Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1931_01_01_4p.txt

Mozgalom a közszolgáltatások tarifájának mérsékléséért és - az olcsósági hullámért

A telefon, a villanyáram, a boltbér

(A Délmagvarország munkatársától.)

A szegedi kereskedők, iparosok és lateinerek mozgalma, amely a kőzszolgáltatások tarifájának mérsékléséért indult meg, egyre szélesebb területekre terjed át és egyre bővül a mozgalom programja is. Az akció megszervezői és irányítói azt az elvet hirdetik, hogy a gazdasági krízisen csakis a különböző tarifák mérséklésével lehet segíteni, mert a posta, a telefon, a világítás, a viz árának, a boltbérek, a mühelybérek és a lakbérek teljesen indokolt leszállítása esetén a közönség fogyasztóképessége megnövekszik, uj vérkeringés indul meg a gazdasági életben és megszünteti azt a válságot, amely ma megbénít, halálra ítél mindent.

A mozgalom célja a reális olcsósági hullám előidézése, ezért követelik a telefondijak mérséklését, ezért szervezik meg a bojkottot minden ellen, ami oktalanul drága. Eredetileg csak az automatatelefon hallatlanul megdrágított dija ellen szállottak sikra olyan módon, hogy a szegedi telefonelőfizetők közül egyszerre négyszázan jelentették be felmondásukat. A postaigazgatóság erre a tömeges lemondásra azzal felelt, hogy a leszerelt telefonok visszaszerelése nyolcvan pengőjébe kerül majd minden olyan előfizetőnek, aki megbánja lemondását, akinek nélkülözhetetlen szüksége van a telefonra. Az érdekeltek azonban ettől a veszedelemtől sem riadnak vissza, mert nagyon jól tudják, hogy eredményt csak ugy érhetnek el, ha kockáztatnak is érte. Nagyon jól tudják, hogy a mozgalom sikertelensége esetén, ha ismét fel akarják szereltetni telefonjukat, azért fizetniük is kell, de éppen ezért igyekeznek olyan szélessé növelni a bojkottmozgalmat, hogy a posta kényszerüljön az engedékenységre.

A mozgalom valószínűleg már a napokban kiterjed a villanyegységárak ellen is. A terv az, hogy a szegedi kereskedők nem fogják kivilágítani kirakataikat, ami a legnagyobb tétel volt eddig villanyszámlájukban. A kirakatokban figyelmeztető táblákat helyeznek el és ezzel értesitik a közönséget, hogy a kirakatok mindaddig sötétek maradnak, amig a gázgyár nem mérsékli az egységárakat. Ez az akció meghozza rövidesen az eredményét, mert a világítási vállalat, értesülésünk szerint, megértéssel kezeli a dolgot.

A szegedi kereskedők szövetsége a boltbérek csökkemtése érdekében már régebben megindította akcióját. Ennek a mozgalomnak egyelőre csak szórványosan mutatkozik az eredménye. Néhány háztulajdonos már leszállította a tulmagas boltbéreket A boltbérmérséklés azonban még nem öltött általános jelleget. A kereskedők és az iparosok most ujabb akcióra készülnek, hasonlóra a telefon és villanyakcióhoz és meg vannak győződve róla, hogy annak eredménye sem maradhat el.

Kétségtelen, hogy a mozgalom célja a legtisztább közérdek és a kereskedők, az iparosok, akik ekszponálják magukat, jól tudják, hogy velük tart a város egész közönsége, hiszen nyilvánvaló, hogy a mozgalom sikere olcsóbbá teszi mindenki számára a megélhetést s ez a kereskedők és iparosok célja.

-----------------------------------------------------------

5688 rádiókészülék működik Szegeden

A szegedi rádióstatiszlika adatai

(A Délmagyarország munkatársától.)

Egy évvel ezelőtt azt jelentettük, hogy Szeged rádiólázban él és az 1929-es évben kétezer készülékre kértek engedélyt a postától. Átlagban tehát naponta hatan állítottak be uj készüléket, Az 1930-as évben azonban a rádióra is - mint minden másra - a gazdasági válság rányomta bélyegét. A most elmúlt évben kétezer helyett mindössze hatszázan szereltettek fel uj rádiókészüléket. A Délmagyarország munkatársa pontos adatokból állította össze Szeged rádióstatisztikáját. Százharmincezer lakosú városra nem is egészen hatezer hallgató jut, viszont a rádió elterjedéséről szóló külföldi statisztikák szerint a nyugati városokban átlagban minden negyedik lakosra jut egy-egy rádió. Szegeden - minden huszadikra. Alább foglalkozások szerint részletezzük Szeged rádióhallgatóit, az első szám az ezévi adatokat tartalmazza, a második az 1929-es év adatait.

1930 1929

kereskedő és iparos kisbirtokos, 1851 1860

őstermelő földmives értelmiség, 246 230

szabadfoglalkozás

(orvos, ügyvéd, tanár, ujságiró, tisztviselő) 1600 2226

ipari munkás 459 440

diák 216 210

intézetek 28 28

nyilvános helyiségek

(klubok, éttermek, kávéházak) 50 49

magánzók 238 204

----------------------------------------------

688 5075

Delektoros készüléke van: 1930 1929

kereskedőnek, iparosnak 1102 1076

kisbirtokosnak 112 103

értelmiség, szabadfoglakozásunak 1284 1138

ipari munkásnak 370 361

diáknak 138 132

intézeteknek 1 1

nyilvános helyiségeknek - -

magánzóknak 101 84

----------------------------------------------

3108 2895

Egy lámpás készüléke van: 1930 1929

kereskedőnek, iparosnak 150 129

kisbirtokosnak 3 2

értelmiség, szabadfoglalkozásunak 247 218

ipari munkásnak 26 23

diáknak 22 25

intézeteknek - -

nyilvános helyiségeknek 10 9

magánzóknak 57 54

----------------------------------------------

545 490