Szögedi Telefon (Interurban)

Petőfi Népe - pn_1989_09_23_172p.txt

A TÁVKÖZLÉS "SÖTÉT KÖZÉPKORA" A DUNA-TÁJON

Csak lassú változást ígér a posta

Szeptember: a betakarítás főszezonja. Több állami gazdaságtól és szövetkezettől kaptunk kétségbeesett jelzéseket: tűrhetetlen állapotok uralkodnak a távközlés szánalmas műszaki színvonala miatt a "Duna menti félhold", - a Dunavecse, Szakmár, Kalocsa, Érsekcsanád vonal, mintegy harminc települése - területén.

De nemcsak a gazdálkodó egységek szállításokat koordináló, üzletek után futkosó szakemberei panaszkodnak. Áldatlan állapotokról szólnak a kézi kapcsolásos postai központok kezelői is. Az előfizetők rájuk mérgesek, mert nem tudják, mily gyakran nénmulnak el a megyeszékhelyi és a fővárosi vonalak. Igen rossz műszaki színvonalú a meglévő egy-két távhívóvonal is. Gondterheltek az egyéni előfizetők, akik - akár teljes összegében magánerőből - szívesen kiépítenék a hálózatot, csak hogy legyen telefonjuk. Terveikhez azonban nem kapják meg a posta "igenjét".

Hogyan kerülhetett ez a kiváló termelési adottságokkal rendelkező térség ilyen hátrányos helyzetbe? Lehet-e változás, és ha igen, mikor? A többi között ezekre a kérdésekre kértünk választ Engedi Antaltól, a Szegedi Postaigazgatóság Távközlési Osztályának vezetőjétől...

- Ha a térképet nézi, bizonyosan önnek is feltűnik a távközlés-korszerűsítés terjedelmes fehér foltja, a Bács-Kiskun megyei Duna melléken. Éppen az ország közepén "ott, ahol a mezőgazdasági nagyüzemeket a hazai ljegek" közé sorolják. Nem volt a régiónak "kijáró" embere?

Elismerem, jogosak a panaszok! Kezdi Engedi Antal

- Kalocsa és Solt környékén valóban koncentráltan jelentkeznek a problémák. Nem kényeztette el ezt a vidéket sem a megye, sem a kormányzat infrastrukturális beruházásokkal. Ennek szerintem nem a protekcionizmus a fő oka, bár az elmúlt évtizedekben - nem tagadom ilyen tényezők is befolyásolták egy-egy térség előbbrejutását. A lényeg: a struktúra. Az erős központosítás, amelynek gyökerei még az Osztrák Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza. Az elmúlt negyven évben s különösen a szocializmus első évtizedeiben, nem tartották igazán fontos kérdésnek a vezetők a távközlést. A központi utasítás úgyis lejutott valahogy. Viszszakérdezni, egyeztetni vagy esetleg "lent" egymással megvitatni a feladatokat nem volt kívánatos dolog. Jellemző a korra, hogy a megyei és a regionális központok megerősödtek. Mindez különösen is érvényes volt a postára! Ez magyarázhatja, hogy az ország közepe - mert területigazgatóságok, megyehatárok találkozása volt perifériára került.

- Világos érvelés. Jó néhány kérdés azért még tisztázatlan. Például: mi akadályozza meg a kitörést a régi szerkezetből? A Duna túlpartján, Pakson (Kalocsa, Dunapataj szomszédságában), vagy Dunaújvárosban (Apostag, Solt, Dunavecse térségében ) évek óta üzemel crossbaár-központ. Csak egy másfél kilométeres kábel kellene ...

- Bármennyire is egyszerűnek látszik egy ilyen "átkötés", számos szempontból megvétózható. A távközlési kapacitás, tudjuk, véges. Egy országrész fejlesztését komplexen tervezik meg, amikor elindul egy-egy nagyobb munka. Ekkor jelölik ki az úgynevezett gócközpontokat, az átjátszó-rendszer főbb állomásait. Vannak megkerülhetetlen alapozó munkák e hierarchiában. Hiába kötnék például Kalocsát Pakssal egy centrumra, ha a szekszárdi tranzitállomás kapacitása nem bírná. Ráadásul Kalocsáról a hívások többsége Kecskemét, Kiskőrös felé indul. Nem lenne helyes, ha egy-egy jelnek be kellene járni az egész országot. Az elektronika - fizika: objektív törvényekkel kelt együttélnünk. Bács-Kiskunban a fő vonal: Kecskemét-Kiskőrös. Erről ágazik le Baja, Kiskunhalas, majd Kalocsa. Még mielőtt beléphetne a Duna-táj, bővítenünk kell a kecskeméti tranzitközpontot. Nem szabad elfelednünk ugyanis: az elmúlt egy-két évben Izsák, Tiszakécske, Kunszentmiklós, Kiskunfélegyháza környéke is Kecskeméthez kapcsolódott.

- A Duna-tájon élők sokáig azt gondolták: azért halasztódik a fejlesztés, mert a Cocom-tiltólistán szerepel a Kalocsának szánt, hipermodern, elektronikus komputerközpont. Szidhattuk a fránya kapitalistákat! Közben persze a homokhátsági és a felső-kiskunsági falvak sorra kapcsolták hálózataikat a távhívóláncra. Aztán híre jött: megszűnt a tiltás. Azonban mégis Szombathely és Székesfefiérvár lett a szerencsés, nem Kalocsa. Mindez a "kijárók" befolyásán is múlhatott!?

- Talán félreérthető volt, amit korábban mondtam. A fizikát emlegettem, pedig a fő ok - a kalocsai "csúszás" is ezzel magyarázható elsősorban: a pénzhiánnyal. Négy évvel ezelőtt Tóth Illés, a Magyar Posta elnöke, Kecskeméten valóban ígért elektronikus központot Kalocsának. De nem importot, hanem licenc alapján Magyarországon gyártott berendezést. A vásárolt kél komplett egység valóban a Dunántúlra jutott. Jó hír: a hazai gyártás hamarosan megindul. S abból az első valóban Kalocsára kerül majd. De hangsúlyozni szeretném: addig, amíg a műszaki feltételek az átvitelhez nincsenek meg, nem lehet elképzelni a tájegység átfogó fejlesztését. Vagyis 1995-ig ez a probléma biztosan nem oldódik meg .. .

- Tehát még legalább öt évig akadályozza a gazdaság fejlődését a távközlés "sötét középkora"?

- Én jelenleg ezt tartom valószínűnek. Hozhat azonban változást a készülő postatörvény. Lehet, hogy a fejlesztésben üzletet látnak nyugati cégek és kedvező ajánlatokat adnak egy gyorsabb munkára. Több szakember is számít egy robbanásszerű megújulásra. Én viszont most nem tudok jobbat, szebbet mondani. A központi források erősen apadnak. A gazdaságoknak pedig van éppen elég terhük. De ne legyen igazam! ...

- Nem nagyon vigasztalta meg a Duna-táji olvasóinkat. ..

- Van azért néhány jó hírem is. Úgy tűnik például, hogy egyes települések kellemesebb körülmények között várhatják a nagy tervek megvalósulását. Kalocsára például hamarosan áthozzuk a bajai konténereket. Vagyis 1991-től remélhető, hogy bekapcsolódhatnak a távhívásba. Javítja ez az időleges fejlesztés talán a környék kistelepüléseinek a telefonhelyzetét is. Jó ütemben haladnak a helyi hálózatok fejlesztései is; ahol az igénylők ezer forinttal segítik a fejlesztést. Hajóson így rövid időn belül 78-ról 478-ra; Hartán 80-ról 500-ra emelkedett az állomások száma. Miskén, Solton, Érsekcsánádon is lehetőség van ilyenre. Sajnos, Dunavecse ismét kimarad. Nincs ugyanis megfelelő épület, és a kapacitás is szűkös. Azt sem titkolhatjuk el, hogy a kalocsai nagy fejlesztés befejezéséig továbbra is maradnak kistelepülések. Például Bátya, Foktő, Dusnok ahol továbbra sem lehet délután négy után telefonálni . ..

- Amikor ezeket a lesújtó híreket hallom, eszembe jut: a nagyvilágban hódít a mikrohullámú távközlés, az üvegszálas információtovábbítás. Hát mégsem mozog a föld?

- Bármily keményre is fogja a szót, nem mondhatok mást... Nagyon le vagyunk maradva. És egy gyenge, tőkehiányos, eladósodott gazdaság, nem menedzselheti az infrastruktúrafejlesztést. Csodák történhetnek, de ha a realitásból indulunk ki, hosszú, türelmes várakozást ajánlhatok - a távhívásoknál. ..

Farkas P. József