A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Vasárnapi Ujság - vu_1911_01_29_88p.txt

A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR JUBILEUMA.

Baross Gábor egyik legkiválóbb alkotása,

   a m. kir. postatakarékpénztár nemsokára ünnepet ül. Február hó 1-én lesz épen 25 éve annak, hogy az intézet működését megkezdte. Alig van állami intézmény Magyarországon, mely aránylag nem is valami hosszú fennállása alatt, oly nagy és osztatlan népszerűségre s közkedveltségre tett volna szert, mint a postatakarékpénztár. De rá is szolgált erre, mert egész berendezése, szervezete, személyzetének és postai közvetítő hivatalainak odaadó munkája, csaknem kizárólag a nép milliói, a szegényebb néposztályok érdekeit szolgálja.

A nagy merkantil állam, Anglia volt az, a mely a postatakarékpénztári intézményt még a múlt század 60-as éveiben, mint első bevezette, nem sokkal utána a kontinens többi államai Belgium, Olaszország, Francziaország, Hollandia, Ausztria következtek. Ez államok, de főkép a szomszéd Ausztria postatakarékpénztárának fellendülése rendkívül biztató hatással volt arra, hogy ezen intézmény hazánkba is átültettessék. Ehhez járultak még a kedvezőtlen hazai állapotok, jelesül, a magántakarékpénztárak elégtelen száma, a meglevők aránytalan megoszlása és gyakran eltérő hivatásuk.

         

Ily viszonyok adtak impulzust a postatakarékpénztár alaptörvényének, az 1885. évi IX. t.-cz.-nek megalkotására. A czél volt, a takarékosságnak a nép minél szélesebb körébe való beplántálása, a népnek takarékosságra szoktatása mellett, a szétszórtan és kihasználatlanul heverő tőkéknek egybegyűjtése s végül az iparnak kereskedelemnek s magának az államnak is támogatása.

Üzletágai a legszebb eredmónynyel valósitották meg a kitűzött czélt. Takaréküzletág révén egyesíti a magyar társadalom, a magyar néposztályok összes szerényebb viszonyok közt élő elemeit. Betevőinek nagy kontingensét úgyszólván ezek adják. A mindkét nembeli iparos és tanuló ifjúság, házi és mezőgazdasági cselédek, tisztviselők és katonák a 780 ezer betevőnek több mint felét teszik.

         

A 108 millió korona betétállományával harmadik helyen, a 780 ezer betevőjével pedig első helyen áll az országban. Ha figyelembe veszszük még, hogy a postatakarékpénztár hatalmas betétállományát a lefolyt 25 év alatt úgyszólván fillérekből (70% 20 koronán alul van) gyűjtötte egybe, előttünk áll az a hatalmas munka, a melyet az intézet, mint valóságos néptakarékpénztár végzett.

A vezetőségnek mind a mellett mindig volt arra is gondja, hogy az intézet a szükséges reformokkal kibővítve, minél előnyösebben felelhessen meg hivatásának. Így keletkeztek egymásután a befizetői rendszer, az elzárt egyének keresményének megnyerése, a bosznia-herczegovinai, az amerikai és a hadihajók postatakarékpénztári forgalma. Kiegészítik a sort a legújabb üzletágak, a zárt betét- és járadékkönyvecskék intézménye és a részjáradék reform. Ez utóbbiak közül az első a kényszer nélküli önbiztosítást, a második az állampapírok népszerűsítését lesz hivatva megvalósítani.

         

Az intézet életképességének igazolása után csakhamar hozzálátott a vezetőség a másik nagyarányú üzletágnak, a csekk és clearingforgalomnak a bevezetéséhez. Az 1889. XXXIV. t. ez. alapján 1890 január hó 1-én indult meg a forgalom s szükségességét semmi sem igazolja fényesebben, minthogy ez üzletágnak 20,000 számlatulajdonosa a forgalom megindulásának 20-ik évében, 1910-ben, 90 millió korona betétállomány mellett, nyolcz milliárd korona összforgalmat teremtett mely óriási összeg, több mint 15 millió tételből alakult.

A csekkforgalom népszerűsítése mellett szól, hogy csakhamar látjuk abban egymásután, résztvenni a különböző minisztériumokat, ezek alárendelt hatóságait: adóhivatalokat, főszolgabírókat, iparfelügyeletet, államvasutakat, gyermekmenhelyeket, munkásbiztosítást, hadbiztosságokat, stb. A nemzetközi forgalom révén kaput nyitott Nyugat-Európa valamennyi nagyobb államában, sőt nemsokára Keleten a Balkánon s tengeren túl Amerikában is tere lesz a magyar csekkszámlatulajdonosnak. Ma már a csekk a postatakarékpénztár útján oly népszerűvé lett hazánkban, hogy annak e nagy forgalma adott tápot jó részben a csekk jog kodifikácziójának az 1908 : XLVIII. t.-cz. nek is.

         

A postatakarékpénztárnak szorosan vett takarékpénztár jellege, már a csekkforgalom behozatalával bankszerű irányzatot vett fel, de még inkább valóságos állami bankká fejlődött az utóbbi évek alatt, a közhitelben való szereplései által. Már az 1902. évi állami konverzióban, majd az 1908. évi L. t.-cz. alapján kibocsátott 4 1/2%-os állami pénztárjegyek nyilvános aláírásánál fejtett ki nagy tevékenységet, de még inkább érvényesült az 1910. évi 112.550,000 korona névértékű 4%-os m. koronajáradék emissziójánál s az 500 milliós államkölcsönnél, mely utóbbi két művelet már valóságos tűzpróbája volt az intézet tőkeerejének és fizetőképességének.

A postatakarékpénztár alaptőke nélkül kezdvén meg működését, természetesen az öt első évben még deficzittel dolgozott, 1890-ben felesleget produkálván, már megkezdhette a tartalékalap képzését, a melyet 1903-ban hat millió korona értékben be is fejezett. Ettől kezdve az intézet a mellett, hogy közel 800 embert foglalkoztat, az államnak is két millió korona tisztajövedelmet hajt. A Szabadság-tér közelében, a Hold-utczában emelkedik a postatakarékpénztárnak három utczára néző s magyar stílben bemutatott épülete, a melynek egyes termeiben százakra menő személyzet végzi fontos munkáját, pénztári kupolacsarnokában pedig a nap folyamán ugyancsak százakra menő közönség vár sorára, pánczél szobája pedig 200 millió korona értékállományával még látványosságnak is beválhat.

         

A postatakarékpénztár 25 év befejeztével oly eredményt mutatott tehát fel, a mely a legszebb kilátást nyújtja a jövőre és továbbra is a legnagyobb rokonszenvre számíthat a magyar nép milliói részéről.

Dr. Dencz Ákos.


-----------------------------------------------------------


Telefon és telegráf a vasúton.

Gráf H. és Bachran V. elektrotechnikusok oly készüléket szerkesztettek, melylyel egyrészt a haladó vonatról bárhová, másrészt a városokból a haladó vonatra is lehet telefonálni és telegrafálni. Rendkívül nagy jelentőségű találmány ez a vasúti közlekedés biztonságára nézve is.

G. L.





















A cikk eredeti linkje...... 1.
Home
Home
Delizsánsz.
1910   <<   1911   >>   1912