A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Petőfi Népe - pn_1981_08_14_94p.txt

Mátyás hollójától a Toshibáig

Lovasjátékairól mondhatni az egész ország ismeri a Veszprém megyei Nagyvázsony nevét.

   Akik pedig személyesen is élvezői voltak az immár nemzetközi érdeklődést keltő szinpompás látványosságnak, közelebbről megismerkedtek a községgel. Megszemlélték, bejárták a XV. század második felében épült várát, amelyet 1472-ben Mátyás király vitéz hadvezérének, a legendás hirű Kinizsi Pálnak jutalmul ajándékozott. Ahogy a vár közelsége történelmi hangulatot ébreszt a lovasjátékokhoz -, úgy nyújt szimbolikus "hátteret" a nagyvázsonyi medencét északról határoló Kabhegy 600 méter magasra felnyúló tömege - tetején a tévétoronnyal - a helység másik nevezetességének, a postamúzeumnak.
A várat övező népi házak egyikében rendezték be ezt az igen érdekes és ugyancsak a község történetéhez kapcsolódó kiállítást. (A Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsijárat egyik lóváltó helye volt itt, amelyet már 1792-ben említenek.)

- Mátyás király - Kinizsi Pál - Nagyvázsony - Vár - Postamúzeum.

- A Mátyás előtti időkben postahivatalok, rendszeres postajáratok még nem működtek. Mátyás uralkodásának kezdetén a híreket lovas futárok, a személyeket és tárgyakat - árukat - pedig nehézszekerek szállították. Ez utóbbiak igen lassan közlekedtek, naponta 20-30 km- nél hosszabb utat nem tudtak megtenni.

- Tudjuk - nagy királyunk számos háborút viselt, s a harcok szüneteiben sokat utazott az országban. A gyakori helyváltoztatás szükségessé tette egyrészt a közlekedés meggyorsítását, másrészt a székhelyével való állandó összeköttetés biztosítását. Valószínűleg tőle ered a könnyű és gyors kocsi gondolata. Ennek kivitelezését a Tata és Komárom között fekvő Kocs község ügyes járműkészítői végezték, mégpedig olyan sikerrel, hogy az általuk készített "kocsi szekér" külföldön is elterjedt. A "kocsi" szó kezdetben az előállító helyet, később magát a járművet jelölte. Nevét több országban is átvették; németül Goschi, Kutsche, franciául: coche (kiejtése kos), angolul: coach (koucs), Bonfini, a Mátyás udvarában élő olasz humanista leírása szerint: "gyors volt, naponta százezer lépésnyi (kb. 75 km) utat is megtett". Mátyás egyidejűleg a rendszeres futárjáratok, ...valamint a lóváltó állomások számát is szaporította.

- Bécs megszállása a magyar hírközlés történetében is nevezetes eseménynek számít, mert ekkor, azaz 1485-ben létesült Bécs és Buda között az első rendszeresen közlekedő postajárat.

- A postamúzeum ún. Hunyadi- szobájában láthatók a korabeli közlekedés, valamint hírközlés emlékei.

- Másik helyiség a postaforgalom történetének további nevezetes emlékeit szemlélteti. A mohácsi vész után a postaügy csak Magyarország nyugati és északi részén fejlődött kielégítően. A posták legfőbb igazgatását a bécsi császári udvar intézte. A városokban postaállomások létesültek, ezeket menetrend szerint közlekedő postajáratok kötötték össze egymással. A járatok nemcsak leveleket és csomagokat, hanem utasokat is szállítottak. Az egyes postaállomások élére németül beszélő postamestereket neveztek ki, akik állásukat el is adhatták.

- III. Károly 1722-ben felségjog alapján a Habsburg-birodalom egész postáját állami kezelésbe vette. A postaállomások posta- mesterségek, a lóváltó helyek lóváltó állomások lesznek. A postaépületek homlokzatára a Habsburg-család címere, a kétfejű sas került - német nyelvű felirattal. Mária Terézia uralkodása idején - 1752-ben - bevezették a delizsánszot. Ez akkor fekete-sárgára festett négylovas nagy kocsi volt, belül 9, kívül 2 utas számára. Lassúsága miatt gyorskocsit állítottak be helyette, amit később delizsánsznak neveztek el.

- Az osztrák posta német hivatalos nyelvével és vezetőivel sohasem volt népszerű hazánkban. Ezért függetlenségi harcaink első teendői közt mindig a posták átszervezése, magyarrá tétele szerepelt. A kiállításon II. Rákóczi Ferenc postavonatainak térképe emlékeztet ezekre az időkre. A forgandó hadiszerencsére való tekintettel élelmes postamesterek kétoldalú forgatható címertáblákat függesztettek ki.

- A törökök kiűzése után nehezen ment végbe a felszabadult országrészeken a postaszolgálat helyreállítása és fejlesztése. A legfőbb irányítás továbbra is Bécsben maradt.

- A tőkés társadalmi rend kialakulása idején a posták a hírközlés erőteljes megyorsítására tülekedtek. E célból a gőzhajót és a vasutat azonnal igénybe veszik a postaanyag szállítására. A pcstakocsi-közlekedés fokozatosan elsorvad, majd megszűnik.

- Az 1848-as szabadságharc idején Klauzál Gábor miniszter számos nagyszabású reformot tervezett. Ezek közül legfontosabb a levéldijak leszállítása, és a hírlapelőfizetési szolgálat bevezetése volt. A szabadságharc bukása után 1867-ig megszűnt hazánk s vele együtt a posta függetlensége. A kiegyezés után a magyar posta részben visszanyeri önállóságát, hálózata szélesedik, szolgáltatásai szaporodnak. 1869-ben az osztrák postával egyidejűleg a világon elsőnek hozzák forgalomba a levelezőlapot, amely olcsó díjával csakhamar igen népszerűvé válik.

- A kiállítás külön emlékezik meg 1919-ről, a Magyar Tanácsköztársaságról, a magyar-szovjet kapcsolatokat építő táviratváltásokról és a postás ezred hősi harcairól.

- Hazánk felszabadulása után postánk lendületesen fejlődik. A hálózat, a szolgáltatások körének bővülése folyamatos, említsük csak közülük a részvételt az ország pénzforgalmának lebonyolításában, s - a teljes hírlapszolgálat átvételét. Legújabban az irányító számok bevezetésével, a feldolgozás automatizálásával a levelezések forgalmának gyorsítását érte el.

(t)


         

         

           
 
         

         

         

         
 




A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
1980   <<   1981   >>   1982
Home
Delizsánsz.