A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Békés - bekes_1898_07_17_148p.txt
Hírek
A vármegye rendkívüli közgyűlése ügyeinek előkészítése czéljából a pénzügyi és jogügyi szakosztályok csütörtökön délután, az állandó választmány pedig dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt tegnap délelőtt tartották üléseiket, megállapítván a közgyűlés elé terjesztendő határozati javuslutokat.
(Részlet a cikkből...)
A telefon hálózat kibővítésére vonatkozólag a közigazgatási bizottság tett lépéseket, minek folytán a kereskedelemügyi minister kijelentette, hogy hajlandó a kibővítést foganatosítani, ha a vármegye a szabályszerű hozzá járulást megszavazza. A kiegészítés a távbeszélőnek eddig észlelt hiányait lenne hivatva pótolni az által, hogy Gyula és Csaba, valamint Mezőberény és Szarvas között egy uj bronzáramkör feszittetnék ki, mely a Csaba és Mezőberény között már meglevő bronzvezetékbe bekapcsoltatnék és ez által a szarvasi járás községei rövidebb uton és közvetlen összeköttetésbe jutnának a központtal. A terv másik része szerint a gyula-szeghalmi áramkör Mezőberényben kettészakittatnék és Békés közvetlen összeköttetést nyerne Gyulával, a mi által a kapcsolásból előálló időveszteség és akadályok megszünnének. Az állandó választmány azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a terv czélszerü voltára való tekintettel a 2500 frtban megállapított hozzájárulási összeget a közúti alapból szavazza meg.
........
-----------------------------------------------------------
Az arad - békési telefonösszeköttetés létesítése
iránt az aradi kereskedelmi és iparkamara újból mozgalmat indított. Az ügyet a közigazgatási bizottság hétfői ülésén is szóba hozta gróf Almásy Dénes, ki felvetette a kérdést, nem lenne-e szükséges, hogy Békésvármegye is kinyilvánítsa e törekvéshez való hozzájárulását? A kérdésre dr. Fábry Sándor alispán válaszolt, előadván, hogy mikor a békésmegyei távbeszélő létesittetett, ő abban a feltevésben, hogy a két vármegyének Kétegyházán és Eleken át való összekapcsolásával a vármegye Aradon át a székes fővárossal jut öeszeköttetésbe személyesen tárgyalt Aradvármegye alispánjával. A lefolytatott tárgyalások során Aradvármegye részéről nyilatkozatot vett, hogy a szomszédos törvényhatóság, miután az összekapcsolást csak Békésvármegye és Arad város érdekei kívánják, nem járul hozzá a költségekhez. De Arad város sem vállalt magára semmi hozzájárulást, jóllehet a városnak és különösen kereskedőinek nagy előnyére volna Békésvármegye bekapcsolása. Így a vármegye a költségek viselésében magára hagyatván azért is megszakittattak a tárgyalások, mert idegen területen kellene építkeznünk és mert a kétegyháza-eleki vonallal még a Budapesttel való összeköttetés biztosítva nem lenne, annyira túl van terhelve az arad - budapesti áramkör az eddigi bekapcsolásokkal, hogy az tovább meg nem terhelhető. Sokkal egyszerübb volna szerinte Szolnok és Pestvármegyével érintkezésbe lépni, hogy közvetlen irányban létesittessék az összekapcsolás. Haviár Lajos főmérnök fenntartaná az arad - békési összekapcsolás tervét, a mely megvalósulhat, ha az aradi tényezők hozzájárulása biztosittatik. A fővonali összeköttetés iránt több várossal - köztük először Debreczennel - kellene érintkezésbe lépni, hogy az együttesen létesittetnék. A közigazgatási bizottság a kérdés tanulmányozásával és javaslattétellel Haviár főmérnököt bízta meg.
A cikk eredeti linkje...... 1.
