A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Pesti Napló - pen_1893_03_17_81.txt
Puskás Tivadar.
Budapest, március 16.
Született volna a világ bármely részében: irigyeltük volna az országot, a melynek fia volt, de Magyarországon született s igy mi csak akkor vettük észre, a mikor kimért, hideg szavakban halálhírét olvastuk. ......
Puskás Tivadar élt negyvennyolc évet. Született Magyarországon, élt mindenütt a világon és visszajött eltemetkezni szülőföldébe.
Mi volt a foglalkozása? Feltaláló. A polgári bejelentő lapok nem ismerik el ezt a foglalkozást és a ki hallja, könnyű gondolat-asszociáció utján a kör négyszögösitésére és a Lipótmezőre gondol. Pedig van-e a lángésznek istenibb megnyilatkozása a feltalálók műveinél? Gépekbe szorítva a természet romboló ereje, száz és száz ismeretlen uj elem munkába fogva, hogy a tudás, a matematika törvényei szerint rabszolgája legyen az emberiségnek!
A feltalálók zsenije lehetett az ég legnagyobb hatalmának: az alkotásnak. A feltaláló lehozza az égből a villámokat, megszüntet minden akadályt, távolságot, ellesi az Isten munkáját s kitörli az emberiség szótárából ezt a szót: csoda.
Ilyen zseni volt a magyar Puskás Tivadar is.
Feltalálta a kormányozható léghajót, a mely most párisi műhelyében csak arra vár, hogy valaki láncait leoldja s felereszsze a végtelen ürbe.
Feltalálta a beszélő újságot, a mely nemsokára a fővárost az egész országgal összeköti.
Feltalálta a villamos kocsit, a mely sínek nélkül rövid idő múlva járni fog- utcáinkon.
Amerikában ötven vállalatba kezdett, mindegyiknek sikere volt. Gazdag ember lett, ünnepelték Amerikában, Angliában, Franciaországban, mint a ki Európába áthozta a telefont és a fonogrammot. Csak nálunk nem hallottak felőle egész addig, mig a Telefon-Hírmondó szenzációs eredménye nem hozta nevét forgalomba.
Akkor elcsodálkoztunk s kíváncsian kérdezősködtünk a feltaláló után. Megtudtuk, hogy magyar ember s elismertük, hogy zseni.
De a halál a himnuszokat nekrológokká változtatta át.
Puskás Tivadar előkelő erdélyi magyar családból származott. Atyja Puskás Ferenc nagytehetségü vállalkozó volt, a ki három fiát, Ferencet, Tivadart és Albertet kitünően nevelte.
Fia Tivadar örökölte atyja vállalkozó szellemét s tizenhét éves korában világgá ment. Így került Londonba, a hol a Brothers Woaríng céghez lépett be. Ez a cég épitette a hetvenes években a magyarországi északkeleti vasutakat s Tivadart bizta meg az üzlet vezetésével, ki igy visszatért hazájába. Már ekkor ajánlották neki, hogy az amerikai Colorado államban fölfedezett ezüstbányát vásárolja meg s ezért a vasúti építkezések befejezése után 1875-ben Amerikába ment. Meg is szerezte a bányát s vállalata sikerült is.
Legfényesebb világot vet az elhunyt eszére és jellemére annak a nagy szédelgésnek, leleplezése, mely Amerikában annak idején nagy feltűnést keltett. A 70-es években Filadelfiában a hirhedt Keley azzal, akarta meglepni a világot, hogy egy uj erőt fedezett föl, melynek segitségével óriás eredményeket fog elérni. Csakhogy ehhez sok pénz kell, s ezért egy konzorcium révén részvényeket bocsátott ki, amelyek egyre emelkedtek. Maga Puskás Tivadar is többet vásárolt. Keley próbát is rendezett az érdekeit részvényesek és a sajtó képviselői előtt. Jelen volt Puskás is, aki a próba végén kijelentette, hogy az egész dolog csalás. A megijedt feltaláló és társai három milliót kínáltak neki, hogy hallgassa el a dolgot, de Puskás igazságszeretete nem engedte meg, hogy a szédelgésnek még több áldozata legyen és saját érdeke mellőzésével a New-York Herald-ben leleplezte, az egész szédelgést.
New-Yorkban Puskás mégösmérkedett Edisonnal, aki csakhamar megszerette a nagyeszű magyart és munkatársának fogadta. Puskás már akkor kész szakember volt az elektrotehnika terén s már a párisi világkiállításon ő képviselte Edisont. A kiállítás után őt választották meg a párisi telefon-vállalat elnökévé. A budapesti vállalatot átengedte öcscsének Ferencnek, a ki azonban hat év múlva meghalt.
Puskás Tivadarnak a Telefon Hírmondó-n kívül még három nevezetes találmánya van. A legfontosabb közöttük a kormányozható léghajó. Ott van készen Páris melletti villájában. Egyszer már tettek kísérletet vele, de az nem sikerült teljesen. Menetsebessége ugyanis csak kilenc kilométer volt óránkint. Puskás azóta folyton javított a léghajón, mely most oly tökéletes, hogy a számítások szerint, hatvan kilométernyi utat tesz meg óránkint.
A második nevezetes találmánya a villamos kocsi, mely már csaknem teljesen készen áll Prága mellett, egy adamsthali mehanikus műhelyében.
A harmadik találmányának titkát a feltaláló magával vitte a sirba. Ez a találmánya pedig, ha megvalósul, az elektrotehnika s a távbeszélés terén oly vívmányt jelentett volna, melynek haszna kiszámíthatatlan. Arról van szó, hogy telefon utján a legnagyobb -távolságra is lehet beszélni. A kísérletezéshez azonbnn csak akkor akart hozzáfogni, mikor a Telefon Hírmondóit már rendszeresítette:
Puskás tehát e titkot magával vitte a sirba.
Puskás találmányaival több millió vagyont szerzett. Grác mellett a Taásenkrban lakott, melyet pár évvel ezelőtt vett meg, a mikor hosszas vándorlásai után családi tűzhelyre vágyódott. Családi élete rendkívül boldog volt. Felesége és gyermekei körében bő kárpótlást talált mindazokért a nehéz évekért, a melyeket idegenben töltött.
Hirtelen, orvul támadta meg a halál.
Diadalának mámorában, az elismerő tapsok között, a melyekkel a miveit világ a Telefon Hirmongó-t fogadta. A halál sietve akart ezzel a veszedelmes zsenivel végezni. A tudás fája után az élet fája következik, győzött az alkotó erőn, győzni fog a romboló erőn is.
Kitelt volna ettől a Puskástól, hogy felfedezi azt a szert, a melylyel az ember a halálon is győzhet!
Pesti Napló, 1893. március (44. évfolyam, 65-94. szám)1893-03-17 / 81. szám
A cikk eredeti linkje...... 1.
