A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Budapesti Hírlap - 1911_04_automata.txt
Ez is magyar találmány: levélkézbesítő automata
Méghozzá elektromos kivitel, ami nem csak a kézbesítők dolgát könnyítette meg, hanem számos más előnye is volt. Azt nem tudni, hogy ezt a rendszert aztán miért nem alkalmazták a későbbiekben, de - talán éppen azért, mert nem közismert - érdemes a bemutatásra. Nem csőposta, nem bonyolult szerkezet, mégis zseniális megoldás!
Borítóképen: Levélkézbesítő automata egy fővárosi bérházban - 1911
Tudni kell, hogy azokban az időkben a postások számára kötelezővé tették, hogy a leveleket az ajtóig vigyék:
"... a levélhordókat a lift kötelezően vigye fel az emeletekre"
Nos, ez az elvárás ugyan érthető a lakók kényelme szempontjából, ugyanakkor a kézbesítő helyzetét egy kicsit sem könnyítette meg. Nem is feltétlenül csak az volt a probléma, hogy emeleteket kell járni -nem mindenütt volt lift akkor sem -, sokkal komolyabb gondot jelentett, hogy ebben a formában a levelek kézbesítése rengeteg időt emésztett fel, így egy-egy terület ellátása hihetetlenül sok időt vett igénybe.
Ez pedig azt eredményezte, hogy egyre lassabb lett a kézbesítés, és egyre több kézbesítőt kellett alkalmazni.
Márpedig ez egyik sem volt jó irány, már 1910-ben sem! De ezen túlmenően is voltak előnyök, de nézzük, hogy az automata kézbesítő hogyan működött! Tegyük hozzá: a kapu alatti rendszer - mint manapság például a panelházakban - már akkor is működött, de ezt sokan nem tartották megfelelőnek!
"Ha a levélhordó kézbesítésre megjelenik, úgy egy gombnyomással a szekrényeket leereszti, a leveleket, ha neki úgy tetszik ülő helyzetben a rekeszes szekrények nyílásain bedobálja és egy másik gombnyomással néhány pillanat alatt a szekrényeket felereszti az emeletekre."
A levélszekrények tehát a megfelelő emelet, és a földszint között le- és fel jártak, a címzetteknek így csakis a folyosóra kellett kimenniük, de nem kellett emeletet mászniuk, ahogy a kézbesítőnek sem!
Ezek mellett voltak még más előnyök is! Mindjárt ott volt a közegészségügy, ami akkoriban igen fontos volt, hiszen adott egy nagyváros, de a korabeli orvoslás még közel nem érte el azt a szintet, amit egy ilyen nagyvárosi tömeg igényelt volna. Az automata ebben is segített:
A kézbesítő kevésbé volt kitéve fertőző betegségeknek, és azt kisebb valószínűséggel adta át a címzetteknek.
De a legnagyobb előny mégiscsak az volt, hogy - miután lehívta a postaládákat, elhelyezte a leveleket a megfelelő szekrényben, és felküldte azt a kézbesítő - már mehetett is tovább! Ezzel rengeteg időt, és nemkülönben rengeteg munkát spóroltak meg.
Azt ugyan nem tudjuk, hogy annak idején mennyit keresett egy kézbesítő, ahogy azt sem, hogy mennyibe került az automata rendszer, de könnyen lehetséges, hogy a rendszer költségei messze meghaladták a kézbesítő akár több évi díjazását is, ezért nem terjed el az automata levélkézbesítő...
"Ma délelőtt tizenegy órakor adta át a budapesti posta- és táviró-igazgatóság a már előzően műszakilag felülvizsgált szabadalmazott Székely-Wertheim-Barcza-féle villamos levélkézbesítő-automata elsőpéldányát a nyilvános forgalomnak. A Mester utca 4-6. számú négyemeletes palotában nyert ez a rendszer első hajlékot."
forrás: Budapesti Hírlap, 1911. évi 80. szám
Nos, az épület ma is áll, íme:
A "két tornyos", világos színű ház az első, amit automata levélkézbesítő rendszerrel szereltek fel.
Azt sajnos nem tudjuk, hogy a levélkézbesítő rendszer működik, vagy sem, de tipp szintjén azt feltételezzük, hogy több, mint 100 év után nem feltétlen találnánk meg a rendszert az épületben...
A cikk eredeti linkje...... 1.
