A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1978_10_28_4p.txt
Optikai telefonkönyv
Az Egyesült Államokban a nyilvános telefonfülkék telefonkönyveit gyakran ellopják, eltépik, vagy egyéb módon használhatatlanná teszik. Ezért kísérletek folynak optikai telefonkönyvek bevezetésére. Az optikai telefonkönyv a következőképpen működik. A nevek, a címek és a telefonszámok a fülke falára erősített dobozban elhelyezett mikroszalagon vannak. Leolvasásukra a doboz elé erősített forgatható karral ellátott távcső szolgál. A kart három kerékkel lehet a megfelelő irányba forgatni. Az elsővel a keresett név kezdőbetűjét kell beállítani, majd a másik kereket addig forgatni, míg a név a számmal együtt megjelenik a távcsőben. A harmadik kerék segítségével élesre állítható a kép.
-----------------------------------------------------------
Üzenet lézerrel.
A hírközléssel foglalkozó szakemberek tudják, hogy a rendelkezésükre álló frekvenciatartományt egyre bővíteni kell, mert a jelenleg használt sávok mind telítettebbekké válnak.
- A folyamat 15-20 éve kezdődött a középhullámú rádiózásban, és ma már katasztrofális méreteket ölt a zsúfoltság. A középhullámú sávban nem lehet olyan csatornát - hullámhosszt - találni, amelyen ne működne mér adóberendezés, akár többször tíz is a világban. Ezért van az, hogy ma egy adott terület kielégítő ellátásához néha tízszer akkora teljesítmény is kevés lehet, mint 20 évvel ezelőtt. Gondoljunk csak a solti Kossuth-adóra: 2000 kW-os teljesítménye ellenére is vannak olyan területei az országnak, ahol nem kielégítő a vétel, míg 20 évvel ezelőtt a lakihegyi 135 kW-os adó fél Európát besugározta. - Kétségtelen, hogy az elektronika fejlődése a hírközlés - rádió, tv, telefon és adatátvitel - céljaira igénybe vehető hullám tartományokat hihetetlen mértékben kibővítette a centiméteres hullámhossz felé, azonban ennek a folyamatnak természeti-technikai korlátai vannak, így a kutatók egyre inkább más, a hagyományos rádióhullámoktól különböző eszköz kidolgozására törekszenek.
- Így tesznek a NASA kutatói is, és az eddigiek alapján kecsegtető eredményre számíthatnak. Rádióhullámok helyett széndioxidgáz töltésű lézert használnak, amely 10.6 mikrométer hullámhosszúságú fényt bocsát ki. Ezt a sugárzást vivőhullámként használva olyan hírösszeköttetés létesíthető, amelyen egy időben 3 színes tévéműsor is átvihető.
- A sugárnyaláb rendkívüli irányíthatósága lehetővé teszi, hogy sok-sok ilyen rendszer működjön egymás közelében anélkül, hogy egymást zavarnák.
- A lézeres hírösszeköttetéssel már máshol és korábban is foglalkoztak a szakemberek, azonban néhány kilométernél nagyobb távolságra sohasem sikerült üzenetet küldeniük. A NASA szakemberei eddigi kísérleteik alapján állítjuk, hogy az általuk fejlesztett rendszer alkalmas lesz alacsony pályán keringő távmérő műholdak adatainak földre juttatására, sőt a földtől állandó távolságra levő, azaz geostacionárius pályán keringő űrtávközlési műholdakat is be lehet kapcsolni a lézeres "hírvonalba". Ez pedig körülbelül 35 ezer kilométer áthidalását teszi lehetővé.
- Ha valóban sikerülne a lézert ilyen nagy távolságú "futárszolgálat”-ra fogni, akkor olyan távlatok nyílnának ismét a hírközlés előtt, amit ma még elméletileg sem lehet minden vonatkozásban felmérni.
A cikk eredeti linkje...... 1.
