A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Békés Megyi Népújság - bmn_1981_05_17_134p.txt

Hétvége rovat....

A telefonhírmondó születése

Száz éve telefonálunk

- Száz évvel ezelőtt nyílt meg fővárosunkban az első telefonközpont. Maga a telefon sem sokkal idősebb, 1876-ban szabadalmaztatta az Egyesült Államokba kivándorolt angol oktató, Alexander Graham Bell, aki így megoldotta az emberi beszédnek elektromos áram segítségével történő távolsági továbbítását. Még abban az esztendőben üzembe helyeztek egy 5 angol mérföld hosszú vonalat. Bell telefonján azonban csak a vonal végén ülő két ember tudott egymással tárgyalni, s így készüléke tulajdonképpen csak a táviratozás tökéletesítését jelentette. Ahhoz, hogy több állomásról lehessen egymással beszélni, mindegyiket össze kellett kötni a többivel, ami rendkívül nehézkes és költséges feladat.


         


- Bell felkérte Edisont, hogy tökéletesítse találmányát. A világhírű feltaláló több kisebb-nagyobb újítást javasolt, de nem sokáig foglalkozott a kérdéssel. A telefon esetleges hasznosítására azonban felhívta tehetséges fiatal magyar munkatársának, Puskás Tivadarnak (1844-1893) a figyelmét. Puskás mögött ekkor már érdekes pályafutás állt, volt többek közt nevelő, vasúti mérnök, aranyásó; vállalkozásaival sok pénzt szerzett, de el is vesztette. A telefon tökéletesítésében nagy lehetőséget látott. Hasznosítása érdekében Edison műhelyében központot tervezett, amely a telefontulajdonosokat egy helyen kapcsolja öszsze egymással, így mindegyik tulajdonos mindegyik tulajdonossal tud beszélni.

- Az első ilyen központot Bostonban állították fel 1878-ban. A találmány értékesítési jogát Amerikára nézve Edison mgának tartotta fenn, de az európai lehetőségeket átengedte Puskásnak. aki először Párizsban nyitott szervezési irodát. Itt eleinte nem talált megértésre, s ezért az első központot Friedrichsberg német kisvárosban rendezte be. 1879. június 20-án azután sikerült a párizsi, és még ugyanebben az évben a londoni központot is megnyitni. Ezután sorrendben Zürich és Berlin következett, majd Budapest. A magyar főváros központját azonban nem Puskás Tivadar, hanem öccse, Ferenc rendezte be. Katonatiszt volt, bátyja kívánságára lemondott rangjáról, és minden energiáját a telefonnak szentelte. Az előkészítő munkát 1879-ben indította meg. Fürdő (ma József Attila) utca 10. szám alatti második emeleti lakását huzallal összekötötte a földszinttel és mindkét végén telefonkészüléket szerelt fel. Nagy szenzációt okozott, lakását sokan keresték fel, hogy kipróbálják az újdonságot. A felsőbb szervek azonban nem értették meg a találmány jelentőségét. a miniszterek épp úgy nem, mint az ügyosztályvezetők. Igyekeztek Puskást lebeszélni "lehetetlen és megvalósíthatatlan" elgondolásáról. Kemény Gábor közm unka- és közlekedési miniszter kereken megmondta: "Bécsben sincs ilyen, mire is ez minekünk!" Végül Puskásnak sikerült a képviselőházban Tisza Kálmán miniszterelnökkel beszélni, s ő utasította Keményt, hogy foglalkozzon a kérdéssel. A miniszter ezután látogatást tett a Fürdő utcai házban, tanulmányozta a telefont, beszélt is rajta, és két hónap múlva Puskásnak koncessziót adott 20 évre "Budapest és Újpest területén közvetlen érintkezés céljára szolgáló távbeszélő összeköttetés létesítésére".

- A központot Puskás a lakásán építette fel, és propagandát indított előfizetők szerzésére. "A telefon segítségével - írta sok példányban kiadott körlevelében - 10 perc alatt elvégezhet az ember oly ügyeket, melyek jelenleg egy napját veszik igénybe, mert 1-2 perc elég, hogy kérdéseket tegyen vagy rendeletet küldjön a város másik végén lakó egyénhez, vagy testülethez, üzlethez, vagy közülethez, s választ is kapjon rá".

- A központ 1881. május 1-én kezdte meg működését, ekkor hangzott el Budapesten először a - már nem kísérleti - készüléken a „halló” szó, amelyet Puskás Tivadar kezdeményezett az üzenetváltások megkezdésére. Azóta ez a magyar kifejezés talán a legismertebb, legtöbbet használt nemzetközi szó lett. Az első 54 előfizető közül 3 megszakítás nélkül m a is előfizető, mégpedig a Magyar Távirati Iroda, a képviselőház és a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, illetve az ebből kivált minisztériumok. Az előfizetők száma állandóan nőtt, a következő évben 291-re, 1890-ben 1436-ra, 1900-ban 5000-re és a megnyitás 50. évfordulóján, 1931-ben 66 000-re. Sok akadályt okoztak a háztulajdonosok, akik nem akarták megengedni, hogy házaikat dróttal csúfítsák el. A telefontársaság ugyanis hosszú ideig légvezetékeket használt, a föld alatti kábelre csak jóval később tértek át.

- A központ, illetve a központok 1928. április 28-ig kézikapcsolásúak voltak. Minden 200 előfizető után egy-egy kezelőt kellett alkalmazni, akiknek nem volt könnyű dolguk, munkájuk állandó figyelmet és nagy ügyességet igényelt. Az első telefonkisasszonyt Matkovits Júliának hívták. Ö biztatta először a megilletődött előfizetőket a telefonba való bebeszélésre, ő kapcsolta először a hívott számokat. Kedves hangja lehetett, legalább erre enged következtetni a hozzá írt sok szerelmes levél.

- Puskás Ferenc csak 3 évig vezette a vállalatot; a túlfeszített munkában megrokkant, és fiatalon, 36 éves korában, 1884-ben elhunyt. Halála után Párizsból hazaköltöző bátyja vezette a központot. A kormány a távbeszélő-szolgálatot 1887-ben államosította.

- Puskás Tivadarnak később az az eszméje támadt, hogy a távbeszélő nem csak üzeneteket közvetíthet, hanem híreket, zenét, operaelőadást és más szórakoztató műsort. Telefonhírmondónak elnevezett találmánya az előfizetők lakásán levő hallókészülékeket egy központtal kötötte össze, amely 1893. február 13-tól a mai rádióhoz hasonlóan adott műsort. Előfizetőinek száma az első világháború után elérte a tízezret. A telefonhírmondó a második világháború végéig működött, de 1928. április 28-tól nem adott önálló műsort, hanem csak a rádió adását közvetítette.


         


Vértesy Miklós
A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
1980   <<   1981   >>   1982
Home
Delizsánsz.