Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1912_01_16_3p.txt

A szegedi telefon története. (1883-1912)

- Kibővítik a központot. - Uj kapcsolások.

- Automata-telefonok. - A legújabb reformok.

- (Saját tudósitónktól.)

A közgazdasági és társadalmi élet mai lázas forgatagában nincs nagyobb jelentőségű és fontosbb intézményünk, mint a telefon. A telefon mindössze három évtizedes múltra tekinthet vissza és épen mert teljesen bekapcsolódott a mai közgazdasági életünkbe, ez alatt a rövid idő alatt is nagy mértékben fejlődött és Graham Bell, a zseniális kanadai tanító bizonyára nem ismerne a saját találmányára a mai rendszerű telefon-készülékben, hogy ha történetesen maga is részt nem vesz annak tüneményes evolúciójában.

- A föltalálás helyén, Amerikában vezették be és rendszeresítették a telefont legelőbb, de rövid pár év alatt már Európában is általános volt. Magyarországon 1883-ban rendszeresítették, először Budapesten de még ugyanabban az évben Szegeden is engedélyezték, az 1883. november 30-án kelt 23.991. számú engedéllyel, mely a "kizárólagosan szabadalmazott Szegedi Telefon Hálózat" vonalaira 9 forintban állapította meg az előfizetés havi diját.

- Ekkor még a helyi telefonszolgálat nem volt állami kezelésben, a helyközi, interurbán forgalomba pedig csak jóval később, mintegy évtizeddel rá kapcsolták be Szegedet. A helyi telefonhálózatot az Ottovay-cég bérelte. A telefon-központ ebben az időben a Zsótér-házban volt, még pedig a padláson. Akkor az megfért még ilyen szerény keretek között is. Azonban rövidesen államosították: és országosan szervezték a telefon szolgálatot. 1884-ben a telefon központ beköltözött az uj szegedi postahivatal helyiségébe, ahol még ma is, - de ugy lehet még tiz év múlva is lesz.

- A legelső telefont Szegeden a Szeged-csongrádi Takarékpénztárnál vezették be, a másodikat a légszeszgyárban. A forgalom nem igen nagy lehetett, mert az első évben csak 30-35 volt a telefon-előfizetők száma. És Szegednek abban az időben való kereskedelmi elmaradottságát bizonyltja, hogy csak nagyon lassan gyarapodott a telefon-előfizetők száma. Igen jó fokmérője a városok ipari és kereskedelmi fejlődésének a telefon s ezen az alapon örvendetesen állapithatjuk meg, hogy különösen az utóbbi években a kereskedelmi és ipari élet nagy mértékben föllendült, ugy hogy a mai 1132 telefon-előfizetésnek legnagyobb része az utóbbi két évnek az eredménye.

- 1884 december 1-én kapcsolták be az első telefont. Ez időtől évente átlag 60 az uj telefon-előfizetők száma, ugy, hogy 1901. december végén mindössze 407 telefon-előfizető volt Szegeden. Ez a meglehetősen lassú fejlődési arány is visszaesett a következő két évben, mert 1903 december havában is csak 450 előfizető volt. Az egész két évi szaporodás eredménye tehát csak 43, vagyis egy évre jut 21 előfizetés.

- Ez időtől kezdve ismét javul az arány és öt éven át évenkénti 47-es gyarapodással 1908. év végéig 689-re emelkedett a telefon-előfizetések száma. Ez időtől kezdve azután rohamosabban terjedt a telefon-forgalom Szegeden. 1909 decemberben már 775, 1910-ben 945 és 1911 dcember 31-én már jóval tulhaladtuk az ezeret s ma már 1132 telefon-előfizetőt számolunk.

- Mindezeket a beszédes és Szeged ipari és kereskedelmi életére nagyon jellemző adatokat a szegedi királyi posta és távirdahivatal telefonosztály vezetője: Dus Lajos ur szolgáltatta munkatársunknak, aki a legnagyobb előzékenységgel adott minden ez ügyre vonatkozó felvilágosítást és készséggel mutatta és magyarázta a telefon-központ technikai berendezését és munkabeosztását.

- Amilyen fejlődés állapitható meg a telefonról külsőleg, aszerint, hogy mennyire szaporodott az előfizetők száma, ép olyan, vagyis annak megfelelő fejlődésszerü átalakuláson ment keresztül a telefon központja s annak technikai berendezése. Hajdanában (?) amikor a szegedi telefonközpont még a Zsótér-ház padlásán volt, megtette egy telefonkapcsoló szekrény és egy, mondd: egy kezelő hölgy, nem is szólva arról, hogy a telefon kapcsoló szekrény is primitívebb, csak igen kis forgalom lebonyolitásra volt alkalmas. Egy-egy ilyen kapcsoló-szekrény száz számra volt berendezve s később, amikor a telefon-előfizetések száma több százra emelkedett, a kapcsolás igen bonyodalmasan történt olymódon, hogy ha például egy alacsony számjegyű előfizető egy magasabb, mondjuk: 400-as számú előfizetővel volt kapcsolandó, akkor három szekrényen keresztül, ugyanannyi kezelőnő segítségével tudták csak a kapcsolást vegezni. Ezeket az anomáliákat az 1896-iki, milléniáris kiállításon bemutatott uj találmány, a "multiplex" alkalmazásával tudták csak megszüntetni. Ez a "multiplex" ma már minden telefonszekrényen alkalmazva van s egy-egy telefonszekrény, amely ma alig egy méter széles, 150 előfizető számát foglalja össze, s a szekrény kezelőnője egy ültében minden egyes előfizetővel kényelmesen kapcsolhat anélkül, hogy más segitségét kellene igénybe vennie.

- A szegedi központban nyolc ilyen szekrény és még három külön interurbán kapcsolószekrény van. A nyolc szekrény összesen 1200 előfizetőre van berendezve, ami bizony kevés s ha a telefon-hálózat olyan mértékben fejlődik tovább, mint az elmúlt években, akkor még az 1912-ik évre sem elegendő. Ezért a szegedi postaigazgatóság sürgős fölterjesztést intézett a minisztériumhoz aziránt, hogy a telefon-központot 1200 uj előfizetőre rendezzék be, amivel a központ teljesítő képessége 2400 előfizetőnek felelne meg. Ez a mennyiség legalább öt évre biztosítaná a központ teljesítő képességét, megjegyezvén hogy maga a telefon-központ helyisége elég terjedelmes ahoz, hogy legalább 8000 előfizetőre minden különösebb alakitás nélkül berendezhessék.

- A telefon-központnak ma összesen 23 alkalmazottja van, beleszámítva ellenőröket, műszerészt stb. Mintegy tizennyolc hölgy teljesiti a telefon-kapcsolás igazán lélekölő, idegroncsoló munkáját. Elnéztük ezeket a hölgyeket, akik mint "telefonos kisasszonyok", vagy mint "halló központ" élnek a köztudatban, amint szorgalmasan, pillanatig sem szünetelve végzik rendkivül bonyodalmas, fárasztó munkájukat s eszünkbe jutott az a sok ízetlen vicc, türelmetlen, sőt goromba kifakadás, amilyenben gyakran van részük a telefonbeszélgetők részéről. Ha az ilyen, telefonnál türelmetlen avagy kedélyes urak csak egyszer is bepillanthatnának a telefonközpontba és látnák, hogy milyen munkát végeznek a "telefonos kisasszonyok", ugy leszoknának arról, hogy ezeket a hölgyeket akár gyerekes udvarlásfélével, akár türelmetlen kifakadással, vagy csak hosszadalmas magyarázgatással is zaklassák.

- Tegnp például több mint tízezer beszélgetést kapcsoltak. Tízezer beszélgetést össze és széjjel kapcsolni. Nem kis munka! Ilyen telefon-forgalom mellett átlag minden előfizető tízszer is beszél naponta, ami persze nem szabály, mert van, aki ötvenszer és van, aki csak egyszer-kétszer beszél napjában. 1911. évben összesen 2.788,760 beszélgetést folytattak Szegeden telefonon! Istenem! Mennyi szó, mennyi időpocsékolás!

- A szegedi telefonforgalomban különben legközelebb egy újítással kísérleteznek és pedig az "automata-telefonnal". Egyelőre csak bárom darabot készülnek elhelyezni. Hogy hol? Erre nézve még nem történt megállapodás. Ha beválik, akkor az egész városban a nyilvános telefon-állomásokon fogják alkalmazni.

- Külföldön nagymértékben el van terjedve ez az automata telefon-rendszer és a magyar telefon-hálózat központi igazgatósága már régen tervezi ennek a rendszernek a gyakorlatba hozatalát, ám úgy látszik, hogy nagy technikai akadályai vannak e rendszer állandósításának. Pedig sokkal igazságosabb lenne, mint a mai gyakorlat, amely szerint egyenlően ugyanolyan összeget fizet a gyáros, a nagykereskedő, akinél egész nap csillingel a telefon, mint a szatócs, aki napjában alig egyszer-kétszer veszi igénybe a telefont.

- Nálunk különben is aránylag igen drága még ma is a telefon, ami annál visszatetszőbb, mert ma már az üzleti életben igazán nélkülözhetetlen és modern kereskedő el sem tudja képzelni, hogy anélkül hogyan bonyolítaná le az üzleteit. Ez az oka, hogy nálunk még mindig nincs olyan mértékben elterjedve, amint az igazán szükséges lenne. Stockholmban például a nyílt piacon, a kofák árusító deszkáin is ott van a telefon, sőt minden hónapos, úgynevezett albérleti szobába be van vezetve. Nálunk fényűzésszámba megy, ha valakinek magánhasználatra is van telefonja.

- Remélhető azonban, hogy a telefon szünet nélkül fejlődő, rohamos evolúciója ezeket a kicsinyes akadályokat mihamarább eltörli. Ki ne emlékeznék arra a magyar csodagyermekre, aki diák létére korszakalkotó találmányával: az automatikus telefonkapcsolással annyira egyszerűsítette a telefon kezelését, hogy a kapcsoló központot teljesen feleslegessé teszi. Németországban viszont kísérleteznek, hogy a telefont fotografális eljárással hozzák kapcsolatba és a megtörtént beszélgetést papirosra irja. Ennek az eljárásnak az üzleti életben, különösen jogi szempontból van nagy jelentősége.

- Ezektől az újításoktól persze Szeged még messze van, de azért nagy általánosságban meg lehetünk elégedve a mi telefonhálózatunk fejlettségével. Igy is: Budapest és Zágráb után következünk, mindjárt első helyen. S hogy előbbre nem vagyunk, hogy nincs nagyobb telefonforgalmunk, annak sem a telefon-kezelőségünk az oka, hanem a mi közgazdasági viszonyaink, amelyek még nem olyanok, hogy nagyobb telefon-hálózatot tennének szükségessé.