Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1932_12_31_4p.txt

Az ötven éves szegedi telefon

Írta: Kiss Jenő postaműszaki igazgató

A szegedi Fészek Klub rendezésében megnyílt és Szeged újkorának 50. esztendejét ünneplő kiállításon helyet kér a magyar posta is, hogy különösen távbeszélő terén bemutassa azt a nagyszabású kulturmunkát, amellyel az ugyancsak ötven éves Jubileumát ünneplő magyar távbeszélő Szeged fejlődésében résztvett.

A szegedi távbeszélő gyermekkora magánvállalkozás kezei közt telt el. 1883 november 30-án irta alá báró Kemény Gábor akkori közmunka és közlekedésügyi miniszter Puskás Tivadarnak a nevére kiállított "Engedélyokmány"-t, amely Szeged városában létesítendő távbeszélő központ és hálózat felállítására adott 20 év tartamára kizárólagos engedélyt.

Ezen engedély bitokában nyilt meg, 1884 december 1-én a 100 elöfizető befogadására alkalmas első szegedi telefonközpont a Zsótér-házban. Puskás Tivadar sajátkezű aláírásával ellátott történelmi értékű eredeti rajzáról készült fénymásolaton mutatjuk be az első központi kapcsoló berendezés elvi kapcsolási és az akkoriban használt távbeszélő készülék rajzát.

Nem hagyhatom e helyütt emlitetlenül azt a tényt, - amit maga Edison is elismer -, hogy a távbeszélő központi kapcsoló berendezés gondolatát magyar agy, Edison munkatársának, Puskás Tivadar bátyjának. Puskás Ferencnek agya termelte. (?)

Érdeklődésre tarthat számot, kik voltak az első telefonelőfizetők.

A rendelkezésre álló okmányok szerint 1884 december 1-én kapcsoltatott be mint 1. számú állomás a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, december 3-án 2. sz. alatt a szegedi Légszeszrgyár és 8. sz. alatt a Szegedi LIoyd-Társulat, december 4-én 5. sz. alatt a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank, akik ma is előfizetőink.

Az 1887 év januárjában bekapcsolva volt előfizetők névsorát tünteti fel a kiállított eredeti 4. számú névsor.

A Puskás-féle telefonközpont 1886 májusában a Nádor-ucca 7. szám alá költözött. Ebből az időből származó eredeti térkép tünteti fel az akkori szegedi távbeszélő hálózatot. Az időközben a báró Nollendorf, majd a Grasselly és Ottovay cég tulajdonában átment központ 1893-ban az Iskola-ucca 30. számú, ma is meglevő házba költözött és ezt a központot vette át 1893 év szeptember hó elsején a magyar kincstár saját tulajdonába és birtokába. A mai főpostaépületben szükségessé vált átalakítási munkák után költözött a központ annak első emeletére 1894 ben. - A magánvállalkozásban levő telefon fejlődése már az üzembe helyezést követő harmadik érvben megakadt és majd egyazon nivón maradt az állami kezelétbe vételéig.

Az előfizetők száma:

1884 1885 1887 1893-ban

27 60 65 76 volt

A telefon fejlődése nagyobb lendületet akkor vett, amikor a berendezést állami kezelésbe véve, a magyar posta az eddigi 9, illetőleg 7 forint havi előfizetési dijat 5 forintra szállította le és röviddel az átvétel után 1893 december 3-án Szegedet az újonnan épült első badapest-szegedi távbeszélő vonal utján az interurbán forgalomba is bekapcsolta és lehetővé tette, hogy Szeged Budapesten kivül Pozsony, Győr, Temesvár, Arad városokkal, sőt Béccsel is távbeszélő kapcsolatba jusson. Ezen okok hatása alatt az előfizetők száma majdnem megduplázódott és 1894-ben már 140-re emelkedett.

A távbeszélő fejlődése a Puskás-féle primitív építési rendszer mellett a dijleszállitás mellett is megakadt volna a berendezés technikai tökéletlenségei miatt. A magyar posta a azonban a telefonhálózatot a régi vasdrótoknak bronzhuzalra való kicserélésével egyvezetékesről kétvezetékesre építette át a központi kapcsolóberendezést és az előfizetőknél levő készülékeket a fejlődésnek megfelelően jobb és jobb hatásfokkal működő készülékekkel cseréli ki.

Így helyeztetnek egymásután üzembe az 1900-as évek elején a 600 előfizető befogadására alkalmas úgynevezett multiplex kapcsolószekrény, majd 1909-ben az 1930-ig üzemben volt közös telep rendszerü CB, (Common battery) berendezés, amelynek egykorú fényképét mutatjuk be a kiállításon. Ezt a központot követte, a közönségnek ismét a legjobbat nyújtandó, 1930 november 27-én a főposta udvari frontján ráépített harmadik emeleten megnyílt, teljesen automatikusan működő 8000 állomás befogadására alkalmas telefonközpont.

Természetben mutatjuk be az előbb vázolt fejlődés során a Szegeden használatban volt és használatban levő állami távbeszélő készülék-típusokat 1893-tól a ma használt legmodernebb soros készülékig. Kiállítottuk azt a kis modellt, amely azt az elvet mutatja be, miként történik az egyes kereső gépek egymásután való kapcsolódása révén egy kapcsolás felépítése. Az automatikus távbeszélő központ egy részletét az u. n. elsö hiváskereső gépeket fényképfelvételen mutatjuk be.

A szegedi távbeszélő hálózat fejlődését a már emlitett 1886-ból származó térképpel szemben feltűntető mai térkép egyéb okok miatt nem volt közszemlére tehető, ezért az 50 év fejlődését csak egy-két számadattal ismertetem.

A szegedi távbeszélő hálózatban:

1884 1885 1930 évek végén

24 46 8616 kilométer hosszúságú vezeték volt beépítve.

Az előfizetők száma pedig:

1899 1900 1907 1912 1925 1927 1930 években

313 412 636 1222 1797 1970 1118 -ra emelkedett.

A szegedi helyi távbeszélő fejlődésének ismertetése után rövidesen még Szegednek az interurbán távbeszélőben való részvételéről egy-két szót. - Az első interurbán vonal, mint már emlitettem, 1893-ban nyilt meg Budapest-Szeged közt.

Az interurbán hálózat fejlődése 1926-ig aránylag lassú volt. Hatalmas lépés történt azonban 1926-1930 évek közt, amikor a magyar postaigazgatás megépítette a nyugateurópai nagy távkábel hálózathoz csatlakozó budapest-bécsi és a 124 áramkört tartalmazó budapest-szegedi távkábelt, melynek végpontja a szegedi főposta épületben levő távkábel erősítő állomás. Ebben az erősítő állomásban csatlakoznak a Bukarest és Belgrád felől jövő légvezetékek megfelelő műszaki berendezések közbeiktatásával a kábelhez, és kapnak az itt átmenő beszélgetések megfelelő erősítést.

Ennek a távkábel erősítő állomásnak jelentőségét hosszas volna fejtegetni, csupán felsorolom a Szegeden átmenő nemzetközi nagytávolságú távbeszélő összeköttetéseket amelyek jelzik annak fontosságát és amelyeknek állandó ellenörzése, vizsgálata, mérése a szegedi erősítő állomás vezető mérnökének és beosztott műszerész személyzetének egyik feladata.

Ezek a Szegeden átmemenő nemzetközi összeköttetések a következők; Páris-Bukarest, Berlin-Bukarest, Bécs-Bukarest, Budapest-Bukarest, Budapest-Arad, Budapest-Temesvár, Berlin-Belgrád, Prága-Belgrád, Bécs-Belgrád, Budapest-Belgrád. Budapest-Újvidék, Budapest-Szabadka, Szeged-Nagykikinda.

További fényképeinken a kiállításon Bemutatjuk az uj interurbán erősítő állomás vizsgáló és mérő berendezését valamint a Bukarestig és Belgrádig menő távbeszélő összekeöttetések csatlakozó berendezéséit, továbbá az erősítő állomás és automatikus telefonközpont áram ellátására szolgáló áramátalakító berendezését.

A fentiek mutatják vázlatosan azt a nagyszabású munkát amelyet a magyar posta Szeged távbeszélő ellátás terén a gazdasági és kulturális élet szükségleteinek kielégítésére végzett. Hiszem, hogy ez a rövid ismertetés és a kiállított anyag hozzájárul annak a szíves viszonynak megerősítéséhez, amely a nagyközönség és a magyar posta közt mindig fennállott.