A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Vasárnapi Ujság - vu_1905_07_30_498p.txt
FÉNYKÉPEK KÜLDÉSE
TÁVIRÓ-DRÓTON.
Van egy fém, a szelénium, melynek az a tulajdonsága, hogy villamos áram támad benne, ha fénysugarak esnek reá. S minél erősebb a fénysugár, annál erősebb lesz a villamos áram, a mely keletkezik.
A szeléniumnak ezt az érzékenységét gyakran megkisérlették már arra használni föl, hogy segítségével a távolban levő tárgyakat látni lehessen. Vagyis arra, hogy száz és több száz kilométernyi távolban levő tárgyakat meg lehessen látni, mint a hogy ily távolságból - a telefon segítségével - beszólni lehet. Az ily irányban tett kísérletek eddig nem vezettek sikerre, - kérdés, fognak-e vezetni valaha. De sikerűlt felfedezni egy oly eljárást, melynek segítségével egy fényképnek másolatát át lehet küldeni táviró-dróton egyik helyről a másikra.
Az e czélra szolgáló készüléket rajzban is bemutatjuk olvasóinknak.
E készülék lényeges részei I és II-vel vannak jelölve képünkön. Az I. készülék a feladó állomáson működik. Egy üvegcsőre (C), mely a B tengely körül forog, rá van erősítve egy vékony szelénium lemez. E lemezre fektetik az elküldendő, vagy hogy úgy mondjuk, átsürgönyözendő fényképnek a negatív lapját. Ezt a fényképet aztán megvilágítjuk oly módon, hogy egy Geissler-féle csőnek világossága üveglencse segítségével essék reá. Miután az üvegcső forog, s forgás közben előre halad, a fényképnek minden egyes pontja meg lesz fokonként világítva. E világítás által villamos áram keletkezik, mely a D drót segítségével az érkező állomásra vezettetik. Már most könnyű megérteni, hogy mikor az üveglencse által átbocsátott világosság a fényképnek egy sötét pontjára esik, akkor a keletkezett villamos áram kisebb lesz, s annak hatása is megfelelőleg kisebb az érkező állomáson, mint hogy ha e fény egy világosabb pontra esik.
Az érkező állomás készülékének lényeges része II-őn látható. A D dróton érkezik a villamos áram. E drót egy Geissler-féle csőbe (F) vezet, s ott fényt támaszt, mely megvilágítja az E hengert. Ez a henger szintén forog, még pedig megfelelőleg és konformisan a feladó állomás hengerével. A mikor a feladó állomáson egy világosabb pontra esik az üveglencse által átbocsátott fény, abban a pillanatban erősebb fény jelentkezik az érkező állomás érzékeny lencséjén is, és viszont. A kép, mely így keletkezik, megfelelő az eredetinek, úgy hogy egészen jól kivehető s felismerhető fotográfiákat lehet e készülékek segítségével egyik helyről a másikra áttelegrafálni. A képünkön levő II-ábra a feladó állomáson levő többi eszközöket tünteti fel, a IV. pedig az érkező állomás eszközeit. Az V-tel jelölt arcz egy fénykép, mely ily alakban érkezett meg a rendeltetési állomáson.
A cikk eredeti linkje...... 1.
