A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Petőfi Népe - pn_1978_08_03_20p.txt
Fény-távközlés
Több országban kísérleteznek azzal,
hogy elektromos vagy rádióhullámok helyett fényhullámokkal oldják meg a városi távközlést. A fény azért látszik alkalmasabbnak erre a célra, mert az egy csatornán - például az elektromos érpáron - átvihető információ mennyisége egyenesen arányos a jel frekvenciával, márpedig a fény frekvenciája ezerszerese a legrövidebb rádióhullámokénak. Az Egyesült Államokban a Bell Laboratórium és a Western Electric szakemberei a közelmúltban elkészítették egy ilyen fényhullám-rendszernek a prototípusát.
Ennek fényforrása egy kis gallium-arzenid-alumínium lézer, amely egy moduláló áramkörrel másodpercenként 44,7 mllllószor kapcsolható be és ki. A próbául szolgáló rendszerben a jelek öszszesen 40 mérföldes utat tesznek meg. A fényt szállító optikai kábel anyaga szilikon-olvadékból húzott, rendkívül nagy átlátszóságú üvegrost. Ennek köszönhetően a fényveszteség kicsi: a mérések szerint a jelek erősítésére csak 4 mérföldenként van szükség. A fogadóállomásra érkező fényjeleket egy kis detektor elektromos impulzussá alakítja át. A kísérleti távközlési rendszer egyszerre 50 000 jel továbbítására alkalmas.
Televíziós közvetítésre alkalmas mini-lézerberendezés.
(MTI Külföldi Képszolgálat - KB.)
A Béli Laboratórium először a nagyvárosi telefonközpontok közti információszállításra akarja felhasználni a fény-távközlést, olyan területeken, ahol a zsúfoltság miatt további föld alatti vezetékek lefektetésére már nincs elegendő hely.
A hírközlésben felhasználják a lézert televíziós műsor továbbítására is. Az NSZK-ban, a hamburgi egyetem tudósainak a tervei alapján olyan nagy teljesítményű mini lézerberendezés készült, amely segítségével a századmilliméter vastag lézersugár egyidejűleg ezer televíziós műsort képes felerősíteni és továbbadni.
A cikk eredeti linkje...... 1.
