A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1911_10_27_5p.txt
A telefon - ötven éves.
- Emlékezés 1861. október 26-ikára. -
(Saját tudósítónktól.)
Amikor élvezzük a távbeszélés örömeit és bosszankodunk a telefonoskisasszonyok szeszélyein, jusson eszünkbe, hogy e csodálatos találmány félszázados jubileumához érkeztünk a mai, csütörtöki napon.
- A telefon keletkezése, az aránylag rövid idő ellenére, olyan homályban vész el, mintha a népvándorlás korára nyúlnék vissza. Leginkább Reis Fülöpöt tartják a telefon feltalálójának. Nem egészen jogosan.
- Azt az egyet lehet csak határozottan megállapítani, hogy 1861. október 26-án mutatták be először a majnai Frankfurtban a "Fhysikalischer Verein" ülésén azt a készüléket, melyből a mai telefon tökélesedett ki, és hogy ez a dátum tekinthető a világhódító találmány születésnapjának.
- Reis Fülöpről ma már határozottan mondhatjuk, hogy eredetileg nem volt szándéka az emberi hangot elektromos uton a távolba átvinni. Előtte csupán az a cél lebegett és ezen állitólag már 18 éves kora óta dolgozott, hogy zenei hangokat vigyen át elektromos uton. E törekvéseivel csak akkor ért eredményhez, amikor Scott Leonnak 1857-ben Martinvilleben feltalált Phonoautografot vette föl.
- A fent emlitett frankfurti előadásakor főképen a zenei átvitellel foglalkozott. Hogy emberi hang is hallható lehet a messze távolban, szintén szóba jött, amennyiben véletlenül elhaló, szerény mellékecsengésként néhány emberi hang szintén megszólalt. Kuriózumként tárgyalták is ennek az észleletnek kihasználását.
- Legat Vilmos a Reis-féle táviró leiratában, erre nézve, ezeket mondja: „Akkordok, dallamok stb. bámulatos biztossággal vitettek át, mig a felolvasás és beszélgetés néhány szava csak zavarosan volt hallható, bár ennél is a hang felkiáltó, kérdő, csodálkozó hordozása egészen tisztán jutott kifejezésre".
- A szerencsétlen Reis Fülöp érdemét igazán semmivel se csorbítjuk annak hangoztatásával, hogy eredetileg eszébe se jutott a távbeszélés feltalálása. Később mindenesetre tisztába jött e mellékeredmény jelentőségével és horderejével. Ki is jelentette egy bizalmas embere előtt, hogy egy csodálatos találmányt ajándékozott a világnak, melyet csak az utókor fog méltányolni. 1874. január 14 -én meg is halt három évvel korábban mint ahogy a távbeszélőnek - mint amerikai találmánynak - hire diadalmasan jött át Európába.
- A telefon feltalálásának érdemét különben akkor már nemcsak az amerikaiak, hanem az olaszok is maguknak vindikálták, holott nyomtatott bizonyiték van arra, hogy kerek hét évvel a Reis-féle frankfurti kísérlet előtt, már foglalkoztak ezzel a problémával.
- Most néhány éve egy penzionált szerény fancia táviróhivatalnok jelentkezett audienciára Mongeot főpostamesternél, hogy sovány nyugdiját némileg javítsák. A bejelentőlapra "Bourseul inventeur du téléphone"-t jegyzett be. Ezzel csak azt érte el, hogy eleinte eszelősnek gondolták, akinek az a rögeszméje hogy ő találta fel a telefont.
- De Mongeot nagyott nézett, amikor az öreg ember okmányait átnézve, napnál világosabban meggyőződött, hogy Bourseulnak joga van e büszke titulushoz. Kitűnt írásaiból, hogy 1849. óta foglalkozott a hangnak elektromos uton való átvitelének problémájával, és hogy egy - természetesen tökéletlen - készüléket talált ki, melyet azonban az eredeti telefonnak lehet mondani. 1854. augusztus 18-án, hét évvel a frankfurti bemutatás előtt, levelet intézett az "Illustration de Paris" c. laphoz, melyben leirja az ő "Téléplionie électrique"-jét, melynek elve és lényege nagyrészt megegyezik a mai távbeszélőével. A nevezett lap egy héttel később lenyomatta ezt a levelet és igy kétségbevonhatatlan a derék Bourseul kezdeményező érdeme.
- Mongeot is fölismerte ezt és sietett nyugdiját 3000 frnkkal fölemelni, amit 1907-ben bekövetkezett haláláig élvezett.
- Mindazonáltal se Bourseul, se Reis, sem a többi igényt emelő nem érte meg, hogy találmányának gyakorlati értéke legyen. Az amerikai Graham Bell vette az ő fáradozásaik hasznát. 1876. február 14-én szabadalmaztatta az ő telefonját, mely már egyes kisebb szerkezeti hibákból eltekintve, tökéletesen megfelelt az emberi hang átvételével czéljának, Európában Berlin volt az első város, ahol az erélyes Stephan főpostamester a nyilvános forgalomban alkalmazta.
- Mind amellett olyan messzire nyúlnak az első tapogatózások e téren,
- különösen bh a 17. századbeli Joolen Bóbert kezdetleges készülékéről se feledkezünk meg - hogy jól tesszük, ha 1861. október 26-ikát veszszük a telefon nyilvános szereplése első állomásának és ennek holnapi ötvenedik évfordulóját meghatottan jubiláljuk meg.
A cikk eredeti linkje...... 1.
