A Szegedi Postaigazgatóság és Magyarország távközlése
a sajtó szemével.
A kezdetektől ... napjainkig.
Történelmi érdekességek.
(1850-1994)
Délmagyarország - dm_1989_11_11_3p.txt
Halló, központ?!
Várakozási idő: tíz év helyett hat hónap
Valamikor így kezdték a telefonbeszélgetéseket. A központos kisasszony kapcsolt, és már lehetett is telefonozni. A kapcsolástechnika e klasszikus formája régi ugyan, de dél-alföldi régiónkban még ma is használatos - igaz, már nem sokáig. A távbeszélőhálózat olyan ütemű fejlődés előtt áll, ami nagy reményeket táplálhat: nevezetesen, hogy talán hamarosan lépünk egyet Európa felé. Kérésünkre Vojnar László, a Szegedi Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese adott információkat a távbeszélő-hálózat mai helyzetéről.
- Igen jelentős szervezeti változás előtt állunk. A posta január 1-jétől szétválik posta-, illetve távközlési és műsorszóró vállalatra. Az új szerveződés jobban segítheti a távbeszélő-hálózat fejlesztését. Reméljük, hogy a távközlési vállalat képes lesz olyan telefonprogram végrehajtására, amellyel - terveink szerint - 5-10 év alatt fölzárkózhatunk az európai átlaghoz. A különválás ezt a programot anyagilag is segíti, mivel jelenleg a távközlés nyeresége biztosítja azokat a forrásokat, amelyek a postaforgalom fejlesztéséhez szükségesek. Az állam a világon mindenütt részt vállal a postaforgalom fenntartásából és fejlesztéséből - ezután nálunk is így lesz. A távközlés pedig nyereségének nagy részét saját fejlesztésére fordíthatja.
- Szegedről szólva, milyen eredményt hozott a telefonkötvény-akció és várható-e újabb kibocsátás?
- Közel tízezer igénylő jutott igy telefonhoz. Az érdeklődés azóta ismét megnőtt, az újabb telefonigénylök száma ugyancsak tízezerhez közelít. Azt még nem tudjuk, hogy a távbeszélő-hálózat további fejlesztése milyen pénzügyi konstrukcióban történik. A kötvény egyre kevésbé értékálló forma. Ami biztos: a kötvényes fejlesztéssel lassan telitödnek a jelenlegi központok, s ez a telefonhasználatban is érzékelhető. Gyakoribb a foglalt jelzés, késik a tárcsahang - a szolgáltatás működőképességét viszont meg kell őrizni. És természetesen számítunk az újabb igénylökre is.
- Milyen fejlesztési terveken dolgoznak?
- Új telefonközpontot építünk. Jövöre versenyt hirdetünk a tervezésre és a kivitelezésre is, s ugyancsak 1990-ben elkezdődik az építkezés. Szeretnénk, ha 1992 végére 40 ezer új állomás bekapcsolására lenne lehetőségünk.
- Rendkívül rövidnek tűnik a kétéves határidő.
- Hozzá kell szoknunk, hogy a távközlésfejlesztésben ilyen szűkre szabott határidőkkel kell dolgoznunk. Miniszterünk is úgy nyilatkozott. hogy szeretné lerövidíteni a szokásos tízéves várakozási időt hat hónapra, és ezt csak ilyen gyors és nagy beruházásokkal lehet elélni A beruházás előkészítése már olyan stádiumban van, hogy a közeli megvalósulás reálisnak látszik. Anyagi fedezete is biztosított, körülbelül 2 milliárd forintba kerül az új központ. Nagyon nagy munka lesz, hiszen újra kell építeni - és bővíteni - a szegedi kábelhálózatot.
- Mit tud majd az új központ?
- Igen korszerű, digitális programvezérlésű rendszer lesz, amely fejlettebb, mint a hagyományos elektromechanikus megoldás. Alkalmas lesz a mobil rádiótelefonhálózat működtetésére, azaz helyhez kötöttség nélkül, például gépkocsiból is lehet majd telefonálni. A korszerű technika kiépítése azért is fontos, mert a délalföldi régió központja Szeged, és az új rendszer további vidéki telepítése csak, úgy képzelhető el, ha „a piramis csúcsán" kezdjük a fejlesztést.
- A dél-alföldi régiót említette. Hol tart a szentesi új központ építése?
- A jövő év közepétől talán már megszűnnek a mostani „balkáni " állapotok. Négyezres kapacitású, crossbar rendszer váltja föl a kézi kezelésű központot.
- És más településeken?
- Röszkén és Deszken önerőből fejlesztették a távbeszélő-hálózatot, mindkét helyen 280 előfizető jut majd telefonhoz. Hasonló tervek vannak Szatymazon, Kisteleken (400-400 vonal) es Mórahalmon (250 vonal).
- Várható-e tarifaemelés?
- Ez benne van a levegőben, de a mértékéről még nem tudunk biztosat. Legalább olyan nagyságúnak kell lennie, amely a „begyűrűző" költségeket fedezi, így a nyereségünk nem csökken. Ha ennél többet emelünk, nagyobb lesz a nyereség, és többet tudunk fejleszteni. Várható egy új, „szelektív" tarifapolitika kidolgozása, amely a többletszolgáltatást igénylőket terheli. Ilyen például a „konferenciabeszélgetés", amely lehetővé teszi, hogy a partnerek személyes jelenlétük nélkül, telefonon tárgyaljanak egymással, Vagy a telefonhívás automatikus átirányítása a hívott fél után - természetesen ehhez tudnunk kell, mikor és hol található az illető. A korszerű, új központtal mindez viszonylag egyszerűen megoldható. Emellett a kevésbé forgalmas időben folytatott beszélgetéseknél tarifakedvezmény is várható.
Nyilas Péter
-----------------------------------------------------------
Szeged
"telefonnévjegye"
Bekapcsolt telefon (változó adat): kb. 24 000
Várakozók: 9724
Lakásállomás: kb. 19 000
Közületi főállomások száma : kb. 28 000
Nyilvános állomások száma : 301
ebből helyi beszélgetésre alkalmas: 123
távhívásra alkalmas: 178
Telex: 331
Telefax: 86
Száz szegedi lakosra 25,3 beszélőhely, 11 lakásállomás és 13,8 főállomás jut
-----------------------------------------------------------
A Posta címére
A Sajtószakszervezet a hazai tájékoztatás érdekében és a szakma védelmében tiltakozik a posta által tervezett - már nyilvánosságra került - terjesztési tarifa - emelések, valamint az előkészületben lévó nyomdai és papiráremelések ellen. A posta tarifaemelését a Sajtószakszervezet alaptalannak és kizárólag inflációgerjesztő hatásúnak tartja. A sajtószakma további terheket már nem tud vállalni. A tervezett tarifaemelés pedig csak veszélyekkel jár: lapok megszűnése, munkanélküliség, csökkenő bérek, szűkülő szociális lehetőségek. De ami talán a legsúlyosabb következmény; veszélybe kerül a hazai tájékoztatás jelenlegi sokszínűsége.
A Sajtószakszervezet ebben a vészhelyzetben követeli, hogy a terjesztési dijakat mindaddig fagyasszak be, amíg egy, a postától független szakértői csoport meg nem állapítj a a tényleges terjesztési költségeket. Véleménye szerint ugyanis a több évtizede monopolhelyzetben lévő posta lapterjesztői tevékenységére a hatalommal való visszaélés a jellemző. Ez pedig ellentétben áll a hazánkban kibontakozó demokratizmussal, és a jogállamiság szellemével.
A cikk eredeti linkje...... 1.
