Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1962_12_08_1p.txt

Telefon, rádió, bélyeg

Intézkednek a szegedi nyilvános telefonállomások ügyében

A közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatója

(Budapesti telefonjelentésünk.) Tegnap sajtótájékoztató volt Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes időszerű kérdésekről informálta a sajtó képviselőit. Beszélt a távbeszélőhálózat fejlesztéséről, a rádióadások, illetve vételek problémáiról, a posta forgalmának alakulásáról, a jövő évi bélyegkiadásról. Végül az újságírók kérdéseire válaszolt.

A vidék telefonellátásáról.

A miniszterhelyettes elöljáróban ismertette a távbeszélő állomásokkal kapcsolatos nehézségeket. Hangsúlyozta, hogy az igények jóval nagyobbak, mint a lehetőségek. Egyedül a fővárosban mintegy 60 ezer távbeszélő igénylést tartanak nyilván. Ezek maradéktalan kielégítése óriási beruházásokat igényelne nemcsak gépi felszerelésekben, hanem épületekben is. Mindent elkövetnek azonban, hogy javítsanak a helyzeten. A második ötéves tervben, vagyis 1965-ig Budapesten közel 40 ezer új telefonállomást szerelnek fel. Ez nem igen csökkenti a nehézségeket, hiszen az igények a jövőben még inkább növekednek. Sajnos, vidéken jóval kisebb kapacitásnövekedésre van lehetőség: 1965-ig mindössze "4600 távbeszélő állomást szerelnek fel. Ebből Szeged nagyon keveset, mindössze 400 telefonállomást kap. Az összehasonlítás kedvéért néhány külföldi adatot is közölt a miniszterhelyettes. Elmondta, hogy hazánkban 4,81 telefon jut száz lakosra, míg Ausztriában például 6,61, Svájcban pedig 21,8. Nálunk komolyabb emelkedés csak a harmadik ötéves tervben lehetséges, amikor iparunk már képes lesz jóval több telefonközpontot és a hozzá szükséges kábelt is gyártani. Jelenleg azt is látni kell, hogy a külföldi igényeket soron kívül ki kell elégítenünk.

Át kell térni a kábelhálózatra.

Nagyon sok pénzbe kerül a korszerűtlen légvezetékek állandó karbantartása. Magyarországon az összes távvezetékeknek 70 százaléka ilyen vezeték, és ebben például a legutóbbi dunántúli vihar 4,1 millió forintos kárt okozott. Ezért feltétlenül át kell térnünk a kábelhálózatra. A tervek szerint ennek lefektetését 17 év alatt hajtjuk végre, évenként 400 kilométer hosszúságban, öszszesen 1 milliárd 800 millió forintos költséggel. Sokakat érdekelt a város közi automatikus távbeszélés kérdése. A felszabadulás előtt voltak nálunk is ilyen berendezések. amelyeken egyik városból közvetlen kapcsolással lehetett bármely más városban levő állomást hívni. Ezek azonban a háború alatt teljesen tönkrementek. Jelenleg csak Veszprém és Pápa között van ilyen kapcsolat, illetve Miskolc és Budapest között, de csak éjjel. Ezen kívül mintegy 200 áramkörön félautomata működik, ami azt jelenti, hogy például Budapestről valamelyik távbeszélő központ nem a szegedi központot tárcsázza, hanem közvetlenül a kért állomás számát.

Javul a rádióadás.

A miniszterhelyettes ezután a rossz rádióvételek okairól szólott. A minisztérium tud arról, hogy például a Petőfi-adó műsora az ország több részében igen nehezen, vagy egyáltalán nem vehető. Még a Kossuth-adó műsorának vételével kapcsolatban is érkeztek ilyen panaszok. Ennek legfőbb oka, hogy mindkét adónk zsúfolt frekvenciasávon működik, ahol zavarják olyan adók, amelyek nem tartják be a nemzetközi rádióegyezmé nyeket. A panaszokat részben úgy kívánják orvosolni, hogy a Petőfi 8 kilowattos adóját egy 20 kilowattos adóval cserélik ki 1964 első felében. Ezen kívül hamarosan más műszaki intézkedésekre is sor kerül Sok a panasz, hogy vétel közben igen gyakori az úgynevezett áthallás, ami rendkívül zavaró. Ezzel kapcsolatban kijelentette Horn Dezső, hogy kivizsgálták a dolgot, és megállapították: nem az adásban van a hiba, mint sokan hiszik hanem a vétel körül. Ahol áthallást észlelnek, ott legtöbszöv valahol a házban rossz a bekötés, vagy valamilyen elektromos gép működik. A hiba csak a helyszínen javítható ki. Ismertette ezután, hogy hazánkban 100 lakosra jelenleg 22 rádióelöfizetö jut, Svájcban 28,1, az NSZK-ban 30, Svédországban pedig 37. A rádiózás összehasonlításánál valamivel jobb képet kapunk a telefonnál. Még mindig sok azonban a fehér folt", vagyis egyes vidékeken feltűnően kevés a rádió. Ez indokolatlan, annál inkább, mivel már csaknem minden falut villamosítottunk.

Bélyeg újdonságok

A posta forgalmának fejlődéséről tanúskodó adatok ismertetése után a jövő évi bélyegkiállítás terveiről is szólott a miniszterhelyettes. Aláhúzta, hogy a magyar bélyegek világszerte igen keresettek, mert szépek, és kiadáspolitikánk is jó. Ez sok százezer dollárt hoz népgazdaságunknak, ezért két új nyomógép beszerzésével a jövőben még tovább kívánjuk növelni a színvonalat. 1963-ban réz- és offsetnyomással készítünk bélyegeket. Februárban bélyegsor jelenik majd meg a műkorcsolyázó Európa-bajnokság alkalmából, utána réznyomású, népművészeti sor következik. Szép képzőművészeti sor kiadására is vállalkoztunk, és több kisebb sor után év végén újabb szép csipkesorral örvendeztetjük meg a hazai és a külföldi bélyeggyűjtőket. Az összes névérték nem túl magas: körülbelül 100 ezer forintot tesz ki 1963-ban. - Tájékoztatója végén az újságírók kérdéseire válaszolva szintén sok fontos problémát érintett a miniszterhelyettes. Lapunk munkatársa például elmondotta, hogy Szegeden nagyon kevés a nyilvános telefonállomás, sőt egyes nagy lakótelepeken egyáltalán nincs is. A helyi illetékesek szerint mégsincs lehetőség több állomás felszerelésére. Kellene nyilvános telefon például Újszegedre, Petőfitelepre és minél több a külvárosokba is. A miniszterhelyettes elismerte a panasz jogosságát. Azt válaszolta, hogy az ilyen helyzet valóban tűrhetetlen, és megígérte: feltétlenül megvizsgáltatja a dolgot, és az intézkedésről értesíti a Délmagyarország szerkesztőségét.