélyezett közhasználatú berendezés felállítása, a huzaloknak az épületek és telkek felett való elvezetése, az épületekre vagy azok tetőzetére való felerősítése és bekapcsolása, valamint a föld alatt való elvezetése tekintetében, a közhasználatú távírdák, távbeszélők és villamos jelzők huzalvezetése számára az 1888. évi XXXI. t.-czikk 7. és 8. §-ban körülirt kedvezmények és előnyök igénybevétele engedélyeztetik.

9. §.

Engedélyes köteles a hálózat építésénél és az üzemnél használandó anyagokat, gépeket, egyéb felszerelési és fogyasztási tárgyakat a belföldön beszerezni.

E rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi ministertől esetről-esetre előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.

10. §.

Engedélyes köteles a közhasználatú "Telefon-Hirmondó"-berendezés használatát mindenkinek egyaránt lehetővé tenni. Köteles ennélfogva mindazon magánegyéneket, testületeket vagy ugyanazon háznak e czélra öszszeállott több lakóját együttesen és kik e czélra jelentkeznek és a közhasználatú "Telefon-Hírmondó" -berendezést igénybe venni kívánják, előfizetökül elfogadni és számukra a kívánt állomás berendezéséről és a központi hivatallal összekapcsolásáról kellően gondoskodni. Az előfizető a berendezés használatát saját állomásán másnak is megengedheti, de ezért semmiféle dijat nem szedhet.

11. §.

Engedélyes az előfizetők állomásait csak a központi hivatalban élőszóval vagy géppel mondott közlések és zenei hangok hallgatására alkalmas gépekkel szerelheti fel és e gépeket csakis a vezető huzalra alkalmazott villáminditási tekercsekkel kapcsolhatja össze.

Az előfizetők állomásain beszélésre használható készülékeket berendezni, továbbá az előfizetők állomásain alkalmazott hallgató gépeket a vezető huzalba közvetlen bekapcsolni tiltva van. Az engedélyes által az előfizetőnél berendezett állomást módosítani, kibővíteni vagy bekapcsolását megváltoztatni, - tilos.

12. §.

Az előfizetési dij magánosok számára, tekintet nélkül a távolságra, - a fő- és székváros egész területén, havonként egy (1) frt és 50 krajczár. E dijból egyénenkénti díjmérséklés nem nyújtható.

Az állami, törvényhatósági, városi és községi hatóságok, valamint a jótékonyczéltí és közintézetek 50% azaz ötven százalék díjmérséklésben részesülnek.

Egyletek, társaskörök, vendéglők, kávéházak a rendes dij kétszeresét fizetik.

A megállapított előfizetési dij legfeljebb félévi előzetes részletekben szedhető be.

Fentartja magának a kereskedelemügyi minister azon jogot, hogy az előfizetési dijat módosíthassa, vagy leszállíthassa.

13. §.

Fentartja magának a kereskedelemügyi minister azon jogot, hogy Budapest fő- és székváros területén is az állam költségén és állami kezelés mellett külön közhasználatú "Telefon hírmondó" berendezést állíthasson fel, vagy ily berendezésnek magánvállalat által létesítését más számára külön engedélyezhesse.

E czimen engedélyes a jelen engedélyokirat alapján semminemű kártalanításra igényt nem támaszthat, miután az engedély a kizárólagos jog biztosítása nélkül adatik meg.

14. §.

Engedélyes köteles a közhasználatú "Telefon-Hirmondó" berendezést, a kereskedelemügyi minister felhívására és az általa meghatározandó idő alatt, a budapesti központi távirdahivatallal, saját költségén összekapcsolni.

Ha engedélyes az összekapcsolást a kereskedelemügyi minister felhívására a kitűzött határidő alatt nem foganatosítaná, azt az engedélyes költségére a kereskedelemügyi minister a saját közegei által hajtatja végre.

Ellenben az engedélyes saját berendezésének a Budapest fő- és székváros területén már fennálló vagy jövőben létesítendő közhasználatú távirda, távbeszélő vagy villamos jelző berendezéssel összekapcsolását, saját kezdeményezéséből csak a kereskedelemügyi minister előzetes engedélyével eszközölheti.

15. §.

Engedélyes köteles az előfizetők neveit és lakásaikat, továbbá az előfizetőktől szedendő használati dijakat és az előfizetés közelebbi feltételeit, végre az előfizetés kezdetét és megszűnését, mindennemű félreértést kizáró részletezéssel, saját felelőssége alatt vezetendő üzleti alapkönyvbe bejegyeztetni.

16. §.

Engedélyes köteles a "Telefon-Hírmondó" berendezésének egyik vezetékét ellenőrzés czéljából a budapesti kir. ügyészséghez, továbbá a fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség főkapitányságához díjtalanul és saját költségén bevezetni; továbbá mind a két helyen a bevezetett vezetéket a "Telefon-Hírmondó" központi hivatalában élőszóval vagy géppel mondott közlések és zenei hangok hallgatására alkalmas hallgató készülékekkel ugyancsak dijtalanul és saját költségén felszerelni.

Köteles továbbá ezen ellenőrző állomásokon a hallgató készülékek mellett, a kereskedelemügyi minister felhívására és az általa kitűzendő határidő alatt, phonographot, vagy a "Telefon-Hirmondó" közléseinek rögzitésére alkalmasabb újabb találmányu szerkezetet is alkalmazni.

Mihelyt a jelen §. előbbi bekezdése alkalmazást nyer, az engedélyes köteles saját költségén megfelelően berendezett és fentartott oly helyiséget a kormány rendelkezésére bocsátani, a mely helyiségben az ellenőrző állomásokon levő phonographok vagy más rögzítő szerkezetek segélyével felfogott közléseket tartalmazó hengerek vagy egyéb ily készülékek, - figyelemmel a büntető törvénykönyv (1878. évi a. t.-cz.) 112-ik §-ára, - legalább 3 hónapon át biztonsággal megőrizhetők és könnyen feltalálhatok legyenek.

Engedélyes ezen ellenőrző állomások és az őriző helyiségek berendezéséért sem előfizetési dijat, sem költségeinek megtérítését nem igényelheti.

17. §.

Az állami felügyelet szempontjából a kereskedelemügyi minister jogosítva van, hogy a "Telefon-Hírmondó"-nak úgy berendezését, mint üzemét ellenőriztethesse.

A kereskedelemügyi minister által, illetve rendeletére a budapesti posta- és távirdaigazgatóság által megbízott közegeknek jogukban áll, a "Telefon-Hírmondó" központi hivatalában, valamint bármely telepén és tartozékán, úgyszintén a külső vezetékek körül az ellenőrző vizsgálatot, az általuk czélszerünek tartott módon megejteni.

Engedélyes és alkalmazottjai kötelesek a vizsgáló közegeknek segédkezet nyújtani és nekik a kívánt elvilágosításokat megadni.

18. §.

Fentartja magának a kereskedelemügyi minister azon jogot, hogy a "Telefon-Hírmondó" központi hivatalába vagy bármelyik telepébe és tartozékába ez engedélyes költségére napibiztost bármikor kirendelhessen.

A kirendelt biztosnak joga van, a felügyelet és ellenőrzés szempontjából általa szükségesnek talált intézkedést megtenni, illetve elrendelni és az engedélyes köteles, a tett, illetve elrendelt intézkedésekhez, bármely kártalanítási igény támaszthatása nélkül, alkalmazkodni, azokat megtenni, foganatosítani, illetve kiírni.

19. §.

Fentartatik az államrendőrség részére is azon jog, hogy ellenőrzés gyakorlása czéljáhól közegét a "Telefon-Hírmondó" központi hivatalába bármikor kiküldhesse.

Engedélyes köteles ezt tűrni és a kiküldöttnek kívánságához képest mindent rendelkezésére bocsátani, illetve minden felvilágosítást megadni.

20. §.

Az állam fentartott jogának elismerése fejében és egyszersmindd az ellenőrzési költségek részben való fedezésére tartozik az engedélyes a budapesti posta- és távirda-igazgatósági pénztárba évenként egy darab 20 koronás aranyat, még pedig első ízben a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 30 nap alatt, később pedig minden év január havának 10 éig; - továbbá az előfizetési dijak czimén befolyó összes nyers bevétel 5%-át, azaz: öt százalékát félévi utólagos részletekben a félév lejárta után 10 nap alatt befizetni.

21. §.

Engedélyes köteles a "Telefon-Hírmondó" vezetésére és kezelésére felelős személyt, azaz "üzletvezetőt" kijelölni, ki a "Telefon-Hírmondó" vezetéséért és kezeléséért úgy a hatóságok, mint a biróságok előtt teljes mértékben felelős.

Engedélyes köteles az üzletvezetőül kiszemelt felelős közeg alkalmazásához a kereskedelemügyi minister jóváhagyását kieszközölni, ki az engedélyesnek ez iránti kérelme felett a belügyministerrel egyetértésben határoz.

Engedélyes a kiszemelt felelős közeget üzletvezetőül csak a kereskedelemügyi minister jóváhagyása után alkalmazhatja.

Engedélyes köteles továbbá a vállalatnál alkalmazni kivánt többi személyzetet a fő- és székvárosi m. kir. államrendőrség főkapitányságának előzetesen bejelenteni. Ha a főkapitányság az illető alkalmaztatása ellen kifogást tesz, az illető a "Telefon-Hírmondó"-nál nem alkalmazható.

A kereskedelemügyi ministernek jogában áll, hogy engedélyestől az üzletvezetőnek vagy bármely más alkalmazottnak a vállalattól eltávolítását követelje.

Engedélyes az ily követelésnek bármely kártalanítási igény támaszthatása nélkül azonnal, a "Telefon-Hírmondó" -ra nézve kiadott jelen engedély különbeni elvesztőnek terhe alatt - eleget tenni köteles.

22. §.

Engedélyes köteles gondoskodni arról, bogy a "Telefon-Hírmondó" útján az előfizetőkkel közlendő hírek előzetesen leírva, a leirt közlemény a felelős üzletvezető és a közleménynek kimondója által sajátkezűleg aláírva legyenek.

Előre le nem irt és a felelős üzletvezető által alá nem irt közléseket kimondani tilos.

A "Telefon-Hírmondó" utján közölt hírek bélyegkötelezettségére nézve a fennálló, illetve jövőben alkotandó törvények nyernek alkalmazást.

23. §.

Engedélyes köteles mindazt, a mit a kormány közérdekben szükségesnek tart, abban az alakban és annyi sorozatban, a mint kívántatik, bármely dij vagy illeték, illetve kártalanítás igényelhetése nélkül a "Telefon-Hírmondó" utján közzé tenni.

Köteles egyszersmind engedélyes tűrni, hogy az ily közlések állami közeg ellenőrzése mellett tétessenek.

Különösen ha téves vagy valótlan hírek megczáfolásának vagy helyreigazításának szüksége merül fel, a czáfolatot vagy helyreigazítást köteles engedélyes akár a hatóságok vagy biróságok rendeletére, akár érdekeikben vagy hírnevükben sértett magánosok indokolt kivánatára a "Telefon-Hírmondó" utján azonnal megtenni.

24. §.

Engedélyes köteles a "Telefon-Hírmondó" utján közzétett közléseket tartalmazó lapokat beküldeni, még pedig:

a) a budapesti kir. ügyészséghez s a fő- és székvárosi m. kir. államrendörség főkapitányságához naponként három ízben, t. i. d. u. 1 óráig a reggeltől déli 12 óráig kimondottakat; d. u. 6 óráig a déli 12 órától d. u. 5 óráig kimondottakat; reggeli 9 óráig azokat, melyek az előző napon d. u. 5 óra után és éjjel mondattak ki;

b) valamennyi m. kir. ministeriumhoz és a 4-ik hadtestparancsnoksághoz naponként egyszer, reggeli 9 óráig az előző nap összes közléseit.

25. §.

Az elvállalt kötelezettségek pontos megtartásának és állami illetmények rendes befizetésének biztosítására köteles engedélyes, a jelen engedély-okirat keltétől számítandó 30 nap alatt 5000 azaz: Ötezer forintnyi óvadékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban, a budapesti posta- és távirdaigazgatósági pénztárnál letenni.

Az óvadék az állam javára fizetendő évi illetmény netaláni hátralékai, továbbá a kereskedelemügyi minister által közigazgatási utón kirótt rendbírság fejében birói közbenjárás nélkül, közigazgatási utón, egészen vagy megfelelő részben visszatartható.

Engedélyes köteles az óvadékot a közigazgatási utón történt esetleges levonások vagy a bíróság részéről kiszabott pénzbüntetés folytán beállott megcsonkítás után, a kereskedelemügyi ministernek felhívására, az erre vonatkozó értesítés kézhezvételétől számítandó 15 nap alatt az eredeti összegre kiegészíteni, különben az engedély-okirat érvényét veszíti.

Ha az engedély az engedélyes hibája vagy mulasztása miatt visszavonatnék, az óvadéknak csak az a része fizettetik vissza, mely az esetleges pénzbírság vagy pénzbüntetés levonása, illetve kártérítés kiegészítése után fennmarad.

Egyéb esetekben az engedély, megszűntével visszafizettetik.

26. §.

Az állam fentartott jogában gyökerező felügyeleti jog hathatós gyakorlása végett jogában áll a kereskedelemügyi ministernek az engedélyest közigazgatásilag is megbüntetni, ha az engedély-okirat határozatait nem tartja meg, - továbbá, ha az engedély-okirat határozatai ellen nem vét ugyan, de hamis, vagy könnyelmű hireket terjeszt, izgat, a közönséget félrevezeti, ha a leirt közléstől eltérő hir mondatik ki, ha a fentebbi 24-ik §. értelmében beküldendő lapokra az eredetitől eltérő szöveg iratik, vagy ha ő, vagy közegei a "Telefon-Hírmondó"-val bármi módon visszaélnek, vagy köz- és magánérdekeket sértenek.

Ismételt rendellenességek, mulasztások, és netaláni visszaélések esetében a jelen engedély visszavonatik.

A közigazgatásilag kiszabható büntetés fokai:

a) intés,

b) rendbírság,

c) az engedély visszavonása.

A rendbírság, mely szabadságvesztés büntetésre át nem változtatható, 1 forinttól 100 forintig terjedhet.

Engedélyes tartozik a kirótt rendbírságot, az arra vonatkozó értesítés kézhez vételétől számítandó 15 nap alatt a budapesti posta- és távirda-igazgatósági pénztárba befizetni, máskülönben az, az óvadékból vonatik le.

Ha sem ismételt megintés, sem a rendbírság eredményre nem vezetnének, vagy nagyobb fokú mulasztás követtetnék el, a "Telefon-Hirmondó"-ra kiadott ezen engedélyt a kereskedelemügyi minister visszavonhatja.

27. §.

A kereskedelemügyi ministernek jogában áll a "Telefon-Hírmondó" üzemét mózgósitás vagy háború esetére, valamint egyéb állami és közérdekből korlátozni, egészen megszüntetni, vagy engedélyes számlájára ideiglenesen állami kezelésbe venni.

Az üzem korlátozását, illetve teljes megszüntetését vagy ideiglenesen állami kezelésbe vételét a kereskedelemügyi minister a közleményekhez képest esetről-esetre saját megítélése szerint határozza meg.

Az üzemnek ezen korlátozását, illetve teljes megszüntetését vagy ideiglenesen állami kezelésbe vételét az engedélyes bármely kártalanítási igény emelhetése nélkül tűrni köteles; az azt kimondó ministeri határozat ellen sem felfolyamodásnak, sem kártérítési - vagy szavatossági igénynek helye nincs.

A "Telefon-Hírmondó" üzemének teljes megszüntetése esetében azonban, annak tartama alatt, az engedélyes az állami illetmények fizetésétől mentes.

28. §.

Az engedély érvénye megszűnik:

a) ha az engedély az 1-ső és 3-ik §-ban körülirt módon egy év leforgása alatt nem érvényesíttetik;

b) a 3-ik §-ban engedélyezett 25 évi időtartam leteltével;

c) ha engedélyes csőd alá jut;

d) ha az engedély visszavonása a 21. §. értelmében, illetve a 26. §. alapján büntetésként mondatik ki;

e) ha engedélyes a rendbüntetés folytán leszállított óvadékot 15 nap alatt ki nem egészíti.

Ha az engedély az időtartam leforgása előtt az engedélyes hibája vagy mulasztása miatt vonatik vissza, a berendezés összes tartozékaival együtt, bármely tehertől vagy lekötéstől mentesen, az államra száll át.

Az engedély visszavonásából az államra semmiféle kártérítési vagy szavatossági kötelezettség nem hárul.

29. §.

A kereskedelemügyi minister biztosítja engedélyest, hogy halála esetére a vállalat tulajdonjogát, a mennyiben az engedély érvénye előbb meg nem szűnt, vagy a vállalat a kincstár számára korábban meg nem váltatott, - az engedélyezett 25 év tartamára örököseire, illetve jogutódaira, a jelen engedélyokiratban körülirt jogokkal és kötelezettségekkel, át fogja ruházni, a jelen okirat 3. §-ában megvont korláton belül és az 1890. évi julius hó 18-án 23,445. sz. a. kiadott miniszteri rendelet 81. §-ában foglalt fentartásokkal.

30. §.

A kereskedelemügyi minister fentartja magának azon jogot, hogy a jelen engedélyokirat alapján létesített közhasználatú berendezést öszszes tartozékaival együtt, az engedély tartamán belül is, az állam részére beválthassa.

A beváltási összeg, az 1888. évi XXXI. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 28,445. sz. a. kibocsátott rendelet 36-ik §-a értelmében megállapítandó becsár alapján szabatik ki.

Ha a beváltás a jelen engedélyokirat keltétől számított öt (5) éven belül történnék, a becsár teljesen megfizettetik, az 5-ik év betelésekor a becsárnak 90%-a fizettetik meg; 5 éven túl a becsár a 90%-ról évenkint 6%-kal, azaz hat százalékkal csökkentetik.

31. §.

Az engedély időtartamának lejártával engedélyes köteles a közhasználatú berendezést összes tartozékaival együtt teljesen használható jó állapotban ingyen és tehermentesen az államkincstár tulajdonába átbocsátani.

Ennélfogva engedélyes a vállalatot adóssággal és harmadik személyek részére bármi néven nevezendő járandósággal vagy kedvezménynyel nem terhelheti meg, annál kevésbbé, mert az államkincstár a vállalat átvételénél harmadik személyek irányában sem kártalanítási igénynek helyt nem ad, sem szavatosságot nem vállal.

32. §.

Engedélyes a vállalatnak netaláni nem sikerülése esetén az államtól sem kárpótlást, sem pénzsegélyt nem igényelhet, miután ezen engedély csakis saját koczkázatára adatik meg.

Az állam továbbá az előfizetők irányában sem vállal és nem nyújt semminemű jótállást vagy biztosítást.

33. §.

Az engedély feltételeinek magyarázatára vonatkozólag egyrészről az engedélyes, másrészről az állam, továbbá az ellenőrzéssel megbízott közegek, illetve hivatalok közt felmerülhető vitást kérdéseket a kereskedelemügyi minister közigazgatási utón végérvényesen dönti el.

34. §.

Jelen engedélyokirat két egyenlő eredeti példányban állittatik ki, az egyiket, melyre az egy (1) forintos bélyeget engedélyes tartozik adni, a budapesti posta- és távirdaigazgatóság tartja őrizetben, a másik az engedélyesnek adatik ki.

Kelt Budapesten, 1893. évi deczember hó 3-án.

Lukács s. k.

Budapesti Közlöny, 1893. december (27. évfolyam, 278-301. szám)