Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1930_07_13_5p.txt

Munkában a "manuális központ" a szegedi postán, amely most éli utolsó napjait

A szegedi automata telefonközpont géplabirintusai között

Hogyan működnek az automatikus gépek, a számláló szerkezetek, az ellenőrző berendezések és hogyan kell "tárcsázni"

(A Délmagyarország munkatársától.) Néhány hét múlva, vagy talán még előbb is, megkezdi működését Szegeden a modern automata telefonközpont. A posta emberei már napok óta kézbesitik az előfizetőknek az uj, tárcsás készülékeket. A régi, kopott készülékek pedig elkerülnek a kisebb vidéki városokba. Az uj készülékek mindenhol nagy örömet keltettek, mindenki buzgón igyekezett elsajátítani a tárcsázás művészetét.

A szegedi automataközpont

létesítésének a terve a budapestiével egyidejűleg vetődött fel. A pesti központ már évek óta működik, most pedig tető alá kerül a szegedi is, az első vidéki automata. Az előkészületek meglehetősen nagy munkát igényeltek. Mindenekelőtt gondoskodni kellett a központnak megfelelő helyiségről. A postapalota második emeletére belülről egy harmadikat húztak. Ez az emelet az ucca felől nem látható. Erre az uj emeletre hozták fel a biztosító berendezéseket és ezzel egyidejűleg megkezdődött a külső hálózat bővítése és rekonstruálása. A harmadik emeletre pedig megérkeztek a gépek és januárban hozzákezdtek a beszerelési munkálatokhoz. Az uj automataközpont megépítésénél vigyáztak a mérnökök arra, hogy a berendezés olyan elasztikus legyen, hogy az automata fejlődése esetén könnyen lehessen bővíteni. A jelenlegi berendezés minden várható fejlődést elbír. A mostani berendezés 3000 előfizetőt képes befogadni, de könnyűszerrel lehet 6000 előfizetőt bekapcsolni - szükség esetén. A Délmagyarország munkatársa szombaton délelőtt meglátogatta az uj automata telefonközpontot. Kiss Jenő műszaki igazgató távollétében Czappán Szilárd mérnök kalauzolt

a géplabirinlusok között.

Az óriási teremben a szerelés jóformán már teljesen kész. A gyár emberei és a posta műszaki személyzete most már csak kipróbálják a gépeket. A kapcsológépek mennyezetig érő állványokra vannak felszerelve. A monstrumállványok minden kis része csupa tekercs, miniatűr szerkezet, millió kis. korong, parányi jelzőlámpák tömege... Amint egy-egy állványt áram alá bocsájtanak, az állvány minden porcikája megmozdul, működésbe lép. Czappán mérnök pontosan elmagyarázza

a gépek működését.

- A távbeszélővezetékek tulnyomórészben kábeleken futnak be a központba. A vezetékek először egy biztositékállványra vannak felszerelve. Az állványra gyűl össze minden egyes előfizető vonala. A biztosító berendezés villámvédő és vizsgáló berendezéssel van ellátva. Az előfizetőnek az autómata gépi berendezésébe való belépése csak ezen az állványon keresztül lehetséges. Innen a vezetékek kábelen az úgynevezett hiváskeresö gépekhez vezetnek. A hiváskeresö gépeken az előfizetőktől befutó vezetékek körívben elhelyezett fémcsucsokban végződnek, a fémcsucsok előtt tapintó fémkefék forognak. - Ha az előfizető odahaza leemeli a hallgatóját, ezzel a vonalának megfelelő fémcsucsra jelzőfeszültséget ad és a tapintókeféket elindítja. Amint a kefék a feszültség alatt álló csúcsokat érintik, megállnak és ezáltal a központot a hivó féllel összekötik. Ez a manuálisközpontnál annyiból állott, hogy a telefonoskisasszony jelentkezett, hogy készen áll a hívott fél bekapcsolására. Egy másik gép mindenekelőtt megkeresi a hívó fél vonalát, egy másik géprendszer pedig jelzést ad a hivó félnek, hogy a központ a hívás felvételére készen áll, azaz zümmögő hangjelzéssel figyelmezteti a hivót, hogy a tárcsázást megkezdheti. - A következő gép, a számjegygép akkor lép működésbe, amikor az előfizető elkezdi

a tárcsázást.

Minden egyes számjegy, (Szegeden minden előfizetői hívószám négy számjegyű) letárcsázása után a központban egy számjegygép, regiszter, a tárcsázott számjegynek megfelelő helyzetben megáll. A hivott szám ezres, százas, illetőleg tízes és egyes számjegyeinek kiválasztására az úgynevezett csoportkeresögépek szolgálnak. A számtárcsázás befejezése után következik a hivott előfizető vonalának megkeresése. A számjegygép megindít egy, a hiváskeresőgéphez hasonló géprendszert és az kikeresi először a kért ezres számjegynek megfelelő előfizetői csoportot. Utána egy másik gép ezen ezer vonal kőzűl azt a százas csoportot keresi ki, amelybe a keresett fél hívószáma tartozik. Ezután az úgynevezett vonalválasztógépek lépnek működésbe. Az előbbi százas csoportból kiválasztják a kért tízes és egyes számjegyeket és ezáltal összekötik a hivó előfizetőt a hivott féllel. - A gép ezután önműködőleg felcsengeti a hivott felet. Ha a hivott fél

mással beszél,

akkor a gép szaggatott bugó hangot, úgynevezett foglaltsági jelzést ad. Az interurbán beszélgetésnél az automata csak annyiban jelent változást, hogy az előfizetőnek le kell tárcsáznia a bejelentőt. A többi a régi rendszer szerint megy. A terem egyik sarkában van elhelyezve

a számlálóberendezés,

ami talán a legközelebbről érinti az előfizetőket. Ezen a berendezésen minden előfizetőnek van egy kis táblája. Ha a beszélgetés befejeződött, a hallgató visszakerül a villára, a számlálóberendezés egyet lép és ezzel jelzi, hogy az előfizető hányszor beszélgetett. Ezt a gépet nem lehet becsapni, üzembiztonságára megtörtént minden intézkedés. Nem ugrik azonban a gép akkor, ha a hivott fél mással beszélt, vidékkel foglalt, ha a hivó rosszul tárcsázott, vagy olyan számot hivott, amilyen nincs is. Az automata bekapcsolásakor minden előfizető tábláját 0-ára állítják. A hó végén - akárcsak Pesten - a gépet előnézetben lefotografálják, a megtörtént beszélgetések leszámlálása a fényképről történik. Még egy igen érdekes gép van a központban,

az ellenőrzőberendezés.

Téves kapcsolások, téves kezelés, rossz tárcsázás esetén a gépen kigyullad a jelzőkészülék és jelzi, hogy az előfizető rosszul működik. A jelzésre az ellenőr lép érintkezésbe az előfizetővel és kioktatja, hogy miképpen kell tárcsáznia. Valószínű nem egyszer fog meglepetést okozni a gondatlan tárcsázónak, ha majd megszólal egy hang a központban: - Kérem, olyan számot tetszik keresni, amilyen nincs... Tessék a korongot teljesen visszaengedni és csak azután lehúzni a másik számra... Az automataközpont üzembiztonságára megtörtént minden intézkedés. A legkisebb hibát is akusztikus és fényjelző berendezések jelzik. Olyan tartalékberendezéseket létesítettek, hogy az üzem fennakadás nélkül dolgozhat. A szegedi automataközpont tulajdonképen modernebb lesz, mint a pesti, mert itt már, alkalmazták a pesti tanulságait. Mindez a sok gép és berendezés mindössze néhány embert foglalkoztat. Két-három ember fogja ezután elvégezni azt a munkát, amit eddig a manuálisközpontban 30-35 ember végzett. Érdekesnek tartjuk megemliteni, hogy az egész berendezést, a legkisebb alkatrészéig is, magyar gyár készítette.