Szögedi Telefon (Interurban)

Vasárnapi Ujság - vu_1904_07_24_518p.txt

HEIM PÉTER.

1834-1904.

A kiegyezés óta oly magas fejlődésre jutott magyar posta- és távirdaügy egyik főmunkása halt meg július 20-án: Heim Péter nyug. miniszteri tanácsos, posta- és távírda elnökigazgató. A posta- és távirdajog terén a legkitűnőbb szakemberek egyike volt, e mellett nagy szervező tehetség. Mikor a posta-ügy vezetői közé került, a közlekedés e roppant fontosságú ága úgyszólván a kezdet állapotában volt s hogy a magyar állam intézményei közt a legkitűnőbb szervezetek egyike lett és győztesen állja ki a versenyt a külfölddel is, abban neki nagy érdeme van. A magánéletében egyszerű férfiú külföldön messze ismeretes volt, mint a legjelesebb szakemberek egyike; erről tanúskodik az a tisztelet, melylyel a nemzetközi postai kongresszusokon fogadták s a szaklapokban emlegették. Jó részben neki köszönhető az is, hogy mig a nyolczvanas évek végéig a magyar posta nagyon keveset jövedelmezett az államnak, a távirda meg épen állandóan deficzittel küzdött, - az utolsó két évtized alatt egyike lett az állam legjobb jövedelemforrásainak s egyúttal a magyar közgazdaságnak is óriási szolgálatokat tett és tesz. Mig 1880-tól 1887-ig a posta- és távirda jövedelme alig volt több 10 és fél milliónál, a következő hét év alatt, míg Heim Péter volt az élén-27 millióra emelkedett, pedig, a befektetési költségek igen nagyok voltak, a postahivatalok szaporodtak, a távirdahálózat 4000 kilométerrel növekedett s a postai alkalmazottak és postamesterek fizetését is javították. Heim Péter az állam érdeke mellett mindig nagy figyelemét fordított a közönség érdekeire s a tisztviselők javára is, a mivel a posta- és távirdaintézmény népszerűségét mozdította elő.

Heim Péter 1834-ben született a torontálmegyei Nagyszentmiklóson. Egyetemi tanulmányait Budapesten elvégezvén, a temesvári postaigazgatóságnál lett fogalmazó, majd Gorove István minisztersége alatt miniszteri fogamázó a közlekedésügyi minisztériumban, A 1874-iki berni első nemzetközi postai kongresszuson, majd az 1880-iki párisi értekezleten képviselte Magyarországot. Ő vetette fel a posta ás távirda egyesítésének eszméjét s az egyesítést fő részben ö vitte keresztül 1887-ben. Nagy része volt annak a posta- és távirdaegyezménynek létesítésében, melyet a magyar kormány l888-ban Ausztriával kötött s mely a magyar postának belső intézkedéseiben teljes önállóságot s külföldi vonatkozásaiban egyenlő jogot biztosított. Ez alapon Heim Péter vezette a postai belszolgálat átalakítását. A posta, távirda és a telefon egyesítése után Baross Gábor miniszter kinevezte őt miniszteri tanácsossá s elnökigazgatóvá mint ilyen vett részt a bécsi postai kongresszuson, létesítette a Budapest-bécsi telefont és a magyar városokat összekötő telefonhálózatot. Érdemeiért a király 1894-ben a Lipót-renddel 1895-ben. nyugalomba vonulásakor pedio a Szent István-renddel tüntette ki.

Heim Péter a szakirodalomban is becses munkásságot fejtett ki. Az elsők egyike volt azok közt, a kik a postatakarékpénztár behozataláról értekeztek s a "Budapesti Szemléi"-be és más folyóiratokba számos tartalmas tanulmányt irt postai és távirdai ügyekről.

Halálát özvegyén, született Stefánovics Márián kívül fia, dr. Heim Pál, az Irgalmasrend budapesti kórházának főorvosa, leánya, dr. Baghy Antalné, s három fivére: Heim Antal, temesvári lapkiadó, Heim Mátyás nyug. posta- és távirda tanácsos és Heim Ferencz, a gróf Nákó-féle uradalmak tisztviselője, valamint kiterjedt rokonság gyászolja.