Petőfi Népe - pn_1964_08_16_115p.txt
A vonal túlsó végén
Bardóczky Simon, a Kecskeméti 1-es számú Megyei Postahivatal vezetöhelyettese
- Halló! Most telefon ügyben telefonálunk Bardóczky elvtársnak. - Hígyje el, nem a szójáték kedvéért tesszük. Számos olvasónk panaszolta ugyanis - s erről saját magunk meggyőződhettünk már nem egyszer - hogy a kecskeméti távbeszélő központ túl gyorsan kapcsolja szét a helyi beszélgetéseket, ha valamelyik állomás vidéki hívást kap. Tudjuk, hogy nem nagy ügy ez, de bosszantó.
- Ismerjük a problémát, mert akár hiszik, akár nem, nekünk sem könnyebb vonalat kapni, vagy nyugodtan befejezni egy beszélgetést, mint bármelyik előfizetőnek.
- Köszönjük, hogy együttéreznek velünk, de ezzel még nem elégedhetünk meg.
- Köztudomású, hogy a kecskeméti központ túlterhelt. Elsősorban műszaki okokra vezethető tehát vissza az, hogy a helyi beszélgetést sokszor előzetes figyelmeztetés nélkül szakítják meg az interurbán hívás esetén, vagy csak hosszas tárcsázás után kap vonalat az előfizető. Igazgatóságunk, sőt, legfelsőbb irányító szerveink is ismerik a kecskeméti posta nehézségeit. Pillanatnyilag azonban még nem tudunk választ adni arra vonatkozóan, mikorra várható javulás a műszaki feltételekben.
- A jelenlegi körülmények között tehát semmiképpen sem segíthetünk a bajon?
- Türelmet és udvariasságot ígérhetünk és ezt kérjük dolgozóink nevében az előfizetőktől is. Az idegesekedés, felesleges kiabálás ugyanis csak árthat. Sajnos, sokan munkahelyük telefonján keresztül bonyolítják le magánbeszélgetéseiket és ezzel fokozzák a zsúfoltságot. Segítene a bajon az is, ha a több számmal rendelkező vállalatok, intézmények egyet a vidéki beszélgetésre jelölnének ki, így jórészt elkerülhetnék - a panaszként említett - váratlan bontást.
- Köszönjük a tájékoztatást és ezzel be is fejezzük a beszélgetést, mert a posta elve: Telefonáljon röviden!
B. D.