A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1968_03_14_5p.txt
Telefonkagyló a zsebben
- Mennyi a keresete az olajfúróknál?
- Kettőezerháromszáz forint havonta.
- Hány éves, mióta dolgozik?
- Tizennyolc múltam, nyolc hónupja vagyok Szegeden.
Anyám Dunántúlon lakik,apám külön él tőlünk.
- Hogyan történt?
- A Jégkunyhóban voltam társasággal. Berúgtam.
Reggel munkába kellett volna mennem.
Ezért telefonálni akartam a fúrómesternek,
hogy beteg vagyok.
- Mikor és honnan akart telefonálni?
- Éjjel kettőkor a Széchenyi téri nyilvános telefonfülkéből.
- Na és... ?
- Nem sikerült a telefonálás.
- Aztán?
- Másra nem emlékszem pontosan.
- Majd emlékeztetem. Leszakította a telefonkagylót láncostól,
zsebrevágta, s elindult a dorozsmai munkásszállásra.
Űtközben a rendőrjárőrök igazoltatták, ekkor vették észre
a zsebéből kilógó telefonkagylót.
- Igen, aztán már visszaemlékeztem.
- Miért tette?
- Részeg voltam. Nagyon szégyellem, megbántam.
- Mennyi pénzt szokott hazaküldeni?
- Ezerezerháromszáz forintot havonta. Amennyit kér anyám.
A társadalmi tulajdonban okozott kár megtérítésén felül 400 forintra bírságolják Z. Cs. olajbányászt.
A cikk eredeti linkje...... 1.
