A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1911_04_16_9p.txt
Halló! Kérem az ezret!
- Bekapcsolták az ezredik telefont. -
(Saját tudósítónktól.)
A szegedi telefon históriájában jelentős fordulat történt az elmúlt héten. Bekapcsolták az ezredik számú telefonállomást és ezzel a telefonközpont elérkezett ahhoz az állapothoz, hogy rövid időn belül ismét nagyobbszabásu bővitési és átalakítási munkálatokat kell ott végrehajtani.
A szegedi telefonhivatal rohamos fejlődése csak az utolsó harmadfél év alatt következett be. Addig nagyon lassan szaporodtak az előfizetők. Ennek jórészt az volt az oka, hogy 1909. előtt a régi rendszer szerint kapcsoltak még és ez hosszadalmas, rossz volt.
A szegedi telefonközpont ezernyolcszázkilencvennégyig magánvállalat volt, Ottovay Károly tulajdonát képezte és az Iskola-utcában volt elhelyezve a központi hivatal. Mindössze hatvankilenc telefonállomás volt Szegeden, amikor ezernyolcszázkilencvennégyben az intézményt átvette az állam. A kilencvenes években alig szaporodtak az előfizetők, ezerkilencszáz után azonban már nagyobb volt a szaporodás és ezerkilencszázkilencben az előfizetők száma meghaladta a hatszázat.
Abban az időben kezdték Magyarországon a központi teleprendszerü állomásokat bevezetni. Addig a régi rendszer alapján kapcsolták az előfizetőket és öt perc is eltelt, amig a központ megtudta, hogy az előfizető bevégezte a beszélgetést.
Ezerkilencszázkilenc augusztus tizenkettedikén, amikor Szegeden hétszázharmincöt állomás volt, tértek át az uj rendszerre, amely minden tekintetben megfelelő - kis lámpák kigyulladása jelzi a hívást és ugyancsak kigyulladás jelzi, hogy a fél befejezte a beszélgetést. Most már legföljebb három másodperc alatt szétkapcsolja a központ azokat, akik befejezték a beszélgetést. A Dugonics-utcai Hochmann-féle internátus kapta az első ilyen telefonállomást, de nyolc nap alatt Szeged valamennyi előfizetőjét ilyen állomással látták el.
A régi állomás abban különbözik a mostanitól, hogy amig azelőtt csöngetni kellett, most csak le kell akasztani a hallgató-kagylót, mire kigyúl a központban a lámpa. A telefon fejlődése szoros összefüggésben van a kereskedelem és ipar fejlődésével. Erre legjobb bizonyság az, hogy az utolsó három évben kétszáznál több uj állomást kapcsoltak be.
Ezerkilencszázkilencben bővítették ki a hivatalt, akkor ezerkétszáz állomásra rendezték azt be. Most már hamarosan be fogják kapcsolni a legmagasabb számot is és elérkezik az ideje annak, hogy a telefonközpontot ismételten ki kell bőviteni.
Most hét helyi kapcsoló és három interurbán kapcsoló mellett állandóan tiz hölgy dolgozik. Nagyon sok a munkájuk. Szegeden átlag kilencezerkétszáz beszélgetést folytatnak minden nap - egy-egy kapcsolóra tehát majdnem ezer kapcsolás jut. Ha tekintetbe vesszük, hogy ezernél több előfizető van már, egy-egy állomás aránylag, átlag tízszer beszél egy nap. Érdekes lesz itt megemlíteni, hogy a nyugati államokban az előfizető átlag ötször beszél, a keleten ellenben huszonötször.
Az ezredik állomást a Központi tejcsarnok Gizella-téri fiókintézetében szerelték föl. Ezentúl lehet kérni a központtól a tiz - nulla = nulla állomást is, de már a tiz - tizet is lehet kérni. Már ilyen állomás is lesz a napokban. A Vigszinpad igazgatósága kapja ezt a számot. De nemsokára, ha a fejlődés ilyen rohamos lesz, már az ezerkétszázas állomást is lehet kérni.
És itt meg kell emlékeznünk arról a nagy és nehéz munkáról, amelyet a központos kisaszszonyok végeznek. Nagyon sok dolguk van és igazán lelkiismeretesen végzik a munkájukat, A hivatal főnöke Kopasz József osztályvezető, aki nagyon ügyel arra, hogy a közönségnek ne legyen kifogása a központ ellen. Hogy a szegedi telefonközpontban annyira mintaszerűek az állapotok, azért elsősorban Kopasz Józsefet illeti az elismerés és a dicséret.
A cikk eredeti linkje...... 1.
