A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)


Délmagyarország - dm_1930_11_22_3p.txt

Szombaton este nyolc órakor bekapcsolják az automata telefonközpontot

Az automatával megváltoznak az állomások számai is

(A Délmagyarország munkatársától.)
Szombaton este Szegeden az 1. számú postahivatalnál működő manuális telefonközpont megszűnik és bekapcsolják az uj automataközpontot. Csaknem két év telt el addig, amig a szegedi automataközpont szerelési és berendezési munkálatai elkészültek, közben sokszor terjedt el a hír az autómatatelefon bekapcsolásáról. Ugy látszik, az automata üzembehelyezésével a díjszabások megdrágítása miatt kellett várni, mert az automataközpont technikailag már hónapok előtt is készen állott. Az átkapcsolás szombaton este nyolc órakor történik meg. A telefonos hölgyek leveszik a duplakagylós fejhallgatót, elhagyják munkahelyüket, a nagy kapcsolótáblán nem gyúlnak ki többé a lámpácskák, az előfizetők pedig vegyes érzelmekkel fognak nyúlni a tárcsázó készülékhez az indokolatlan drágítás hangulatában.

Az átkapcsolásról Kiss Jenő, a posta műszaki igazgatója a következő felvilágositást adta:

- A távbeszélő kiszolgálásban az automatikus üzemre való áttérés november 22-én, szombaton este 8 órakor veszi kezdetét. Ezen időpontban megszűnik a kapcsoló hölgyek által történő kiszolgálás és megkezdődik az egyes távbeszélőállomásoknak az automatikus távbeszélőközpontba való átkapcsolása. Az átkapcsolási müvelet körülbelül fél 9, esetleg háromnegyed 9 órára fejeződik be. A távbeszélő kifogástalan használata ezen idő alatt nem lévén biztositható, kívánatos, hogy a közönség szombaton este 8 és 9 óra közt a távbeszélőt lehetőleg ne vegye igénybe. - A közönség figyelmébe ajánljuk a következőket: Az automatikus távbeszélőközpont üzembehelyezése után a távbeszélőkészülékek kezelését, illetőleg a kívánt előfizetői állomás felhívását a minden egyes távbeszélő előfizető részére kézbesített és automatikus távbeszélőállomás használatára vonatkozó "Útmutatás" szabályai szerint kell végezni. Tekintettel arra, hogy az automatikus távbeszélőüzemre való áttéréssel kapcsolatban a távbeszélő állomások hívószámai megváltoztak, a közönségnek anyagi érdeke fűződik ahoz, hogy a kívánt összeköttetés létesítése elölt a helyes hívószámról a minden egyes távbeszélő előfizető részére kézbcsitett számváltozási ki mutatásból meggyőződjék. Az automatikus számlálóberendezés ugyanis a helytelenül hívott szám kapcsolását is regisztrálja. - Fontos tehát, hogy a közönség hívás előtt a helyes hívószámról meggyőződjék.
Figyelmébe ajánljuk még a közönségnek a következő számokat:

Interurbán bejelentő 0l
Távirat közvetítő 02
Hiba bejelentő 03
Mentők 04
Tűzoltók 05
Tudakozó 08

- Ezen számok hívását a Számlálóberendezés nem regisztrálja, tehát ezen állomásokkal folytatott beszélgetések díjmentesek. Távbeszélő ügyekben a "Tudakozó", ad díjmentesen felvilágositást. Az uj telefonautomata bekapcsolásával egyidőben történik meg az uj interurbán központ bekapcsolása is, amely egyike Magyarország legmodernebb ilynnemű telefonközpontjainak. A Szegeden keresztülfutó nagyfontosságú nemzetközi vonalak, továbbá a Budapest-Szeged között üzembe helyezett hat vonal tette szükségessé az uj interurbánközpont felállítását, amelynek nagyságára jellemző, hogy tíz munkahely van benne. Ezekre a munkahelyekre kerül a manuálisközpontból kikerülő személyzetnek egyrésze.



A postaigazgatóság a telefonfelmondásokról

A szegedi postaigazgatóságtól a következő sorokat kaptuk:
"A Délmagyarország folyó évi november 19-iki 259. számában a szegedi telefon bojkottja" cim alatt megjelent cikkében nyilvánvalóan téves értesülések alapján tett megállapítása és ezekhez fűzött helyt nem álló feltevései a távbeszélő díjszabás felemelése nyomán előállott helyzetet eltorzított képben állítja a közönség elé. A postakincstár és a közönség közös érdekeinek megóvása érdekében a közönség tudomására kívánom hozni, hogy az a híresztelés, miszerint a szegedi távbeszélő előfizetői hálózatban 400 elő fizető a távbeszélő állomását felmondta volna, nem felel meg a valóságnak, ellenben igaz az, hogy a felmondások száma a díjszabás hatása alatt is alig haladta tul a rendes felmondások darabszámát. Körülbelül 0.5 százalékot tesz ki a tarifával kapcsolatba hozható felmondások száma. A felmondások száma szegedi postaigazgatósági kerületben, ahová Szegeden kivül Makó, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Baja, Hódmezővásárhely Szentes, Orosháza, Békéscsaba, Gyula, stb. nagyobb központokkal bíró városok tartoznak, együttvéve sem éri el a 61 állomást, ami a rendes felmondásokat alig haladja tul. A postakincstárnak kötelessége a hírszolgálatban álló távbeszélő üzemet mindenkor biztosítani és azt a technika fejlődésével lépést tartva, modernizálni. Kötelessége volt tehát a háború folyamán fokozottan elhasználódott és az idegen megszálló csapatok által is tönkretett és kifosztott régi távbeszélő gépek helyett a modern követelményeknek is megfelelő gépeket felszerelni nemcsak Szegeden, de az ország csaknem minden városában. Ezen uj berendezési gépek és egyéb berendezések beszerzése és felszerelése által igen súlyos anyagi teher nehezedett a postakincstár vállaira. Az ország amúgy is súlyos pénzügyi helyzetére való tekintettel az uj befektetések terheinek kisebbik részét kétségtelenül át kellett hárítania a távbeszélő előfizetőkre. A tehermegosztást külföldi példák nyomán (Németországban általános 9 pengő alapdij mellett 13 fillér egy beszélgetés.), mindenesetre azonban, méltányosság elvére alapítva, ugy kellett keresztülvinni, mely szerint a távbeszélőt igénybevevő közönségnek oly mértékben kell a teherviselésből kivenni részét, amily mérvben ezek a költséges modern gépek nekik szolgálatot tesznek. Érvényesülnie kell a távbeszélőnél is annak az általános elvnek, hogy több szolgálat több díjazást vár. Miután rövid Időn belül a távbeszélő elöflzetőknél is hamarosan kialakul a helyes megítélés: melyek azok a beszélgetések, amelyek megérik neki a 12 fillért, amely beszélgetéseket tehát az uj díjszabás mellett is le kell folytatnia és másrészt melyek azok, amelyeket az üzleti, hivatali, vagy egyéni érdek sérelme nélkül elhagyhat, kialakul az a mindenesetre lefokozott, mondjuk helyesen mérsékelt forgalom, amellyel az uj díjszabás mellett is ugy a postakincstár, mint pedig a távbeszélőt igénybevevő közönség is megtalálja számadását. Megjegyezni kívánjuk, hogy a számváltozásra vonatkozó kimutatás első oldalán felsorolt fontosabb hívószámok és a helykőzi beszélgetések nem esnek számolás alá.
Tisztelettel: Postaigazgatóság.




A posta állítsa vissza a régi telefondijat,
vagy tartsa be a jövőben a vidék és Budapest közötti arányt
Indítvány a közgyűlésre: felterjesztésben kérjék az érdekeltségek kívánságának teljesítését

(A Délmagyarország munkatársától.)
Varga Mihály, Vértes Miksa, dr. Landesberg Jenő és dr. Kertész Béla törvényhatósági bizottsági tagok az alábbi indítványt nyújtották be a postatarifák megváltoztatása tárgyában Aigner Károly főispánhoz!
A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 88.968/X. 1930. számú rendeletével november 15-i hatállyal a posta-, táviró- és távbeszélődijszabás egyes tételeit ugy változtatta meg, hogy a posta szolgálatait lényegesen megdrágította. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur jelzett intézkedése országszerte igen nagy ellenhatást váltott ki, legfőképen azért, mivel a kormányzati tényezők állandóan az olcsóbbodás folyamat megindulását várják és követelik, ehelyett maga a kormányzat, emelvén a közszolgáltatások dijait, - vet gátat a különben esetleg önmagától bekövetkező olcsóbbodási folyamat okszerű megindulásának. A telefonbeszélgetések nagymérvű drágitása, a technikai fejlődés korszakiban, a középkorban használatos érintkezési eszközök és lehetőségek igénybevételére kényszeríti a közönségét, mély a drágulás folytán tartózkodik a telefon beszélgetés éktől. A vidék szempontjából ezenfelül méltánytalannak is kell tartanunk a rendeletet. A múltban ugyanis bizonyos arány volt a budapesti és vidéki telefonelőfizetési dijak kőzött. Ez az arány az volt, hogy míg a vidék 10 aranykoronát fizetett havonta, addig Budapest 25 aranykoronát tartozott fizetni telefonelőfizetési dijban. Az arány tehát 1:2 és fél volt. A rendelet ezt az arányt a vidéki gazdasági élet nagy hátrányára megszüntette. A régi arányszámítás menetét követve, vidéken a jelenlegi budapesti díjszabáshoz viszonyítva alapdíjul 4 pengőt, beszélgetésenként pedig 6 fillért kellene fizetni. A rendelet megbénítja a gazdasági élet Zavartalan menetéi és fejlődését, uj, nem várt és remélt teherrel sújtja a közönséget, legfőképen azonban a kereskedői és ipari érdekeltséget, mely a telefonbeszélgetések csökkenése és megszűnése folytán üzletvitelének leghűbb segítőtársát vesziti el. Mindezen szempontoktól indittatva indítvánnyal járulunk Szeged város törvényhatósági bizottságának legközelebbi közgyűlése elé. Indítványunkban kérjük, mondja ki a közgyűlés, hogy
1. a posta-, távíró és telefondijszabásaínak emelését a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között károsnak tartja, miért is ezek tekintetében a régi Állapot visszaállítását kéri,
2. mondja ki a közgyűlés, hogy a volt 12 pengős előfizietésí dij ellenében a posta biztosítsa az eddigi napi átlagos beszélgetések díjmentességét. Ez az átlagos beszélgetési szám Szegeden kilenc volt naponta. Amennyiben azonban ez a kérelem teljesíthető nem lenne, mondja ki a kőzgyűlés, hogy feltétlenül szükségesnek tartja a vidék és Budapest között fennállott arány visszáállitósát. Ugyancsak ehelyütt kérjük azt is, hogy a gazdasági élet minden vonatkozásában érvényesülő és bevezetett, a nagyobb fogyasztást követő engedmények a telefonbeszélgetéseknél is érvényesíttessenek. Kérjük továbbá, hogy
3. mondja ki Szeged város tőrvényhatósági bizottsága, hogy e közgyűlésből kifolyólag  a m. kir. kormányhoz intézendő felterjesztésében kéri a jelen Indítványunkban foglaltak teljesítését és azt, hogy a többi törvényhatóságok hasonló határozat meghozatalára kéressenek fel.
A cikk eredeti linkje...... 1. 2.
Home
1929   <<   1930   >>   1931
Home
Delizsánsz.