A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1968_03_06_38p.txt
A nemzetközi sajtóközpont mérlege:
Több minit 1300 felex- és telefonbeszélgetés külfölddel
A hétfő délutáni - bátran mondhatjuk - non stop jellegű sajtókonferencia-sorozat után a keddi nap már lényegesen csendesebb, nyugalmasabb volt a tudósítók, rádió- és televízióriporterek főhadiszállásán, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában berendezett nemzetközi sajtóközpontban. így azután mód nyílott a konzultatív találkozóval kapcsolatos különböző adatok összesítésére. A statisztikából kitűnik, hogy március 4-ig a telexgépeket a különféle hírügynökségekkel, külföldi lapokkal lebonyolított beszélgetésekre több mint 700 alkalommal vették igénybe. Legtöbbször Japánba telexeztek, ezenkívül az angol Reuter, illetve az amerikai hírügynökségek használták leggyakrabban a telexgépeket.
- Az interurbán telefonforgalom méreteire jellemző, hogy egy hét alatt öszszesen 508 külföldi hívást kezdeményeztek a sajtóközpont postahivatalából, ahová viszont 102 hívás futott be öt világrész országaiból. Ha a perceket öszszeadjuk, kiderül: 90 órát beszéltek a tudósítók. Különösen nagy számú beszélgetést folytattak a nyugatnémet, az olasz, az angol, a francia, a csehszlovák és az NDK-beli újságírók.
- Az alkalmi televíziós stúdióból 32 élő adást közvetítettek külföldre: Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Jugoszláviába, Olaszországba. Ausztriába és Franciaországba. E tekintetben az NDK a listavezető, utána a Szovjetunió, illetve Csehszlovákia következik a leg több élő adással. A külföldről érkezett tv-sek ezenkívül 24 esetben kértek filmforgatásra stábot magyar kollégáiktól. A magyar televízió 15 alkalommal sugárzott interjút, illetve adott tudósítást sajtótájékoztatókról.
- Összegezve a budapesti konzultatív találkozó egyéb tapasztalatait: ami a nemzetközt sajtóközpontot illeti, örömmel állapíthatjuk meg, hogy példaszerű együttműködés alakult ki a külföldi és a magyar újságírók között, s léptennyomon felfigyelhetett az ember arra, hogy bár az idegen nyelvet nem mindenki beszélte tökéletesen, különösen a külföldi kollégák a magyart -, mégis a legtöbb esetben sikerült megérteniük egymást, s teljesíteni az akkor éppen időszerű kívánságokat.
V. T.
A cikk eredeti linkje...... 1.
