A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Békés Megyi Népújság - bmn_1961_06_15_80p.txt
Halló, tessék betartani a 3 percet
Beszélgetés Békéscsaba telefon-forgalmáról, a bővítésről s a nyilvános telefonállomásról
- Halló, központ... Igen, kapcsolom... Halló, nem jelentkezik... ...
- Hangzavar, türelmetlenség, sajnos sokszor veszekedések szaladnak a kábeleken az égtájak minden irányába.
- S mert egyre több a türelmetlenség Békéscsabán a telefonközponttal szemben, ezért kerestük fel Békefi Istvánt, a Posta távközlési osztály vezetőjét és Lakos Jánost, a főközpont üzemvezetőjét, mondják el a „bajok okát”.
- Mint tudják, napközben Békéscsabán szinte lehetetlen vonalat kapni.
- Igen - válaszolja Békefi István -, és ilyenkor elveszítik az emberek a türelmüket, hogy úgy mondjam, törnek, zúznak.
- Nos, arra vagyunk kíváncsiak, miért van ez, és mikor lehet ezen segíteni?
- A két kérdezett, akik a legilletékesebbek és a legjobban ismerik Békéscsaba távbeszélőforgalmát és a műszaki adottságokat, készségesen válaszolnak.
Kevés a vonal
- Kezdjük talán az elején - mondja Lakos János. - A jelenlegi telefonközpont 1948-ban mindössze 35 összekötő áramkörrel működött. 1952-53-ban plusz kaptunk 28 darab összekötő áramkört. Abban az időben körülbelül 700 előfizetőnk volt. A helyzet az összekötő áramkörben azóta nem változott, 63 működik, ugyanakkor az előfizetők száma ma már 1070.
- Mit értsünk az összekötő áramkör alatt?
- Azt, hogy ahány ilyen összekötő áramkörünk van. annyi pár beszélhet egy időben központunkon keresztül.
- Tehát a megszokott köznyelven, ennyi vonal van.
- Igen, így is lehet mondani.
- Ezen a hatvanhárom városi vonalon bonyolódik le az összes helyi beszélgetés?
- Igen, kivéve az interurbánt, amely külön 28 összekötő áramkörrel rendelkezik.
„Vidéknek bontok”
- A két szakembertől megtudtuk, hogy rendkívül bonyolult oka van annak, ha valaki nem kap vonalat, vagy ha a tárcsázás után nem kapcsolja az automata a hívott készüléket. Megkérdeztük azt is, hogy mi az oka a túlságosan gyakori közbeszólásnak: „Kérem, vidéknek bontok, tessék befejezni a beszélgetést.”
- Egyszerű oka van ennek. Tudni kell, hogy az egész országban, sőt az egész világon a távolsági beszélgetéseknek elsőségük van. Nos, ha két állomás egymással beszél, és valamelyiket keresik vidékről, tehát interurbánon, akkor bontani kell a két készülék között az összeköttetést.
- Abban az esetben, ha valaki egy vállalati alközponton keresztül beszél a vonalon, miért kapcsolják szét, hiszen az alközpont még másik 4-5, vagy ennél több összekötő áramkörrel, helyesebben vonallal rendelkezik? Miért nem hívja ilyen esetben a főközpont a másik számot?
- A hölgyek, akik a főközpontban kapcsolóbeosztást végeznek, nem tudhatják, hogy az alközpontnak melyik vonala szabad, melyik nem. Ha mondjuk vidékről meghatározott számot kérnek, a központos kisasszony ezt a számot bontja, függetlenül attól, hogy az alközpont másik áramkörei szabadok.
Plusz 35 vonal
- Igen, ez rendkívül bonyolult. S most már érthetőbb is, hogy miért olyan túlzsúfolt napközben a központ, miért nem lehet vonalat kapni. De mivel vigasztaljuk magunkat mi, a különböző munkaterületeken dolgozók és előfizetők?
- Igen, ez a legfontosabb - válaszolják az elvtársak. - Novemberben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárnak be kell fejezni a békéscsabai telefonközpontban a bővítést, azaz 35 összekötő áramkörrel bővíteni kell a telefonálási lehetőséget.
- Ez a harmincöt vonal érezhető lesz majd a „vonalszerzésben”? Ugyanis így is csak 98 városi vonala lesz Békéscsabának, a készülékek, illetve az előfizetők száma pedig máris 1070, ehhez plusz hozzá kell számítani az alközpontokon lévő mellékállomásokat, melyeknek száma, mint tudjuk, több mint 1200 darab.
- Teljesen nem oldja meg a zsúfoltságot, de - erről majd meggyőződhetnek az előfizetők - sokkal könnyebb és gyorsabb lesz egy-egy telefonbeszélgetés lebonyolítása.
- Ha már itt vagyunk, szeretnénk megtudni azt is, hogy Békéscsabán miért nem szerelnek fel nyilvános telefonállomásokat?
Lesz - e nyilvános állomás?
- Ez nem éppen rajtunk múlik, de válaszolunk rá- Jogos a panasz, jogos a kérés. Jelenleg mindöszsze egy nyilvános távbeszélő-állomásunk van, az I. számú postahivatalban. Ekkora városban bizony ez semmit nem jelent. Intézkedni ebben elsősorban a Szegedi Postaigazgatóság és a Főigazgatóság tud. Mi már nagyon sokszor kértük, de egyelőre nem sikerült megvalósítani. Valószínűnek tartjuk, hogy a régi fajta „kétszer 20 filléres” rendszerűt nem akarják felszerelni, mert több baj van vele, mint amennyi haszon. A „tantuszos” készülékekből meg képtelen ellátni az egész országot a Posta. Reméljük, amint lehetséges, Békéscsaba is kap korszerű, nyilvános állomásokat.
- Addig?
- Azon gondolkozunk, s már javasoltuk, hogy néhány előfizetővel, elsősorban különböző szervekkel (vendéglátó, csemegeboltok, trafikok stb.) megegyezünk, hogy készülékén engedjen lebonyolítani a lakosságnak nyilvános telefonbeszélgetést. Ha sikerül megegyezni, akkor kissé enyhíti a jelenleg eléggé kényelmetlen helyzetet.
„Húsz óra 59 perc 40 másodperc..”
- Örömmel tapasztaltuk, hogy este 7-től reggel 7-ig előre felvett hang közli a pontos időt a hívónak. Nappal ezt miért nem lehet bevezetni?
- Az a helyzet, hogy ezt a hangot Budapestről kapjuk, melynek éjjel fenntartunk egy külön vonalat. A jelenlegi kevés összekötő áramkör miatt nappal képtelenek vagyunk csupán erre a célra fenntartani egy áramkört. Ezért reggel 7-től este 7-ig a 08-on közvetlenül mondjuk meg a pontos időt.
- Köszönjük a felvilágosítást. Tehát búcsúzhatunk azzal, hogy novemberben, ha felemeljük a kagylót, pontosan a hallgatót, rövidebb idő alatt kapjuk meg a búgó hangot.
- Igen, addig kérjük a lakosság türelmét. Mi azt szeretnénk, ha minél többen beszélnének telefonon, hiszen ez a postának anyagi érdeke is. De ahogy a szólás-mondás tartja: mindig csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér...
Varga Tibor
A cikk eredeti linkje...... 1.
