Petőfi Népe - pn_1989_08_14_104p.txt
SAJTÓPOSTA
Hová tűnt a távirat?
- Mivel a nyár nemcsak a strandolás időszaka, hanem a hosszabb kirándulásé is, elhatároztam, hogy útra kelek, s meglátogatom a Német Demokratikus Köztársaságban lakó fiamat. Szándékomról, miszerint nemzetközi gyorsvonattal, a Hungáriával utazom, először levélben tájékoztattam őt.
- Az érkezésemet azonban külön is megerősítettem távirattal, amelyet július 17-én a déli órákban adtam fel a kecskeméti 1-es számú postahivatalban. A szöveg ennyi volt: "19-én a Hungáriával megyek, várjál Drezdában. Anyuka." Mindezért 60 forintot fizettem.
- Nos, én a megjelölt napon annak rendje-módja szerint megtettem a több mint 800 kilométernyi odautat, s a fiam ott is volt a nagyváros vasúti pályaudvarán. De nem azért, mert táviratoztam. Ezt az üzenetemet ugyanis nem kapta meg, máig sem.
Ha a posta a nemzetközi sürgöny továbbítását-kézbesítését nem veszi nagyon komolyan, arról illene előzetesen informálni az ügyfeleit. Közülük legfeljebb csak azok igényelnék e bizonytalan szolgáltatását, akiknek van kidobni való pénzük. Én ilyennel nem rendelkezem. Igaz, azzal a bizonyos 60 forinttal sem, melyet fölöslegesen ráköltöttem a táviratra ...
Gál Sándorné
Bugac
E jogos panasz elolvasása után önként adódik a kérdés: hová tűnt a drezdai címzésű távirat? Felvilágosításért a megyei postahivatal vezetőjéhez, Novok-Rostás Sándorhoz fordultunk, aki az alábbiakat mondotta:
- Az efféle sajnálatos eset bekövetkezésekor célszerű, ha a feladó úgynevezett Tudakozvány segítségével indít "nyomozást" a címzetthez meg nem érkezett küldemény sorsával kapcsolatosan. Mi most ezt hivatalból megtettük. Várhatóan pár héten belül meg is érkezik a válasz, amely a keresés során tett megállapításokat tartalmazza. Egyébként helyileg ellenőriztettem a történteket, s kiderült: július 17-én, déli 12 óra 46 perckor vették fel a szóban forgó táviratot munkatársaim, s 13 óra 20 perckor már továbbították telexen Budapestre, a Központi Táviró Hivatal nemzetközi osztályára. Hogy ott, s azt követően mi lett a szöveggel, arról egyelőre nincs értesülésem. A vizsgálat persze tisztáz mindent. Amennyiben bizonyossá válik, hogy a távirat nem idejében vagy egyáltalán nem került kézbesítésre, s emiatt akár a keletnémet, akár a magyar postát terheli a felelősség, olvasójukat természetesen kártérítjük, vagyis visszautaljuk részére a pénzét.