Szögedi Telefon (Interurban)

Vasárnapi Ujság - vu_1913_12_28_1030p.txt

A MOZGÓPOSTA.

A budapesti pályaudvarokról mindennap közel száz vasúti kocsi indul levelekkel, csomagokkal megterhelten az ország minden része felé, sőt a külföldre is és ugyanennyi kocsi szállítja az ország fővárosába azokat a küldeményeket, a melyeket a feladóik ide czímeztek. Ezek a vasúti kocsik együttvéve : a mozgóposta, külön-külön pedig mindegyik önálló postahivatal, a melyben a végállomásokon és útközben beérkezett küldeményeket rendeltetési helyük szerint irányítják, a levélpostai kezelést és a rovatolási munkákat elvégzik. Azt tartja egy postás-mondás, hogy a mozgóposta a posta vérkeringése. Találó nagyon ez a megjegyzés, mert ez a szerve a postának állandóan mozgásban van, itt soha sincs pihenés, éjjel-nappal jönnek-mennek a különböző berendezésű postakocsik, a mozgópostás keze sohasem pihen az asztal mellett, ha a vízszintes rekeszek egy pillanatra kiürülnek, már éleset füttyent a mozdony, új zsákok kerülnek levelekkel telerakva a kocsiba, a rekeszek tábláira új állomásnevek kerülnek és a postás megint dolgozik tovább, a míg el nem érkezik a végállomásra.

A mozgópostás munkája nem a vonat indulásakor, hanem az indulás előtt három-négy órával kezdődik. Ekkor már ott ül az asztala mellett, megérkeztek a zsákok, a melyeknek feldolgozásához idejekorán kell hozzáfognia. Budapesten most három hivatal szedeti ki a levélszekrényekből a közönséges leveleket és ugyancsak három hivatal végzi az egyéb küldemények irányítását is. A Budapest 4. számú (főpostai), a Budapest 72. számú (keleti pályaudvari) és a Budapest 62. számú (nyugati pályaudvari) postahivatalok. Itt a közönséges leveleket részben városok, részben a főbb útvonalak szerint csoportba szedik, valamennyit beleteszik zsákokba, a melyeket lekötnek és pecséttel ellátnak. A pénzes leveleket tartalmazó zsákot lakattal zárják le, ennek a lakatnak az egyik kulcsa az irányító hivatalnál, másik a mozgóposta tisztjénél van, de a lakatot csak úgy lehet felnyitni, ha előbb a kulcscsal áttörik a zár fölé erősített vékony papirost, a melyen a feladó hivatal pecsétje van. Ezért a zsákok felnyitásakor elsősorban azt nézik meg, vájjon nincs-e megsértve ez a papiros, a melyet biztonsági zárlatnak neveznek és csak ennek megállapítása után nyitja ki a zsákot a mozgópostás, a ki megnézi azt is, hogy a zsák tartalma egyezik-e az ahhoz mellékelt rovatlappal.

A zsákokat idejekorán megkapja a mozgóposta, a melynek személyzete nyomban hozzáfog a különböző hivatalokból beérkezett zsákok tartalmának rendezéséhez. Ez úgy történik, hogy a nagyobb városokba irányított leveleket megfelelő nagyságú fiókokba helyezik el, a kisebb városokba és a fővonalból csatlakozó vonalak helységeibe czímzett leveleket pedig a kisebb rekeszekbe teszik. Mialatt a vonat robog, folyton dolgozik a mozgópostás. Mindig a legközelebbi állomásra czímzett levelek, küldemények rendezésével telik el aránylag rövid ideje. A leveleket tartalmazó zsák ilyenkor zsinegen függ a fal valamelyik részén, ebbe teszi a leveleket és ha már készen van a munkájával, a zsákot lezárja és átadja az állomáson a posta megbízottjának. Előbb azonban elhelyezi a zsákban a tartalmat feltüntető rovatlapot. Ezt is ott irja meg a mozgópostakocsiban. Az asztala: egy négyszögalaku bádoglap, a melyet egyik kezében tart, a másikban üvegtoll van, a mellyel a rovatokat tölti ki úgy, hogy egyszerre két példányt állít ki. Az iv alatt ugyanis kék másolópapír van, és a kikerülő másolatot magánál tartja, hogy panasz esetén nyomban kéznél legyen a bizonyítéka. Az átadás mindig az ajtón keresztül történik, mert a mozgóposta személyzetének útközben egy pillanatra sem szabad elhagyni a kocsit, viszont ide rajtuk kivül más nem léphet. Azonban a mozgópostán mindig csak a legközelebbi állomás anyagát lehet lezárni, a többi anyagot legfeljebb csak rendezni lehet, le azt azért nem zárhatják, mert minden állomáson ujabb és ujabb csomagok érkeznek, a melyekben új, rendezésre váró anyag várja a munkát.

A mozgóposta a legtöbb anyagot a végállomásokon kapja, de ezzel az anyaggal van legkevesebb munkája. Ez tudniillik rendezve van már, ha nem is pontosan, de úgy mindenesetre, hogy megkönnyíti a személyzet munkáját. Sok dolog azzal az anyaggal van, a melyik útközben kerül a kocsira. Ez az anyag sok esetben nincs rendezve, teljesen elölről kezdődő munkát ad, sok esetben még a levelek lebélyegzését is a kocsiban kell végezni. Előfordul az is, hogy olyan állomásra czímzett levelet kap a mozgóposta, a melyiken már áthaladt, ilyenkor a legközelebbi állomáson a vele fordított irányban haladó vonatra teszik az anyagot. Ezért tűnik föl sok ember előtt különösnek, hogy például a Czegléden feladott és Budapestre czímzett levelet Kecskemétről hozzák el, de ez az előbbi magyarázat után érthető is. Azelőtt ritkább volt, ma már gyakoribb az az eset, hogy a gyorsvonatból olyan állomásokon, a hol a vonat nem áll meg, zsákokba csomagolva kidobják a küldeményeket. Ezt az eljárást hivatalos nyelven repülő zárlatnak nevezik, de ilyen módon csak hírlapokat juttatnak el rendeltetési helyükre.

Többféle mozgóposta kocsi tipús van ma forgalomban nálunk. A kisebb, jelentéktelenebb eltéréseket leszámítva, öt csoportba lehet osztani ezeket. Legmodernebbek a forgótengelyű kocsik, a melyek két részből állanak és csak gyorsvonatokhoz csatolják ezeket. Az egyik rész a csomagok raktárául szolgál, a másik részben van a tulajdonképeni hivatal. A nagy raktárszakaszú kocsik ugyanilyenek, csakhogy egyrészből állanak és ezekben is szállítanak csomagokat, ezzel ellentétben a kis raktárszakaszú kocsik csak levélpostai küldemények szállítására szolgálnak. Használatban vannak még kisebb vonalakon a kalauz postakocsik is, a melyekben csak altiszt teljesít szolgálatot, eltérően a mozgópostakocsiktól, a hol 1-4 tiszt és a körülményekhez képest ugyanennyi altiszt végzi el a munkáját. Vannak ezenkívül szakaszos kocsik is, a hol elkülönített szakaszban a vasúti podgyászt szállítják. Budapestről nagyobbrészt reggel és este indulnak és ugyanekkor érkeznek is a mozgóposták. A forgalmasabb vonalakon mindkét irányban két mozgóposta közlekedik, van olyan vonal is, a hol három, de van olyan is, a hol csak egy mozgóposta jár. Három mozgóposta igazgatóság van Magyarországon, kettő Budapesten, egy pedig Nagykanizsán, a hol nagy elágazó góczpont van. A nyugati pályaudvari mozgóposta főnöke Védffy Győző főfelügyelő, a ki nemrég került (Szegedről) csak erre az exponált helyre és nagyrészt az ő érdemének tudható be, hogy ezen a mind egyre növekedő vonalon a folytonosan szaporodó küldemények milliói minden torlódás nélkül érkeznek el rendeltetésük helyére. A keleti pályaudvarnak Traverz István főfelügyelő a kitűnő főnöke, mig a nagykanizsait Kaffka József igazgatja, nagy hozzáértéssel. A központi igazgatás nehéz munkáiban Follért Károly vezérigazgató, Demény Károly és dr. Henyei Henyey Vilmos igazgatók osztozkodnak, az ő szakértelmüknek köszönhető, hogy ez a nagyszerű intézmény Magyarországon olyan szép fejlődésnek indult.

Mert ma már a postának legfontosabb szerve a mozgóposta. Jóllehet meghatározott vonalakon közlekednek kocsijai, de ilyenkor karácsony tájékán minden vonathoz csatolnak úgynevezett mellékkocsikat, a melyek - rendes málhakocsik ezek - csomagokkal túlzsúfolva indulnak a rendeltetési állomásuk felé. És mindenütt ott van a mozgópostás. Ez a végtelenül sokat és végtelen lelkiismeretességgel dolgozó tisztviselő, a ki bizony sokszor huszonhat óráig is szolgálatban áll, mielőtt hozzáférne a pihenéshez. Néha, elvégzett munkája után a kocsiban is el-elszunnyad pár perezre, de alig hunyja be szemeit, már füttyent a vonat, az állomás előtt már várnak a levelekkel bőven megrakott zsákok és nyomban vége szakad a rövid ideig tartó pihenésnek. Nehéz nagyon ez a szolgálat, de csodálatosképen mégis ezt szeretik leginkább a postások, bizonyára azért, mert terhes és felelősségteljes munkájukat itt méltányolják.

p. j.