A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Dunántúli Napló - dn_1982_03_22_203p.txt
Pécs bekapcsolódik az államok közötti távhívó hálózatba
00-ra jön a nemzetközi búgás
Az indulás 1982 második felében
36-72-15-000. Nem komputerbe való kódszám. Csupán játszom a lehetőséggel: így hívnám fel szerkesztőségünket mondjuk egy párizsi kiskocsmából - közvetlen tárcsázással. Bejelenteném szerkesztőmnek, hogy estére a Folies Bergére-be megyek - Rue Richter 32 - és ha akar, visszahívhat a 00-33-1-7-704-121-en. Az előbbit már eddig is megtehettem volna, ugyanis Magyarország bármelyik "crossbar” száma hívható Párizsból közvetlenül. (A 36 hazánk körzetszáma, a 72 Pécsé, a 15-000 pedig munkahelyem hívószáma. Az utóbbit szerkesztőm teheti meg - 1982 második félévében. Ugyanis Pécs bekapcsolódik a nemzetközi távhívó hálózatba.) A nemzetközi "búgóhang” 00-ra jön be, Franciaország körzetszáma 33, Párizsé 1, s a többi a Folies Bergére-é.)
- Mint azt dr. Bányai Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője elmondotta, mindez nagy lépés lesz a pécsi telefonozás történetében: a telefonelőfizetők lakásukról, közvetlen tárcsázással elérhetnek 31 országot, az ott élő ismerőseiket, barátaikat, szeretteiket. Hívhatják többek között Föröer-szigeteket - 30 -, Vatikánvárost - 39 -, Liechtenstein - 352 -, Csehszlovákiát - 45 - és ha tetszik Szovjetunióból Moszkvát, Minszket, Kijevet, Lenigrádot, Tallinnt - 7 - s hamarabb bejön a hívott fél, mint mondjuk a Bikali Állami Gazdaság. S főleg: tisztábban is halljuk a hívott fél hangját, mert a nemzetközi telefonozásban kötelező a jóminőségű hang biztosítása...
- Régiónkban a "nemzetközi közvetlen" ebben az ötéves tervciklusban csupán Pécs privilégiuma: a többi megyeszékhely - város - később kapja meg ezt a lehetőséget. (Siófok góckörzet kivétel: ő már megkapta!) Ugyanakkor az is jó hír, hogy az úgynevezett "pécsi számmal" rendelkező "városkörnyéki" községek - ilyen például Baksa, Szalánta - szintén bekapcsolódnak a nemzetközi távhívásba.
- A start pontos időpontja még nem tisztázott, a Postaigazgatóságon úgy mondják: 1982 második félévében válnak nemzetközivé a pécsi telefonok. Természetesen a startot megfelelő kampány előzi majd meg: minden előfizető részletes tájékoztatást kap, s egy "kis-okost", melyben minden távhívással hívható ország száma, nagyvárosainak körzetszáma benne van. Érdemes megjegyezni a 170-111-es fővárosi számot is, ugyanis ez a távközlési tájékoztató szolgálat hívószáma, s reggel 7-től este 21 óráig minden távközléssel kapcsolatos kérdésre választ ad ... (Ma is.)
- Végül egy érdekesség, amiről úgy érzem, kevesen tudtunk. Minden külföldi hívásnál közvetve "valutát" igénylünk az államtól. Ugyanis egy párizsi beszélgetés dija több részre oszlik. Kap belőle a Magyar Posta, aztán az ország területén átmenő kábel hosszának függvényében Ausztria, NSZK és Franciaország. Ausztria és NSZK tranzit országként, mert átengedte a "hangot", Franciaország pedig a határ és Párizs közti szakaszért. S nem forintot kérnek a külországokban, hanem a közös elszámolást könynyítő nemzetközileg elfogadott, svájci arany-frankot. Természetesen ha külföldről hívnak bennünket, mi is frankban kapjuk a beszélgetés díját. (Jegyezzük meg: Magyarország kitűnő tranzitállam ebből a szempontból!)
- Kézenfekvő a következtetés: vigyázni kell majd a külföldi beszélgetésekkel. Ugyanis, ha valaki az előbbiekben említett Föröer-szigeteken élő anyósát felhívja, úgy pörög a számláló, mint a villanyóra, mikor a tűzhely sütőjét maximumra kapcsoljuk. Néhány perc alatt párezer forintot is elpörgethetünk...
Kozma F.
A cikk eredeti linkje...... 1.
