Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1964_06_26_1p.txt

Tanácskozik az országgyűlés

(Részlet a cikkből...)

A telefonigények kielégítése fontos feladat.

A csupán rövid múltra visszatekintő postai szolgáltatásokról szólva a miniszter hangsúlyozta:

- A legtöbb bíráló szó, kritikai észrevétel a távbeszélő szolgáltatás "címére" szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlan. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a telefonkérők igényeit. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a távbeszélőhálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzésül megemlítem, hogy 1937 óta a távbeszélő-állomások száma három és félszeresére nőtt, jóllehet a második világháborúban telefonközpontjainknak több mint 60 százaléka tönkrement. A hálózat bővítésében, kiépítésében csak kis léptekkel jutottunk előbbre, a következő időszakokban azonban a lehetőségekhez, a népgazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddiginél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni.

- Feladataink elsősorban a mezőgazdaság területén sürgetőek, hiszen ma már igénylőkként modern árutermelő, nagyüzemi gazdaságok jelentkeznek, amelyek joggal mondják, hogy feladataik megoldásához szinte munkaeszközként szükségük van távközlő szolgálatra. Az igény jogos, amit szemléletesen bizonyít az is, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban jelenleg 100 mezőgazdasági munkásra 0,8 távbeszélő-állomás jut. Az ipari üzemek ebben a vonatkozásban természetesen jobb helyzetben vannak, bár most, az ipari átszervezések következtében új, s ugyancsak jogos igénylők jelentkeznek, s e kérések teljesítésével kisebb-nagyobb mértékben feltétlenül hozzájárulhatunk az iparunkra háruló kötelezettségek teljesítéséhez. Fontos feladatnak tartjuk a lakosság köréből jelentkező telefonigénylők kéréseinek teljesítését is. Ha a felszabadulás előtti és a jelenlegi lakástelefonokat számszerűleg próbáljuk öszszehasonlítani, a fejlődés rendkívül nagy. Az efféle összehasonlítás azonban nem lehet mérvadó számunkra, s bár azelőtt csupán az úgynevezett jólszituált családok otthonaiban csöröghetett a telefon, arra törekszünk, hogy az életszínvonal, a kulturális igények növekedésével párhuzamosan minél gyorsabban eleget tegyünk a lakosság igényeinek.

- Meg kell azonban jegyeznem, hogy az új távbeszélő-állomások bekapcsolásának határt szab a telefonközpontok fejlesztésének üteme. Ebből következőleg a távbeszélő szolgáltatás szélesítése függvénye híradástechnikai iparunk fejlődésének. Az előrehaladást ezen a téren igyekszünk azzal is gyorsítani, hogy szoros, gyümölcsöző együttműködést alakítunk ki a KGST-n belüli országokkal, s jó kooperáciora törekszünk más országokkal is. A miniszter megemlítette, hogy a posta távíró szolgáltatása világszínvonalon áll, s például a rendelkezésre álló automatikus géptávírók, telex-gépek számottevően segítik a külkereskedelmi és egyéb szerveket nemzetközi kapcsolataik fenntartásában és bővítésében.

A rádió- és tv-hálózat fejlesztése

Rátérve a rádióműsor továbbítás, a rádióval kapcsolatos szolgáltatások kérdéseire, elmondta, hogy a rádióelőfizetők számaránya eléri az európai országokét - 100 lakosra 25 előfizető jut -, s hogy a közeljövőben minden bizonnyal elérjük, hogy hazánkban minden családnak lesz rádiója. Korántsem lehetünk azonban elégedettek a vételi lehetőségekkel, s még sok tennivaló vár ránk, míg az egész ország területén jó műsorszórást biztosíthatunk. A helyzeten javítanunk kell a hullámsávok koordinálásával, a frekvenciaszolgálat összhangjának megteremtésével is. Dr. Csanádi György szólt a tv-műsorok továbbításának kérdéseiről is. Elöljáróban megjegyezte, hogy hazánkban ma már 1000 lakosra 52 televízió-előfizető jut, s bár nálunk jónéhány évvel később kezdődtek meg az adások, mint más európai országokban, az elmaradást lényegében behoztuk. - A vételi lehetőségek javításával már a mostani ötéves terv időszakában szeretnénk elérni, hogy a tv műsorait az egész ország területén tökéletesen vehessék. Tartalékadók létesítésével biztosítani kívánjuk az adás és a vétel zavarmentességét, biztonságát, s kis adók építésével meg akarjuk szüntetni az árnyékolt helyeket. Az elképzelések között természetesen szerepel második televízióadás bevezetése is. Erre azonban csak a hoszszútávra szóló tervek valóraválása idején kerülhet sor. A Szovjetunióval létesített mikrohullámú összeköttetés megtermetése után a fejlődés következő állomása a lánc kiépítése Románia és Nyugat felé. A mikrohullámú lánc a külföldi tv-adások átvételét sokkal biztonságosabbá, zavartalanabbá teszi majd. A posta fejleszteni kívánja a rádió ultrarövidhullámú műsorának továbbítását, a Jó hangminőségű URH adások vételi körének bővítése elsősorban a komoly zene kedvelőinek szerez majd sok örömet. A közlekedés- és postaügyi miniszter referátuma végén hangsúlyozta:

- A felvevőszolgálat korszerűsítése, az automata-telefonközpontok számának gyarapítása, a legkülönbözőbb területeken előirányzott gépesítés, a rádió, és tv-műsorok továbbításában tervbe vett jelentékeny fejlesztés nagyban hozzájárul majd a panaszok számának csökkentéséhez, az igények teljesebb kielégítéséhez. Az ígéretes tervek megvalósításának legtöbb előfeltétele azonban, hogy a posta dolgozói továbbra is hivatásszeretettel, fegyelmezettséggel dolgozzanak. Eddigi elismerésre méltó, jó munkájuk biztositéka annak, hogy kötelezettségeiknek eleget tesznek, s az uj törvény biztosította lehetőségek felhasználásával megoldják a rájuk háruló feladatokat. Kérem, hogy az országgyűlés a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot fogadja el - fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter.

Ezután Bondor József, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: 1959, a televízióadás megkezdése óta ugrásszerűen nőtt és ma már meghaladja az 530 000-et a televíziókészülék-tulajdonosok száma. E téren több olyan fejlett országot értünk el és előztünk meg valamelyest, mint például Ausztria. Bondor József befejezésül bejelentette, hogy az országgyűlés ipari bizottsága a törvényjavaslatot változtatás nélkül elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

LŐRINCZ PÁLNÉ CSONGRÁD MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA

A törvényjavaslat nem okoz anyagi hátrányokat.

A törvényjavaslat vitájában dr. Hargitai Katalin Vas megyei, Klujber László Fejér megyei képviselő felszólalását Lörincz Pálné Csongrád megyei képviselő beszéde követte.

A közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs előadói beszédében - kezdte felszólalását Lőrincz Pálné -, valamint Bondor elvtársnak az ipari bizottság részéről a törvénytervezethez fűzött véleményezéséből értesültünk arról, hogy a régi postatörvény elavult, nem felel meg a gyakorlati élet követelményeinek. Érthető ez. hiszen gazdasági és társádalmi életünkben alapvető változások mentek végbe.

Közben a mindennapok gyakorlata is új postai, de főleg távközlési ágazatokat terebélyesitik ki, mint például a vezeték nélküli távközlés Bővülése során előtérbe kerülő frekvenciagazdálkodás. Vagy a rádió- és televizió-zavarelhárítás. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyar Posta és a szolgáltatásait igénybe vevő lakosság jogviszonyát szabályozza. Jogokat biztosít és kötelességeket szab meg mindkét fél számára. Előterjesztését az 1956-os párthatározat óta hosszú felmérő és előkészítő munka előzte meg. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat vitájában hallottuk szakemberek véleményét is. Most én, aki nem vagyok postás dolgozó, csak a postát és távközlést gyakran igénybe vevő ügyfelek egyike, a másik oldalról, a felek részéről szólnék a vitához. Természetesen arra nem számítottam, hogy más is van, aki hasonló szemszögből vizsgálja a kérdést. Mint ügyfélnek, elsődleges szempontom a javaslat elemzésében az, hogy mennyiben szolgálja az állampolgárok érdekeit, hogyan javítja a posta által nyújtott szolgáltatásokat, s milyen mértékben csökkenti a még gyakran előforduló vitás ügyeket a két fél között. Éppen ezért, a törvényjavaslatból azokat a pontokat kívánom kiemelni, amelyeket az. állampolgárok szempontjából különösen jelentősnek ítélnek meg. Mindjárt elsőként lényegesnek tartom, hogy a javaslat a szolgáltatásokat igénybevevők számára az eddigieknél nagyobb anyagi terheket nem állapit meg, anyagi természetű változtatásokat nem is tartalmaz. A lakosság szempontjából is jelentősnek látom továbbá a miniszter elvtárs által említett 7. paragrafusban lefektetett, a közvetett kézbesítésre vonatkozó rendelkezést. A szervek, vállalatok, szövetkezetek részére kimondott átvételi kötelezettség ugyanis nemcsak a postai kézbesítők munkáját könnyíti meg, hanem ezen túlmenően elősegíti azt is, hogy a címzett gyorsabban és egyszerűbben jusson a neki szóló küldeményhez, és feltehetőleg csökkenteni fogja a késedelmes vagy téves kézbesítésekből eredő reklamációkat is. A javaslat nagyobb része foglalkozik a hírközléssel, a vezetékes és vezeték nélküli távközlés kérdéseivel. Tudjuk, hogy a felszabadulás óta a posta hírközlő tevékenysége állandóan növekszik. Ma például a telefont a legszélesebb néprétegek ignéylik. Azonban ezek a berendezések, különösen távbeszélő vonatkozásában, már gyakran objektív akadályokat gördítenek a távközlési szolgáltatások javítása és fokozása elé. A régi kézikapcsolású, kis befogadó képességű központok és az elavult légvezetékek a legjobb törvény mellett sem tudhatnak lépést tartani a fokozódó jogos igényekkel. A három megyét felölelő Szegedi Postaigazgatóság területén például -, de gondolom más igazgatóságoknál is - érződik ennek a problémának a súlya. Csongrád megye városaiban, igy a közei hatvanezer lakosú Hódmezővásárhelyen például még az ezret sem éri el a telefonelöfizetők száma, holott az igények a telefon iránt jóval nagyobbak. Gyakori eset, hogy foglalkozásuknál, beosztásuknál fogva fontos, a telefonra jogosan igényt tartó emberek, közöttük párt- és tanácsi vezetők, orvosok évek óta nem tudnak távbeszélőkészülékhez jutni. Az automata központ megépítése Hódmezővásárhelyen és Csongrád megye többi városaiban is - annál is inkább sürgős -, mert a számunkra olyan nagyfontosságú és annyira várt ipartelepítés ebben a vonatkozásban gondjainkat csak növelni fogja. Éppen ezért nem is lehet számunkra megnyugtató, hogy az új központ beszerelése talán még a harmadik ötéves tervben sem biztosított. Természetesen tudom, hogy ez a probléma nem máról hólnnpra megoldható feladat, hiszen komoly beruházásokat kíván népgazdaságunktól, a nemzeti jövedelem felhalmozási alapjából a nagybefogadó képességű automata központok berendezése és az elavult, korszerűtlen postaépületek ekontrukciója, de a naponta adódó problémák sürgetnek bennünket s engem is arra késztetnek, hogy a távközlésről szólva erre is rámutassak és az illetékesek mielőbbi segítségét kérjem. A postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat az állampolgárok érdekeit szolgálva kimondja, hogy a magyar posta az ingatlanokon tartókat és egyéb szerelvényeket helyezhet el. de ha azok az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozzák, a tulajdonos kártérítést, vagy a javítás elvégeztetését kérheti. Ez nagyon helyes, de egyetértek azokkal, akik a végrehajtási utasítások pontosabb megfogalmazását kérik. A távközlési összeköttesét. a fák galylyazását, illetve kábelek esetében a gyökérzet útban levő részének eltávolítását a posta ugyancsak az állampolgárok érdekében csak előzetes utasítás után és kártalanítás alapján végezheti. Ezek a pontok úgy gondolom sok vitának elejét vehetnék pontosabb fogalmazás esetében. A rádióelőfizetők és az egyre növekvő számú televízióelőfizetők jobb vételi viszonyait szolgája a törvényjavaslatnak a villamosberendezések zavarszűrőkkel való kötelező ellátásáról szóló pontjai és a frekvencia-gazdálkodásról, szóló egyes rendelkezések. Jogot biztosít a törvénytervezet, a rádió- és televízió előfizetőknek antennák létesítésére, bérleti viszony esetén is, emellett azonban gondol az ingatlantulajdonosokra is, amikor kimondja, hogy az antennák csak szabványok szerint és a biztonsági előírások megtartásán val szerelhetők fel és csak az ingatlan állagának veszélyeztetése nélkül. A törvényjavaslat 24. paragrafusa úgy rendelkezik, hogy a város és községrendezési terveknél és egyéb beruházásoknál biztosítani kell a posta és távközlési épületek, berendezések, vezetékek elhelyezését is. Ezt a rendelkezést mind népgazdasági szempontból, mind pedig a lakosság érdekében igen jelentősnek tartom. Sok felesleges kiadásnak és korábban tapasztalt észszerűtlenségnek lehet ezzel elejét venni. Itt példának hoznám fel a Csongrádon telefon beszerelése nélkül megépült modern irodaházat, amely ugyan készen áll, de telefon hiányában nem üzemelhet. Napjainkban sorra készülnek el városaink távlati-fejlesztési tervei is. Ezek a tervek mindenütt egy bizonyos lakoslétszámmal számolnak. Helyes, ha ezeknél a postai és távközlési szolgáltatások iránt várható igényt is figyelembe vesszük, nehogy a valóságos élet tíz-húsz év múlva újabb, a maihoz hasonló objektív nehézségek elé állítson bennünket. Az elmondottak kihangsúlyozása mellett a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, az elhangzott módosítás megtartásával, az ügyfelek szemszögéből vizsgálva is igen jónak és hasznosnak tartom, a magam részéről elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.)

Válasz az elhangzott felszólalásokra

A vitában elhangzott felszólalásokra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válaszolt. Jóleső érzéssel nyugtázta a posta dolgozóinak jó munkáját dicsérő elismerő szavakat. Köszönetet mondott azokért a javaslatokért, amelyek a posta feljesztését, a végrehajtási utasításoknak a törvény szellemét tükröző helyes kialakítását kívánják segíteni. Kérte a felszólalókat, hogy különösen a technikai kérdések megoldásában a harmadik ötéves terv előkészítése során is támogassák majd a postát és az illetékes szerveket. A miniszter ezután bejelentette, hogy egyetért az előterjesztett két konkrét módosító javaslattal, elfogadja azt az indítványt, amelyet Bondor József előadó nyújtott be az ipari bizottság nevében. Ezek a változtatások a törvény érdemi részét nem módosítják, ellenben a törvény szellemét helyesebben, világosabban juttatják kifejezésre. Ugyancsak egyetért dr. Hargitai Katalin képviselőnő módosító javaslatával is. Ez a törvényjavaslat szövegére vonatkozik és azt a célt szolgálja, hogy az új törvény jobban alkalmazkodjék a polgári törvénykönyvhöz. Kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az említett modosításokkal együtt fogadja el. Az országgyűlés ezután a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot az ipari bizottság és dr. Hargitai Katalin módosító javaslataival együtt egyhangúlag elfogadta. Ezután ebédszünet következett.