A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1981_07_05_40p.txt
KINEK IS KELL . . . ?
Kolléganőnk - történetesen egy nagy tekintélyű országos hírközlő szerv munkatársa - mindig szenzációra éhes. Újabban naponta nyargal végig a szerkesztőségen a kérdéssel: mikor adják át a kecskeméti új Crossbar-t. Hangjában van valami sokat sejtető, bizonytalan jólértesültség. Mint aki tudja, hogy ezekben a napokban-órákban csak épp a pontos dátumot felejtette el, és ugye, nem akar lemaradni a nagy eseményről.. .
Mit mondjak, megmosolyogjuk. Akad aki elnézően, sajnálkozva: szegényke, megártott neki a hőség, meg a front átvonulás, a napfolttevékenység, csak ez lehet. ..
Már nyúlnánk a telefonkagyló után, amikor eszünkbe ötlik: Kecskemét legtávolabbi pontjára egyszerűbb és gyorsabb gyalogszerrel eljutni, mint távbeszélőn üzenni. Odáig fajult a helyzet, hogy a megyeszékhely telefonviszonyait ma már egyszerűen nem lehet szavakkal minősíteni. Mégis teszszük ezt tántoríthatatlan, nyomdafestéket nem tűrő stílusban, a napnak minden órájában, míg csak a guta meg nem üti valamelyikeinket.
Meggondolandó hát: kinek is hívjuk a mentőket. Telexen persze, vagy gyorsfutárral. . .
-káef-
A cikk eredeti linkje...... 1.
