Szögedi Telefon (Interurban)

Délmagyarország - dm_1972_11_11_3p.txt

Egyszerűbben és gyorsabban

Sajtótájékoztató a postai irányítószám-rendszer bevezetéséről

A postai küldemények irányításának egyszerűsítése és meggyorsítása érdekében - mint ismeretes - január 1-én bevezetik a postai irányítószám-rendszert. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat pénteken sajtótájékoztatón ismertették a posta vezérigazgatóságon. A tájékoztatón részt vett Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a vezérigazgatója, és Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának Altalános elnökhelyettese.

- Tóth Illés, a postavezérigazgató első helyettese bevezetőben elmondotta, hogy az utóbbi tíz esztendőben 25 százalékkal növekedett a posta levél- és csomagforgalma. A mostani napi 2,5 millió küldemény feldolgozása, továbbítása a hagyományos módon - a nagy idő- szükséglet miatt és a megfelelően szakképzett munkaerő hiányában - egyre nehezebb. A posta a feldolgozó szolgálat korszerűsítésére, gépesítésére komplex tervet állított össze, ennek egy része, mintegy első lépcsője az irányítószámok használata. Ez lehetővé teszi, hogy a forgalom növekedéséből eredő többletmunkát a jelenlegi adottságokkal is el lehessen látni, miután az irányítószámos feldolgozáshoz nincsen szükség a korábbi széles körű földrajztudáshoz, több mint háromezer helységnév ismeretéhez, mert a levelek irányítása a számok logikája alapján történik, posta Az irányítószám bevezetése elsősorban a postának nyújt nagy segítséget.

- Az irányítószám-rendszer lényege, hogy a rendeltetési, illetve a feladási helyet a nagyobb városokban a kézbesítőkörzet jelzi. Az ország valamennyi postahivatallal rendelkező helysége önálló, négyjegyű irányítószámot kapott: az a település, ahol nincs postahivatal, a kézbesítőhivatal (utolsó posta) számát "használja". A fővárosban és öt vidéki nagyvárosban - Debrecenben, Győrött, Miskolcon. Pécsett és Szegeden - az irányító- szám a kézbesítés közelebbi helyét is megjelöli. Külön irányítószáma van a postafiókoknak és külön egyedi számuk a nagyforgalmú fiókbérlőknek.

- A posta az országot 9 gócterületre. 80 irányítási területre és 368 irányító körzetre osztotta fel. A gócterületek: Budapest, külön a főváros környéke, valamint Hatvan, Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Dombóvár, Székesfehérvár, Győr és környéke. Budapesten a négyjegyű irányítószámból az első a gócterületet, a következő kettő a kerületet, az utolsó pedig a kézbesítő körzetet jelenti. Vidéken a -számcsoport első számjegye a gócterülelet, az első kettő együtt az irányítási területet, a három együtt az irányítási körzetet, az egész négyjegyű szám pedig a rendeltetési helyet jelöli. Lényegében tehát a postások a négy számból - a helységnév feltüntetése nélkül is - kiolvassák a küldemény rendeltetési helyét. A posta azért kéri az irányítószám után a város vagy községnév feltüntetését is, hogy az irányítószám esetleges elírása esetében is kézbesíthessék a küldeményt.

- A bonyolultnak tűnő rendszer a valóságban igen egyszerű. A közönségnek csak a négy szám féltüntetése okoz némi többletmunkát, viszont lehetővé teszi a címzés rövidítését, mert elhagyható belőle a megye, a járás neve, az utolsó posta feltüntetése, illetve a kerület neve vagy száma. Az irányítószámot a rendeltetési hely neve elé kell írni. Hétfőtől árusítja a posta az irányítószám használatával kapcsolatos kiadványait. amelyek részletesen eligazítják a közönséget, mintát adnak a küldemények címzéséhez, s természetesen feltüntetik az irányítószámokat. Négymillió példányban adják ki - 1,50 forintos áron - a postai irányítószámok jegyzékét, amely tartalmazza az ország valamennyi helységének névét és irányítószámát. Megjelenik külön Budapest és kü lön-külön az ország öt nagyvárosának utcajegyzéke - az utcanév mellett az irányítószámmal -, valamint a postai fiókbérlök nevét és irányítószámukat tartalmazó kiadvány. A közönség az irányítószámokat egyébként a postahivatalokban levő jegyzékekből is megtudhatja.

(MTI)