A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1982_07_06_4p.txt
Tökéletes telexhálózat
A köztudatba telex néven átment távgépíró-hálózat első előfizetőit 1933-ban jegyezték be Németországban. Napjainkban, közel fél évszázaddal később, már jóval több mint félmillió telexállomás működött a világon, csaknem mindenütt teljesen automatizált központokkal. A tóvirógép-hálózat jellegzetes eszköze az úgynevezett start-stop rendszerű (szinkron üzemű) telexgép, amelynek billentyűzete, kezelése az irógépéhez hasonló. Üzemeltetése azonban nem kíván állandó felügyeletet, vagy műszaki közreműködést. Nagy előnye továbbá, hogy a távgépíró csatlakoztatására elegendő egyetlen telefonérpár. Az összeköttetés felépítése számtárcsával vagy billentyűzettel történik (mindig a nemzeti hálózat rendszerétől függően.) A telex előfizetők egymást ún. névadóval azonosítják, amely tulajdonkeppen egy automatikus szövegképző eszköz, a nemzetközi távíróhálózat távgépíróinak szabványos névadó szövege húsz távírójelből áll. A magyar telexhálózat teljesen automatizált, számtárcsaválasztású rendszer.
A világszerte gyorsan fejlődő telexhálózat szinte korlátlan alkalmazási lehetőségeket kínál a legkülönbözőbb területeken. Napjaink külkereskedelme elképzelhetetlen fejlett telexkapcsolat nélkül, de a belföldi és nemzetközi ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi stb. együttműködés hatékonyságának is előfeltétele a csak távgépíróval megvalósítható, gyors és pontos összeköttetés. De tudományos vonalon - például a meteorológiai adatok gyors nemzetközi cseréje vonatkozásában is nélkülözhetetlenek a jól kiépített telexhálózatok.
Ám a telex minden előnye ellenére jó ideig eltarthat, amíg a beérkezett írásos anyag a címzetthez eljut. A rendszer hasznosságát és gyorsaságát nagymértékben javítaná, ha - akárcsak a telefonnál - az egyes hivatali részlegekben mellékállomásokat lehetne felállítani. Nos, a nyugatnémet Siemens gyár szakemberei megteremtették a lehetőségét, 200 mellékállomásból álló hazai rendszerek létesítésének. E rendszer központi egységei tárolnak, korrigálnak, közvetítenek, és a párbeszédet is megengedik.
-----------------------------------------------------------
Epül a "Jugoslavija-II" műbolygó állomás
Belgrádtól 200 kilométernyíre délre, Ivanjica városka közelében fokozott ütemben épül a "Jugoslavija-II" új műbolygó állomás, amely az első hasonló állomással együtt lehetővé teszi, hogy az ország közvetlen telefon és telexösszeköttetésbe kerüljön bármely másik országgal, ugyanokkor pedig - meghatározott körzetben - kiváló televíziós vételt és adást biztosit.
- A munkálatok gyorsítását az teszi időszerűvé, hogy Jugoszlávia - közelebbről Szarajevó városa - lesz, a házigazdája az 1984. évi Téli Olimpiai Játékoknak. A telekommunikációs lehetőséget bővítő állomás 1983 végére készül el, s egyidejűleg több országgal biztosít közvetlen televizióközvetítést. Amíg az első - már 8 éve működő - műbolygó állomás az Atlanti-óceán térségét hozta közel Jugoszláviához, ez a második az Indiai óceán körzetét, közvetlen kapcsolatot teremtve Ausztrália, Kína, Japán, Indonézía és más országok területével.
- Beruházási költsége körülbelül 300 millió dinár. Mindkét állomást - az elsőt és a másodikat - egy helyről iányítják majd. Ugyanakkor készülnek már a tervek a következő, a harmadik - ugyancsak Ivanjica térségében létesülő - műbolygó állomás építésére, azzal a céllal, hogy Jugoszlávia ne csak a szomszédaival, hanem távolabbi országokkal is kapcsolatban álljon.
A cikk eredeti linkje...... 1.
