Szögedi Telefon (Interurban)

Vasárnapi Ujság - vu_1865_05_14_239p.txt

Legujabb távirda.

E lapok olvasói tudják már, hogy uj módot találtak fel a táviratozásban. Minthogy pedig Francziaországban már alkalmazásban is van, és minthogy remélni lehet, hogy a mostani gyakorlat feletti roppant nagy előnye miatt nemsokára másutt, tehát nálunk is be fog hozatni, azért nem lesz érdektelen ez uj eljárásról tisztább fogalmat szereznünk. Az uj találmány abban áll, hogy a táviratozás nem szoritkozik többé egyes jelekre, hol egyes vonalok és pontok betüket jelentenek, hanem hogy közönséges leveleket, rajzokat, hangjeleket, jelzékeket, szóval mindent, mit tollal leirhatunk vagy rajzolhatunk, különös készülék segélyével ugy vihetünk át a távolba, hogy azon állomáson, melyre táviratoztunk, egy levélpapírra egészen hiven lefestetik kezünk írása vagy rajzunk és igy kinek a sürgöny szól, hű másolatát veszi annak, a mit számára irtunk vagy rajzoltunk.

A táviratozás ezen módjának előnyei szembetűnők: Először: az eredeti levél hű másolatát s nem a távirdai hivatalnok czikornyás irását kapjuk. Másodszor : tévedés nem történhetik a sürgöny felvételénél, leolvasásánál s leírásánál a hivatalnokok által. Harmadszor: a vevő meggyőződhetik a sürgöny hitelességéről saját szemei által, ha a feladó kezevonása előtte ismeretes. Negyedszer: Mindent táviratozhatunk, a mit tollal papirra írhatunk, mig eddig a táviratozás csak betűkre és számokra és igy is csak bizonyos nyelv betűire terjedt ki. Végre ötödször még egy mellékkörülmény járul ehhez, mely azonban lényeges előnyt nyujt. Jelenleg mind azon állomáson, hol a sürgöny feladatik, mind azon, melyre szól, kénytelenek a hivatalnokok a sürgönyöket elolvasni, hogy a közönséges irást távirdai jelekben kifejezhessék és a távirdai jeleket ismét közönséges betükkel leírják. Az uj találmány ezt szükségtelenné teszi. Ami pedig a hivatalnokok kíváncsiságát illeti, biztosak lehetünk, hogy ezt ki nem fogják elégiteni, nem leendvén idejük erre, ha ily módon jó sokat táviratozunk. A táviratisürgönyök tehát, ámbár pecsételetlenül a távirdai hivatalnokok kezein át járnak, ép oly - vagy talán még nagyobb titkok lesznek, mint a mostani, közönséges, lepecsételt levelek.

E távirda feltalálójának az olasz Casellit tartják. Ha azonban az igazságot tisztelni akarjuk, ugy tulajdonképeni feltalálójának az angol természetbúvárt - Baint kell neveznünk, kinek ezelőtt 12 évvel ismeretessé lett kísérletei teszik a Caselli-féle távirda alapját. Caselli érdeméből azonban semmit sem von le az, hogy ő egy előde eszméit gyarkorlatilag kivitte.

Ezen találmány elve sokkal egyszerübb, mint olvasóink közül sokan gondolnák. - Már félévszáz óta tudva van, hogy a villanyfolyam bizonyos körülmények közt felbont némely vegyületeket és ez által némely alkatrészek színesekké lesznek. E végre sok s különféle vegyületeket lehet használni; azonban csak egy példát emlitünk meg, melyből minden olvasó, de még inkább az, ki e kisérletet utánozza, a most mondottat világosan meg fogja érteni.

Egy kis kanál vizben oldjunk fel kevés iblany-hamagot - jódkaliumsót - mit minden fűszerkereskedésben, vagy gyógyszertárban vehetni ; öntsük ezen oldatot ugyanannyi közönséges leforrázott keményitőre, a mint ezt az asszonyok ruhák keményitésére használják. A keményitő ez által hígabbá lesz, de szinét nem változtatja. E higitott keményitővel itassunk meg egy levél enyvezetlen fehér nyomtatópapirt s kapunk ez által jodkalium - csirizpapirt, melyet következő érdekes kísérletre használunk. A kiszárított papirt nedvesítsük meg kissé vizzel és tegyük egy levél arany- vagy ezüstpapirra vagy staniolra vagy akár egy darab vaspléhre és most írjunk rá száraz fémczövekkel, például kötőtűvel. Az írásnak semmi nyomát nem fogjuk látni. Vegyünk azonban egyszerű galvánoszlopot segitségül és fémsodrony által kössük össze ennek horgany (czink) sarkát a fémlemezzel, rézsarkát pedig szintén sodrony által a kötőtűvel. Írjunk most ez utóbbival s látni fogjuk, hogy a száraz kötőtű szép kék színnel ir a nedves papiron..

Ezen csudát pedig szüli a galvánoszlop által inditott villányfolyam. Ha az egyik sark a fémlemezzel, a másik a fémczövekkel - itten kötőtűvel - van összekötve, akkor minden ponton, hol a czövek a nedves papirt érinti, a villányfolyam a jodkaliumcsirizen átjár. E folyam felbontja a jodkaliumot, az az különválasztja a jodot a káliumtól; a jod pedig azon tulajdosággal bir, hogy a keményítőt kékre festi és azért kapunk kék irást, egészen ugy, mintha a fémczövek kék tintába mártott toll volna.

Ezt nevezik villányfolyam által előidézett vegytani írásnak. Más anyagokat is lehet e kísérletre használni. Minden körülmények közt azonban fődolog az, hogy vegytanilag itatott papir, mely fémlemezre van téve, színessé lesz mindazon helyeken, hol fémczövek érinti, mihelyt villanyfolyam a lemezen, papiron és csöveken keresztül jár. Ezen tünemény megértése utáni most már semmi nehézséggel sem fog járni, hogy a vegytani táviratozásról is fogalmat szerezzünk magunknak.

Könnyebb szemlélhetés végett gondoljuk magunknak, hogy a két világfőváros, Páris és London között akarnak ily irást eszközölni, még pedig tegyük fel, hogy a sürgöny feladója Párisban, vevője pedig Londonban van. E végre gondoljunk magunknak következő gépezetet. Párisban és Londonban van egy egy óragépezet, melyek mindegyik helyen egy rajzónt fehér papiron egyformán s egyidejüleg idestova mozgathatnak. A párisi rajzón balról jobb felé szalad a papir széltében egyenes vonalban. A londoni rajzón ugyanazt teszi. A papir szélén megáll a párisi rajzón és az óragépezet segélyével kissé lejebb megy, innét balra visszamegy ismét egyenes vonalat irván le szorosan az első alatt. A londoni rajzón óragépezete által inditva ugyanabban az időben ugyanazon mozgásokat teszi. A papir bal széléhez érvén ismét megáll a párisi rajzón, ismét lejebb megy és ismét balról jobb felé sétálván szorosan a második vonal alatt leirja a harmadikat, aztán jobbról bal felé a negyediket és igy megy ezen játék egyidejüleg Párisban és Londonban, minek az lesz a következménye, hogy kevés idő mulva a párisi és londoni papir tele lesz sürün egymás alatt fekvő finom vonalakkal.

Ha ily egyforma járásu gépezeteket Párisban és Londonban szerkesztve gondolunk, ugy a rajzónok helyébe fémczövekeket is lehet alkalmazni. A közönséges papir helyére, melyen a rajzónok jártak, vegytanilag elkészitett papirt is tehetünk. Most kössük össze Párisban egy villanytelep horganysarkát a földdel, rézsarkát pedig a párisi fém.- czövekkel, mely vegytanilag elkészitett s fémasztalon fekvő papiron járkálhat. A párisi fémasztalt összekötjük fémsodrony által a londoni fémczövekkel, mely szintén vagytanilag elkészitett s szintén fémasztalon fekvő papíron sétálhat, a londoni fémasztal a földdel köttetik össze.

Mi lenne mind ezen készületek következménye? A párisi villany telep által inditott folyam a párisi czövekbe, a párisi papíron át a párisi asztalba, innét a hosszu sodronyon végig a londoni czövekbe, a londoni papiron át a londoni asztalba s ebből a földbe menne. Mindkét készületen át tehát villanyfolyam keringne, mely az eszközölné, hogy az egyidejüleg mozgó fémczövekek a vegytanilag elkészitett papirt sürü, kék vonalakkal befestenék, még pedig oly sűrűkkel, hogy a fehér papirlevelek egészen kékeknek látszanának. Mind ezen készülékek által azonban még semmi sem volna nyerve, de egyszerü műfogással már sokat el lehetne érni.

Föltéve hogy a párisi vegytani papirra A-t írnának a villanyfolyamot nem vezető fekete festékkel és most a gépezeten levő czövek alá tennék, akkor a párisi villanyfolyam mind azon helyeken megszakadna, hol a czövek a fekete festéken átcsúszik. A londoni czövek tehát, a mely addig festőerejét elveszti, mig folyam nem jár rajta keresztül, a vegytani papiron járkáltában épen azon helyeket, hol Párisban a fekete festék van, festetlenül, azaz fehéren hagyná, és igy Londonban az A. betüt fehéren látnók kék papiron.

Ha pedig Párisból Londonba távirdán A-t lehet mondani, ugy B-t is lehet mondani, ugy minden betüt, minden szót, jelt, rajzot hasonló módon előteremthetünk fehér szinnel kék alapon. Más szóval: mindent, a mit Párisban fekete festékkel vagy tintával írhatunk, azt Londonban fehér szinnel kék alapon előteremthetjük. És ez vala az első feltaláló, az angol Bain javallata, mely azonnal minden szakértőnél élénk részvétre talált.

Caselli távirdája ugyanezen elven alapul; csakhogy még élesebb, de azért nem messze fekvő műfogással élt, mely által a dolog megfordittatik, ugy hogy az irást Londonban nem fehér szinnel kék alapon, hanem kék szinnel fehér papiron tünteti elő. Műfogása ebből áll: Az eredeti sürgöny, mely Párisból Londonba küldendő, nem papirra, hanem fémlemezre - staniolra iratik jól festő, a villanyfolyamot nem vezető tintával. Most a párisi villanytelep horgonysarkát először a földdel, azonkivül másodszor a fémasztallal, melyre a beirt staniolt teszik, a rézsarkot ellenben a fémczövekkel és a Londonba vezető sodronynyal is kötik össze. Ennek vége a londoni czövekkel függ őszsze. A londoni czövek most is fémasztalon fekvő, nedves vegytani papiron sétál; a londoni fémasztal pedig a földdel közlekedik.

Ezen egyszerü műfogással következő van elérve: Mig a párisi czövek a staniol beiratlan helyein sétál, nem jár folyam Londonba, mert ez most nagyon rövid uton csak a fémasztalon, a staniolon, a czöveken és a czöveket a rézsarkkal összekötő sodronyon keresztül a rézsarkhoz sétál. A londoni czövek megteszi ugyan összhangzó sétáját a vegytani papiron, de folyam nem járván rajta keresztül, festetlenül hagyja azt. Azon pillanatban azonban, midőn a párisi czövek a nem vezető tintára ér, megszakittatik a folyam rövid utja és a párisi czövek ből a Londonba vezetö sodronyon végig, ebből a londoni czövekbe kénytelen sétálni és a londoni czövek festi a papírt. Ha mindkét czövek bevégezte öszhangzó járását, akkor a londoni czövek ugyanazon pontokat kékre festette, hol a párisi czövek fekete festékre ért. Más szóval: Londonban kék szinnel fehér alapon hű másolatát nyerték mind azon betüknek, jeleknek, számoknak, hangjeleknek, jelzékeknek stb., a melyek Párisban a staniolra fekete tintával írattak!

Bizony, bizony, még elérjük azt is, hogy ama bizonyos csizmadia csakugyan telegrafon fogja elküldhetni fiának a csizmát!

Mauritz Rezső