A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1971_01_17_4p.txt
NAPI KISLEXIKON
a telefonról
Megszokott, szinte nélkülözhetetlen eszköze - sokak szerint társa is - az embernek a telefon. Eszköz a munkához, társ ahhoz, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz.
- Útja?
Az amerikai Graham Bell készítette az első, gyakorlatilag is használható távbeszélőt 1878-ban. Diadalútja mégis csak akkor kezdődött, amikor az első, még kézzel irányított telefonközpontok megjelentek. Hazánk - Puskás Tivadar találmánya révén - az úttörő országok közé tartozott, 1881-ben Budapesten és vidéken egy időben helyezték üzembe az első távbeszélő-állomásokat, kezdetben természetesen csak néhány tucat előfizetővel. 1937-ben már majdnem 28 ezer kilométer volt a magyarországi vonalak hossza, a beszélgetések száma mintegy 180 millió volt. Ez az utóbbi három évtized alatt háromszorosára nőtt.
- Előfizetők?
A postai szabályzat nem telefonról távbeszélő-berendezésről szól: a hosszú névvel illetett forgalmi körbe tartozik bele a főközpont, a távbeszélő-állomás, az alközpont stb. A postahivatalban elhelyezett főközpont végzi el a kapcsolásokat az állomások között. A központok ma már automata rendszerűek - nem is győzné a kéz a sok munkát. Telefonnak mindennapjainkban a távbeszélő-állomást nevezzük, amely előfizetői és nyilvános is lehet. A telefon tulajdonosokat azért nevezzük előfizetőnek, mert csak használatba kapják a készüléket, az továbbra is az engedélyező és fölszerelő posta tulajdoná ban marad.
- Telefonkönyv?
Szegeden jelenleg közel 6 ezer előfizető van, s lenne több is, ha a jelenlegi központok győznék. Az új postaépületek elkészülte után - s ez lesz az ideális - minden száz szegedi lakás ból harmincötben lesz telefon. A telefonkönyv, amelyet utoljára három éve adtak ki, így is idejét múlta. Az új 1971 első felében jelenik meg.
A cikk eredeti linkje...... 1.
